Fél évszázada avatták fel a hazai úthálózat kiindulópontját, a nullás kilométerkövet

Nincs új a nap alatt! Hogy egészen stílszerűek legyünk: Nihil sub sole novum est. A mai főváros területén már a rómaiaknak is megvolt a maguk „nulla mérföldköve” Aquincumban, amelytől Pannónia útjainak távolságát számították. A középkorban viszont az országutakat többnyire a legközelebbi városkaputól mérték.

Mérföldkőtől kilométerkőig

A magyarországi úthálózat jelképes kiindulópontja, a budai mérföldkő eredetileg a királyi palota küszöbénél volt, ahonnan a Lánchíd építésekor helyezték át mai helyére. Az eredeti szobor azonban nem maradt fenn. Ezzel együtt nulla kilométerről 1874 áprilisáig nem lehetett beszélni, mivel a méterrendszert az 1874. évi VIII. törvénycikk vezette be hazánkban.

A közlekedési rendszer kiindulópontjának megjelenítése korszakonként változott:

• 1932-től Szűz Mária jelezte a kiindulópontot, a szobor talapzatába egy gyalogos, egy kocsis és egy autóvezető volt vésve.
• 1953-ban egy szocreál alkotás került a helyére, egy autókerékkel a kezében távolba tekintő munkás.
• A szobrot 1974-ben lecserélték Borsos Miklós térplasztikájára, amelyet 2014-ben újított fel a Budavári Önkormányzat.

Szűz Mária és a távolba néző autószerelő

Ami a Szűz Mária-szobrot illeti, a Nemzeti Újság 1929. október 6-i számában írt arról, hogy a Hungária Automobil Club (HAC) közgyűlésén gróf Festetics Pál elnöklésével elfogadták egy nullás kilométerkő felállításáról szóló indítványt. Az emlékmű elkészítésével Körmendi Frim Jenő szobrászművészt bízták meg. A szobrot 1932. május 7-én avatták fel ünnepélyes keretek között a Clark Ádám tér déli oldalán, az akkori Kereskedelmi Minisztérium épülete előtt. Az avatóbeszédet József Ferenc főherceg, a HAC díszelnöke tartotta. A Patrona Hungariae-t ábrázoló márványszobor talapzatának előlapján a következő felirat állt:

A magyar országutak kiindulópontja / 0 KM / Állította a Hungária / Automobil Club / 1932.

Miután az emlékmű a második világháborúban megsemmisült, az újabbra 1953-ig kellett várni. amikor is Szűz Máriát egy munkásember váltotta fel. Molnár László szobrászművész egy szerelőmunkást és egy autókereket ábrázoló szobra jó két évtizedig tekinthetett itt a távolba. Ha valaki ma is kíváncsi rá, akkor a Rákoshegy vasútállomás előtti kis parkban, virágágyás mögött, a parkolót övező fák karéjában tekintheti meg a mészkőből készült alkotást.

A legidőtállóbb nullás szobor

Molnár szobrát Borsos Miklós térplasztikájára cserélték. Az alkotást 1975. április 4-én avatták fel. A 80 centiméteres talapzaton álló, három méter magas mészkőszobor szabályos tipográfiai 0 karaktert formáz meg, és mindössze két betű van rajta: „KM”, mint a kilométer rövidítése.

Borsos műve a nullás szobrok között eddig a legidőtállóbbnak bizonyult, hiszen immár ötven éve innen számítják Magyarország egy számjegyű főútvonalainak, valamint a két számjegyűek közül a 10-es és a 31-es főutaknak a kilométereit is. Értelemszerűen nem a Clark Ádám tér a kezdőpontja a BAH-csomóponttól induló 1-es és a Székesfehérváron kezdődő 8-as főútnak.

(Borítókép: A 0 kilométerkő a Clark Ádám téren 2022. december 12-én. Fotó: Róka László / MTI)

A Leporolt akták - Perben a XX. századdal című kötet negyven bírósági ügyön át mutatja be történelmünket az első világháborútól a rendszerváltozás utáni évekig.

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!