Orbán bejelentette, hogy jogszabállyal fognak beavatkozni a hídfoglalós tüntetésekbe

25 év nagy idő, és az egész nemzetközi politikai térben komoly nemzetközi változások történtek, a nemzetközi szervezetek nagy része szembefordult a szuverén nemzetállamok önállóságával, egyre inkább túlterjeszkednek a hatáskörükön, politikai bírósággá vált a Nemzetközi Büntetőbíróság – mondta Orbán Viktor a szokásos, pénteki, Kossuth rádióban tett látogatásának első perceiben, reagálva a magyar kormány csütörtöki bejelentésére, mely szerint az ország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC).

Bejutását a Momentum tüntetői, képviselők és aktivisták próbálták megakadályozni az épület bejárata elé ülve. A helyszínen nagy volt a rendőri készültség, igyekeztek távoltartani a tiltakozókat az épülettől. Orbán végül fél nyolc előtt körülbelül tíz perccel besétált az épületbe, a tüntetőktől dupla rendőrsorfal védte. „Háborús bűnös, háborús bűnös!” – kiabálták felé néhányan.

Orbán azt mondta, emlékei szerint amikor Magyarország belépett a ICC-be, akkor „ez összekapcsolódott azzal a gondolattal, hogy Magyarország a kommunizmus után a nemzetközi térben elfoglalja a helyét, NATO-tagság, európai uniós tagság és olyan intézményekben megszerzendő helyek, amelyek ezt az új, most már szocializmus nélküli, Szovjetunió nélküli új világban jelölik ki Magyarország helyét. Erre jó volt. Egyébként Magyarország mindig is fél szívvel állt az egész dologhoz.”

Kifejtette azt is, hogy ez mit jelent: aláírtuk a dokumentumot, de „sosem tettük a magyar jog részévé” – mondta Orbán a Nemzetközi Büntetőbíróságról. Arra a kérdésre, hogy miért nem tartóztattuk le Netanjahut, miközben a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki vele szemben, azt mondta, erre három válasz is van. Az első válasz, hogy nem szokás, a második, hogy nem akartuk, mert Izrael a barátunk, és az jó, ha Magyarországnak barátja, a harmadik pedig, hogy ha akartuk volna, sem utasíthattuk volna erre a rendőröket, mert nem tettük a magyar jog részévé, jogilag sem volt erre így mód.

„Nem akarok itt senkit untatni bonyolult jogi jogfejtésekkel, de ugyan aláírtuk ezt a statútumot, amiről az ember beszél, egy ország tagja lesz, egy ilyen nemzetközi bíróságnak, de sosem tettük a magyar jog részévé. Ilyenkor az a helyes eljárás, hogy akkor már hiába ír alá valamit, azt a parlamentnek el kell fogadni és így a belső jog a magyar jog részévé kell tenni. Ez nem történt meg Magyarországon, pontosabban még ezt is megtettük, de nem hirdettük ki. Tehát a dolog lényege, hogy aláírtunk egy nemzetközi szerződést, de sose tettük meg az összes lépést, amivel ez egyébként Magyarországon kikényszeríthetővé vált volna” – mondta.

Beszéltek az antiszemitizmusról, hogy Magyarországon zéró tolerancia van ezzel kapcsolatban, és a két ország kapcsolatáról is, ami fontos a Budapesten összpontosuló zsidó közösség számára is. „Tehát azt gondolom, hogy vannak magyar zsidó származású magyar polgárok, akiknek éppen fontos, akik szerintem örülnek neki, biztonságot látnak benne, talán még büszkeséget is éreznek amiatt, hogy a két ország között a kapcsolatok jók, van egy közvetlen biztonsági érdekünk, hogy Izrael stabil legyen, és van egy gazdasági érdekünk is.”

A miniszterelnök szerint jó gazdasági kapcsolat van Magyarország és Izrael között, katonai kapcsolatban is vagyunk, és a turizmushoz is jelentősen hozzájárulnak. „Magyarországon van a legnagyobb biztonságban a zsidó közösség” – jelentette ki Orbán.

A magyar gazdasági teljesítményről Orbán azt mondta, hogy van öt gazdasági és öt politikai cél erre az évre, például az árak letörése, Európa legnagyobb adócsökkentési elve a „családoknak és az asszonyoknak”, van egy komoly kisvállalkozókat támogató program, és lesz egy nyugdíjas élelmiszer-áfavisszatérítés is még. Ezután a politikai programokat sorolta, ideértve a kábítószerrel szembeni hajtóvadászatot vagy a gyerekvédelmet.

„Az első negyedévben a magyar gazdaság növekedni fog olyan 0,7-0,8 százalékkal (…), a harmadik negyedében el fogjuk érni a 3 százalékot”, év végére ennél is többet. Orbán szerint ezt meg tudják oldani.

Arra, hogy hogyan lehet a nemzetközi hatásoktól függetlenedni vagy fenntartani az eredményeket ennek ellenére, Orbán azt mondta, hogy „ha munka van, minden van, soha nem dolgoztak még annyian Magyarországon, mint most”, majd azzal folytatta, hogy „soha korábban nem sikerült behívni annyi roma munkavállalót Magyarországon, mint most, erre nagyon büszkék vagyunk”.

Orbán szerint Magyarországnak egy dolga van most, támogatni Trumpot és az ő politikáját Ukrajnával kapcsolatban, csakhogy közben, folytatta, Nyugat-Európa más irányt képvisel. „Legyen béke, közben mi erősítsük a hadseregünket, és a gazdaságunkat – mondta Orbán. – Csóró országoknak sosincs erős hadseregük”.

Szerinte Trumpnak már sikerült elszigetelnie a konfliktust, a következő pont, hogy fegyvernyugvást érjenek el. „Én azt hiszem, hogy Magyarország akkor is meg tudja valósítani a saját béketervét”, ha a nyugat-európai környezet nem kedvező, mondta Orbán.

Az árak letöréséről a miniszterelnök azt mondta, három területen történtek olyan áremelkedések, amelyek súlyosan érintették a családokat. Az egyik az élelmiszerárak emelkedése, itt kellett a leggyorsabban beavatkozni, „mert enni kell, ott nem lehet várni”, aztán a szolgáltatások, például a telekommunikációs területen – itt szigorú hangvételű beszélgetések zajlottak, és szerinte meg tudják oldani, hogy ne kelljen beavatkozni, mert összesen három céggel kell megállapodniuk. A harmadik terület, ahol az árak elszaladtak, azok a banki szolgáltatások, szerinte itt is van esély a megállapodásra.

A tarnazsadányi látogatására is kitért, „nem a budapesti irodából érdemes irányítani az ilyesmit”, magyarázta Orbán, majd dicsérte a falu vezetését, hogy próbálnak boldogulni, de folyamatosan küzdenek a drogterjesztéssel. A miniszterelnök itt köszönetet mondott a rendőröknek, és azt mondta, a közbiztonság szintje biztató, európai szinten a legjobbak között vagyunk, talán a legjobbak is vagyunk. „Kétségkívül mi nem a fogyasztókat célozzuk meg, hanem a terjesztőket. Ha nincs narkó, akkor nincs narkós sem. Ha a kereskedelmet felszámoljuk, akkor radikálisan lecsökken majd a fogyasztók száma, és a végén eljutunk majd a kábítószermentes Magyarországig.”

A gyülekezési joggal kapcsolatos tüntetésekről is kérdezték Orbánt, aki azt mondta, az elmúlt napokban többször is foglalkozott a kérdéssel, beszélt jogászokkal és képviselőtársakkal is. „Beadunk egy olyan törvénymódosítást, amely megpróbálja a nem tüntető, az adott demonstrációtól távol maradó emberek jogait is figyelembe venni” – mondta, majd azzal folytatta, hogy lehet tüntetni, fontos a gyülekezés szabadsága, „hiszen az a jó, ha mindenki elmondhatja a véleményét, ha akarja, akkor erőteljes formában is”, de az nem normális, hogy közben emberek ezrei vagy tízezrei rekednek benn budapesti dugókban, mert néhány száz ember hidakat zár le. „Ezt meg fogjuk akadályozni.” Azt hitte, mondta, hogy a jogszabályok világosak, hogy a közlekedés aránytalan sérelmére nem lehet gyülekezési jogot gyakorolni, de született egy bírói ítélet, amely megengedte a hídlezárást – utalva itt a Kúria döntésére, ami Hadházy hídfoglalási akcióját végül engedélyezte, azután, hogy a rendőrség azt megpróbálta másik helyszínre áttenni.

„A bírók azt a jogot alkalmazzák, amit a parlament megalkotott. Ha a bírók így döntenek, és mi ezt nem akarjuk, hogy ilyen döntések szülessenek, akkor mi nem tudjuk utasítani a bíróságot, mert a bíróság független. Mi egy dolgot tehetünk, megváltoztatjuk a jogszabályokat, és ezzel a lehetetlenné tesszük, hogy bírói döntésekkel akár több hidat is egyszerre le lehessen zárni Budapesten, mert itt ez történt.”

Ez történt csütörtökön

A magyar kormány csütörtökön, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök budapesti látogatása alkalmából jelentette be, hogy kiléptetik az országot a Nemzetközi Büntetőbíróságból. Gulyás Gergely Miniszterelnöksége vezető miniszter úgy fogalmazott, az ICC „egy tiszteletre méltó kezdeményezés volt”, ugyanakkor az elmúlt időszakban azt látni, hogy „politikai testületté vált”.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója egy Facebook-posztban magyarázta el részletesen, szerinte miért fontos a kilépés. Azt írta: „Az ICC az elmúlt években több esetben is olyan döntést hozott, amellyel lezáratlan, folyamatban lévő konfliktusokba avatkozott be, megnehezítve ezzel a békét és a tartós lezárás lehetőségét.” Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön már be is nyújtotta az Országgyűlésnek a kilépésről szóló törvényjavaslatot. A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság háborús bűncselekmények vádja miatt november közepén adott ki elfogatóparancsot Netanjahu és Joáv Galant volt izraeli védelmi miniszter ellen.

Orbán Viktor és Netanjahu csütörtökön telefonon egyeztetett Donald Trump amerikai elnökkel. A tájékoztatás szerint a felek arról beszéltek, hogy Magyarország úgy döntött, kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC). A három politikus ezen felül megvitatta az esetleges további lépéseket ez ügyben.

Friss esemény, hogy Donald Trump amerikai elnök Trump a világ minden országára egy alapszintű, 10 százalékos vámot vetett ki, az USA számos fontos gazdasági partnerére pedig ennél is jóval nagyobbat. Az Európai Unióból behozott termékekre 20 százalékos vámot jelentett be, míg a Kínából importált árukat 34 százalékos vámmal sújtja az Egyesült Államok. A Fehér Ház a kínai termékekre korábban kivetett 20 százalékos vámhoz hozzáadódik majd, így 54 százalékra emelkednek a Kínával szembeni amerikai vámok. A 10 százalékos vámok minden országra vonatkozóan szombattól, az ennél magasabbak majd jövő szerdától lépnek életbe.