Mint arról az Infostart is beszámolt, Orbán Viktor csütörtökön fogadta Benjamin Netanjahut, akivel közös sajtótájékoztatót tartottak kora délután. A magyar és izraeli miniszterelnök később telefonon egyeztetett Donald Trump amerikai elnökkel. Ezt megelőzően jelentette be a kormány azt is, hogy Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból, az ICC-ből.

A péntek reggeli interjúban Orbán Viktort először a látogatásról kérdezték, felidézve, hogy a miniszterelnök november végén szintén a Kossuth Rádióban jelentette be az izraeli kormányfő meghívását. Valamint azt is megkérdezték tőle, hogy miért vált szükségessé a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépés.

„25 év nagy idő, és az egész nemzetközi politikai térben komoly nemzetközi változások történtek” – válaszolta Orbán Viktor, aki szerint a nemzetközi szervezetek egy globális hatalma rendszer részévé váltak, túlterjeszkednek a hatáskörükön, és a szuverén nemzetállamok „Ez egy politikai bíróság” – tette hozzá az ICC-ről beszélve. Megemlítette azt is, hogy egyes országok (például az amerikaiak, kínaiak, oroszok, törökök) sose voltak tagjai az ICC-nek.

A kormányfő azt is hozzátette, hogy Magyarország „mindig is fél szívvel állt” az ICC-hez, és sosem tették a magyar jog részévé a szervezet alapításával kapcsolatos nemzetközi szerződést. Mint mondta, aláírták ugyan a szerződést, de sosem hirdették ki azt.

Arra a kérdésre, hogy miért nem tartóztatták le Benjamin Netanjahút, a magyar kormányfőnek három válasza volt: „Egyrészt nem szokás egy vendéget letartóztatni, nem akartuk, mert Izrael barátunk, és még ha lett volna erre szándék, akkor sem tudtuk volna erre utasítani a rendőröket, mert az ICC alapszerződése nem vált a magyar jog részévé. Az izraeli kormányfő így teljes biztonságban érkezett Magyarországra” – idézi szavait a hirado.hu.

Orbán Viktor ezt követően arról is beszélt, hogy a migráció az antiszemitizmus terjedését okozza Európában, és leszögezte, hogy ha bizonyos közel-keleti országokban válság van, az jelentősen felerősítheti a migrációt (e ponton Szíriát és Egyiptomot nevezte meg elsősorban). Továbbá beszélt arról is, hogy Izraelben jelentős számban élnek olyan emberek, akiknek magyar állampolgársága is van, miközben Magyarország van egy jelentős zsidó közösség, amelynek Izrael a „második hazája”. Mint mondta, e közösség szempontjából, a magyar nemzetbiztonság és a hadsereg szempontjából, valamint gazdasági szempontból – többek közt a turizmusból adódóan – is fontosak a kapcsolatok Izraellel.

„Nyugodtan mondhatom, hogy Magyarországon van a legnagyobb biztonságban a zsidó közösség […] szívesen jönnek ide, szívesen költik a pénzüket Magyarországon”

– emelte ki, megismételve: számos olyan ok van, ami miatt szükség van a szoros magyar–izraeli kapcsolatokra.

Gazdasági növekedés

Orbán Viktort ezt követően a gazdaságról kérdezték az interjúban, mire a kormányfő felsorolta a korábban bejelentett gazdaságpolitikai programokat. Hozzáfűzte azt is, hogy ezek mellett más programokat is terveznek erre az évre, mint például az Ukrajna ügyében tervezett véleménynyilvánító szavazást, vagy a kábítószer-kereskedelem elleni fellépést. Majd, a gazdaságra visszakanyarodva elmondta: a magyar gazdaság meglátása szerint a 2025-ös első negyedévben 0,7-0,8 százalékkal fog növekedni, amelyet követően a következő negyedévekben gyorsul majd a növekedés, és

az év utolsó negyedévében 3,5 százalék lehet már.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy meglátása szerint soha annyi roma munkavállalót és vállalkozót nem sikerült beintegrálni a munkaerőpiacra, mint most, és erre nagyon büszkék – főképp, mert ha bármilyen válság beüt, általában a kisebbségiek szokták először elveszteni a munkahelyüket. Hozzátette, hogy ezzel együtt tovább szeretnék növelni a foglalkoztatottságot, egészen addig, hogy elérjék az 5 millió munkahelyet Magyarországon – ez utóbbi a saját „álmának ”nevezte az interjúban.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban kitért arra is, hogy Európa továbbra is Donald Trump békepolitikájával szemben lép fel. E ponton kifejtette, hogy szükség van az európai védelmi politika megerősítésére, de ehhez erős gazdaságra lenni szükség először.

„Csóró országoknak sosincs erős hadseregük […] Ezért Magyarországon nem egy háborús terv van, hanem béketerv”

– tette hozzá, majd megjegyezte: Trump annyit márt elért, hogy sikerült elszigetelnie az ukrajnai konfliktust, így az nem fog továbbterjedni „a mi irányunkba”.

Arra a kérdésre, hogy az élelmiszerek mellett máshol is bevezethetik-e az árréstopot, azt mondta a kormányfő: három területen nőttek nagyot az árak. Leggyorsabban az élelmiszereknél kellett beavatkozni, de a szolgáltatások is jelentősen drágultak, különösen a telekommunikációs területen – fejtette ki.

Hozzátette, hogy e téren már egyeztettek az illetékes cégekkel, és bízik benne, hogy sikerül rábírni őket az árcsökkentésre, mivel csak három vállalattal kell egyeztetni ebben az esetben. „Értik a dolgot, szerintem meg fogunk tudni állapodni” – tette hozzá, majd azzal folytatta, hogy a harmadik terület a banki szektor, ahol szerinte szintén „reális esély” van egy hasonló megállapodásra, miután a bankok sikeres éveket zártak mostanság, volt profitjuk.

Kábítószer elleni fellépés

Az interjúban a tarnazsadányi látogatásáról – amely a kábítószer elleni fellépéssel összefüggésben történt – is kérdezték Orbán Viktort. A kormányfő válaszában arról beszélt, hogy a drogkérdés nagyon súlyos, személyes problémát jelent sok családnak az elmaradott térségekben. „Beszéltem olyan családokkal, amelyek tönkrementek ebben. [Ahol] Meghalt gyerek, ilyen patkányméreg-szerű kábítószerben.”

Mint mondta a kábítószer ellen társadalmi összefogásra van szükség a pedagógusoktól kezdve a szülőkig bezárólag, de közben a hatóságoknak is erőteljesen kell fellépnie. „Nekünk nagyon világosan demonstrálni kell […] hogy a munkájuknak van értelme” – mondta azokról, akiket be kell vonni ebbe az összefogásba. Hozzátette: ha ezt nem teszik meg, akkor a kábítószerek folytatni fogják a pusztítást az országban. „A végén eljutunk majd a kábítószermentes Magyarországig, amit szerintem minden jóérzésű magyar szeretne már látni” – összegezte, miközben beszélt a drog visszaszorításával kapcsolatos Alaptörvény-módosításról is.

Gyülekezési jog

Orbán Viktor végül arról is beszélt, hogy a gyülekezés jogát biztosítani kell, de az nem normális, ha tízezrek ragadnak be jogokban egy-egy demonstráció miatt – utalva ezzel többek közt a keddi tüntetésre.

A kormányfő elmondta, hogy beszélt jogászokkal és a képviselőtársaival is, és beadnak egy olyan törvénymódosítást, amely megpróbálja a nem tüntető emberek, az adott demonstrációtól távol maradó emberek jogait is figyelembe venni.

Kiemelte: fontos a gyülekezés szabadsága, hiszen az a jó, ha mindenki elmondhatja a véleményét, akár erőteljes formában is, de az nem normális, hogy közben emberek ezrei vagy tízezrei rekednek benn egy budapesti dugóban és nem tudják végezni a munkájukat azért, mert néhány száz ember úgy dönt, hogy utakat, hidakat zár le.

Hozzátette: azt hitte, a jogszabályok eddig is világosak voltak, hogy a közlekedés aránytalan sérelmére nem lehet gyülekezési jogot gyakorolni, de született egy bírói ítélet, amely megengedte a hídlezárást.