Nemzetközi Büntetőbíróság: afrikai hadurak lakat, állami vezetők elfogatóparancs alatt

Ahogy arról beszámoltunk, a kormány csütörtökön kezdeményezte Magyarország kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból (International Criminal Court, ICC). A 1090/2025. számú kormányhatározat szerint hazánk felmondja a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumát, valamint a bíróság kiváltságairól és mentességeiről szóló, 2002-ben New Yorkban elfogadott megállapodást. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a lépést indokolva elmondta, hogy a testület az eredeti céljától eltérve politikai szervezetté vált, amit jól példáz a Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő elleni vádemelés. A kormány elfogadhatatlannak tartja ezt a folyamatot, ezért nem kíván tovább részt venni a bíróság munkájában.

A népirtástól a prostitúcióra kényszerítésig

1998-ban az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretein belül hozták létre a Római Statútumot, amely 2002. július 1-jén lépett hatályba, és ekkor kezdhette meg működését a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság, amelynek ez idő szerint az Európai Unió mind a 27 tagállama tagja. Ellenben negyvenegy ország – közöttük Kína, Oroszország, Törökország, Izrael és az Amerikai Egyesült Államok – nem ratifikálta az egyezményt. A testületnek 2015-től 2024-ig Kovács Péter személyében magyar bírája is volt.

A bíróság emberiesség vagy háborús bűncselekmények, illetve agresszió esetén jár el. De csak akkor,

• ha elmarad a hazai felelősségre vonás,
• vagy csak látszólagos, a cselekmény súlyát el nem érő, formális elmarasztalás történik.

A Római Statútum tizenhat különböző, emberiesség elleni bűncselekményt sorol fel, közöttük például az emberölést, a népirtást, a rabszolgaságot, a lakosság deportálását vagy erőszakos kitelepítését, a kínvallatást és a prostitúcióra kényszerítést. A statútum 8. cikkelye határozza meg a háborús bűncselekményeket attól függően, hogy a fegyveres konfliktus nemzetközi, azaz országok közötti, vagy nem nemzetközi, azaz lázadó csoportok vagy állami és nem állami fél közötti. Összesen 74-féle ilyen háborús bűncselekményt különböztet meg a statútum.

Az ICC ügyészei az elmúlt több mint két évtizedben 11 ügyben indítottak nyomozást (köztük a Közép-afrikai Köztársaságban, Burundiban, Elefántcsontparton, Dárfúrban, Szudánban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Georgiában, Kenyában, Líbiában, Maliban és Ugandában), és további tíz ügyben folytatnak előzetes vizsgálatokat. Ez utóbbiak olyan országokat érintenek, mint Afganisztán, Mianmar, Kolumbia, Guinea, Irak és az Egyesült Királyság, Nigéria, a Fülöp-szigetek, Venezuela vagy Ukrajna. A bíróság eddig összesen 44 személyt vádolt meg nyilvánosan, 36 személyre adott ki a letartóztatási parancsot, és nyolc másik személyt idézett be.

Kongói hadurak a bíróság előtt

Az ICC legelső ítéletei a kongói polgárháborúhoz kapcsolódtak.

A Thomas Lubanga Dyilo elleni eljárás volt az első az ICC történetében, amelynek során a terheltet sikerült bíróság elé állítani. A kongói hadurat gyermekkatonák toborzásáért és bevetéséért, egy másikban a békés lakosság lemészárlásáért, tömeges nemi erőszakért, fosztogatásokért ítélték el 2012-ben, összbüntetésként 14 év börtönbüntetésre.

Egy másik hadurat, Germain Katangát pedig 2014-ben marasztalták el civil lakosság elleni támadás, fosztogatás, emberölés, vagyontárgyak elpusztítása miatt. Katanga összesen 12 évet kapott, ebből az ICC által fogva tartásban töltött csaknem hét évet levonták.

Bosco Ntaganda ellen 2006-ban adtak ki letartóztatási parancsot, ő a helyiek bosszújától tartva 2013-ban váratlanul feladta magát. A per sokáig húzódott, több mint kétezer érintettet hallgattak ki az ügyben, de a kongói hadúr végig ártatlannak vallotta magát.

Aztán 2019-ben minden vádpontban bűnösnek találták, és az ICC történetének leghosszabb börtönbüntetését, harminc évet szabtak ki rá. A bíróság a hadúr csaknem százezer áldozatának 30 millió dolláros kárpótlást is megítélt.

Jean-Pierre Bemba Gombo volt kongói alelnök ellen 2018-ban született meg a jogerős ítélet. A per több szempontból is precedenst teremtett. Egyrészt ez volt az első eset, amikor a szexuális erőszakot háborús fegyverként bevetett eszköznek minősítettek. Másrészt az ügyben fejtette ki az ICC az úgynevezett elöljárói felelősség tartalmát. Harmadrészt Bemba volt a legmagasabb rangú politikus, akit ez ideig az ICC elítélt.

Elfogatóparancsok elnökök ellen

Az ICC emberiesség elleni bűncselekmények miatt négy elnök ellen elfogatóparancsot adott ki:

• Vlagyimir Putyin orosz elnök,
• Omar al-Bashir szudáni elnök,
• Muammar Kadhafi líbiai elnök,
• valamint Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen.

Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen 2023. március 17-én adtak ki elfogatóparancsot.

A kérelmet elbíráló tanács az ügyészség 2023. február 22-i beadványai alapján úgy ítélte meg, hogy alapos a gyanú, hogy mindkét gyanúsítottat felelősség terheli a lakosság törvényellenes deportálása és a lakosság törvényellenes átszállítása háborús bűncselekmény miatt, melyeket Ukrajna megszállt területein követtek el ukrajnai gyerekek sérelmére

– tudatta közleményében a nemzetközi bíróság.

Marija Zaharova, az orosz külügyi szóvivő értelmetlennek nevezte az elfogatóparancsot. Mint megjegyezte, Oroszország nem működik együtt a szervezettel.

Nagy visszhangot váltott ki Gulyás Gergely reakciója is, aki a bejelentést követő Kormányinfón arra a kérdésre, hogy letartóztatnák-e Magyarországon Vlagyimir Putyint, azt válaszolta: Magyarországon a magyar jogrendnek tudnak érvényt szerezni, ez alapján nem tudnák letartóztatni az orosz elnököt, mert nincs kihirdetve az ICC-statútum.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen tavaly novemberben, a gázai népirtás miatt adtak ki elfogatóparancsot. Az ICC azzal indokolta lépését Netanjahu és Joav Gallant volt védelmi miniszter, valamint a Hamász terrorcsoport vezetői ellen, miszerint észszerű okuk van feltételezni, hogy a két izraeli vezető háborús és emberiség elleni bűncselekményeket hajthattak végre, amikor korlátozták a Gázai övezetbe szánt humanitárius segélyek szállítását, valamint hogy az Izraeli Védelmi Erők (IDF) civil célpontokat is megtámadtak a palesztin enklávé elleni invázió alkalmával. A bíróság „megalapozott okot” talált arra, hogy Netanjahu büntetőjogi felelősséget viseljen háborús bűncselekményekért, köztük „az éheztetés mint hadviselési módszer” és „az emberiség elleni bűncselekmények, a gyilkosság, az üldözés és más embertelen cselekmények” miatt. Az ICC elutasította Izrael fellebbezését, amelyben a bíróság joghatóságát vitatta.

(Borítókép: A Nemzetközi Büntetőbíróság épülete Hágában. Fotó: DeFodi Images News / Getty Images)