Vlagyimir Putyin orosz elnök küldötte, Kirill Dmitrijev miután meglepően gyors washingtoni látogatásra utazott, kifakadt, hogy bizonyos erők szándékosan próbálják akadályozni az orosz–amerikai kapcsolatok javulását. Dmitrijev a Telegramon fejtette ki álláspontját, miszerint számos erő érdekelt a feszültség fenntartásában, és akadályozza a konstruktív együttműködés helyreállítását.

Ezek az erők szándékosan torzítják Oroszország pozícióját, megpróbálják megzavarni a párbeszéd felé tett minden lépést, erre pénzt és forrásokat sem kímélve


– fejtegette Putyin embere.

Kapcsolódó

Hogy kire gondolt, azt nem bontotta ki, ám szerinte a közeledés ellenzői attól tartanak, hogy Oroszország és az Egyesült Államok közös nevezőre juthat, jobban megérthetik egymást, és együttműködést építhetnek ki mind a nemzetközi ügyekben, mind a gazdaságban. 

Mint ismert, Dmitrijevet maga Steve Witkoff, Trump különmegbízottja invitálta az Egyesült Államokba. Még azt is elintézték neki, hogy ideiglenesen mentesüljön a személyes szankciók alól, hogy egyáltalán be tudjon lépni az országba. Hogy miért is volt ennyire sürgető az amerikaiaknak a találka, arról nem szól a fáma, ám az orosz diplomata nem mellesleg fontos ember:

ő a Kreml egyik legfontosabb üzleti kijáróembere, mi több, Putyinék házipénztárának (slush-fundjának) vezetője és fő feltöltője. 

Egészen biztosnak tűnik tehát, hogy valamilyen halaszthatatlan és komoly biznisz érdekében ment Amerikába. 

A képmutatás magasiskolája

Donald Trump szerdán mindenkit sokkolt azzal, hogy büntetővámokat jelentett be gyakorlatilag az egész világra – ám akadt figyelemre méltó kivétel is: Oroszország és baráti szövetségesei Belarusz, Kuba és Észak-Korea. 

A Fehér Ház azzal magyarázta, hogy Oroszország kimaradt a vámok sújtotta országok listájáról, mert az Egyesült Államok által bevezetett szankciók már így is „ellehetetlenítik a jelentős kereskedelmet.” Moszkva szövetségeseinél is hasonló volt az érv: a rájuk vonatkozó meglévő vámok és szankciók már így is rendkívül magasak.

Mégis hogyan jöttek ki Trumpnál épp ezek a vámtarifák?

Akcióba lendültek a piaci elemzők azután, hogy a Fehér Ház nyilvánosságra hozta az egyes országokra vonatkozó vámtételeket: megpróbálják visszafejteni Donald Trump számítási képletét. >>>

Tény, hogy Egyesült Államok és Oroszország közötti kereskedelem értéke 2021-ben még nagyjából 35 milliárd dollár volt, de a tavalyi évre 3,5 milliárd dollárra zuhant az Ukrajna elleni orosz invázió miatt bevezetett szankciók következtében. Putyin nem véletlenül kérte Trumpot, hogy enyhítsen néhány szankción a jelenleg megrekedt amerikai közvetítésű tűzszüneti tárgyalások részeként – ami láthatólag továbbra sem halad előre. 

Trump bedobta a büntetővámokat
Trump bedobta a büntetővámokat

Csak miután Putyin alapjaiban kérdőjelezte meg Ukrajna szuverenitását, Trump „dühében” oda jutott, hogy a héten másodlagos vámokkal fenyegette meg Oroszországot a továbbra is viruló olajexport miatt. Mi több, született egy szenátusi, ráadásul kétpárti támogatású törvényjavaslat, amely 500 százalékos vámmal büntetné azokat az országokat, amelyek Oroszországgal kereskednek – igaz az nem egyértelmű, hogy mindez Trump sugalmazására vagy éppen annak ellenére. 

Az őrületes szankciót akkor dobnák be, ha nem sikerül Moszkvát a béketárgyalások felé terelni. Magyarország is kemény büntetésre számíthat. A terv elképesztő mértékű, 500 százalékos büntetővámot alkalmazna azokkal az országokkal szemben, amelyek orosz olajat, kőolajtermékeket vagy földgázt vásárolnak.

Őrült fegyver készülődik mindenki ellen, aki Putyinnal üzletel: a magyarokra is lecsaphat

Amerikai szenátorok hajlandóak lennének 500 százalékos vámot kivetni azokra az országokra, amelyek Oroszországból importálnak. >>>

Az Oroszországból származó urán vásárlói ezen felül további szankciókkal néznének szembe. 

Utóbbi persze a slusszpoén-kategória:

geopolitikai feszültségek ide vagy oda az Egyesült Államok ma sem tud meglenni orsz urán nélkül, mi több, jelentős felvásárló továbbra is. 

Amerika tartaléka 68 ezer tonna lehet nagyrészt dúsított uránból, elszórva mindenfelé az országban, ám azzal majdnem száz működő atomreaktort kell táplálni. Kulcsfontosságú tehát az orosz hozzájárulás az amerikai atomenergia-szektor számára.

A Kreml-barát EA Daily február 24-én arról számolt be, hogy a Tenex, a Roszatom leányvállalata újrakezdte az alacsony dúsítású urán exportját az Egyesült Államokba. Az ImportGenius beszerzési nyomkövető szolgáltatás adataira hivatkozva a jelentés szerint február 12-én az Atlantic Navigator II hajó összesen 100 tonna dúsított uránt szállított Baltimore kikötőjébe.

Kép: Economx

Az ellenzéki Moscow Times cikke közben rámutat, hogy a nukleáris iparban fennálló függőség éles ellentmondásban áll Washington politikai és stratégiai céljaival, hiszen az orosz uránért fizetett dollármilliárdok részben az orosz hadiipart támogathatják.

A cikk emlékeztet, hogy az amerikai törvényhozók komoly nyomást gyakoroltak a Biden-adminisztrációra, hogy csökkentse ezt a függőséget és találjon alternatív forrásokat találjon. Ám mára kiderült, hogy az energiafüggőség teljes felszámolása továbbra is kihívást jelent az Egyesült Államok számára, és rövid távon nem várható teljes leválás az orosz dúsított uránról.

A Diablo Canyon atomerőm, Los Angeles
A Diablo Canyon atomerőmű, Kalifornia
Kép: Getty Images / Los Angeles Times

2024. november közepén az orosz kormány 2025 végéig ideiglenesen megtiltotta a dúsított urán Egyesült Államokba történő exportját, és visszavonta az exportengedélyeket. Mindezt válaszul a hat hónappal korábban elfogadott amerikai törvényre, amely 2028-tól megtiltja a dúsított urán Oroszországból történő vásárlását. A teljes tiltásig a vásárlás csak korlátozott mennyiségben engedélyezett, és bizonyítani kell, hogy az Egyesült Államok érdekeit szolgálják.

Az orosz korlátozások ugyanúgy tartalmaznak kivételeket:

egyszeri engedélyeket ki lehet adni, feltéve ha azok összhangban vannak Oroszország érdekeivel.  

Utóbbit nem is nagyon kell magyarázni: a Roszatom és áttételesen az orosz kormány évente nagyjából 1 milliárd dollárt keres az dúsított urán amerikai exportján. Az Egyesült Államok az egyik legjövedelmezőbb és legrégebb óta működő piacuk, amely Oroszország dúsított uránexportjának csaknem felét adja. Amikor Oroszország novemberben bevezette exportkorlátozásait, várható volt, hogy azok csekély hatással lesznek erre a bizniszre. A Roszatom és a Tenex várhatóan engedélyt kér – és kap – az Egyesült Államokba irányuló export folytatásához.