Egy 15 éves diák élt panasszal az iskolai mobiltelefon-tilalmat illetően, aki az AB szerint azt sérelmezte, hogy a rendelkezések sértik a diákok alapvető jogait, többek között a tulajdonhoz való jogot, mert aránytalanul korlátozzák a diákok jogait a digitális eszközök, különösen a mobiltelefonok birtoklása és használata terén.

Az AB a határozatában rögzíti, hogy megállapítása szerint az adott személy az adott személy tulajdonát képező, illetve használatában álló dolog birtoklásának a megtiltása vagy korlátozása az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése szerinti tulajdonhoz való jog korlátozása körébe tartozik, ugyanakkor a rendelet alapján átadott tárgyak esetében a közérdek alapján igazolható a korlátozás elrendelésének szükségessége.

Kapcsolódó

Az AB álláspontja szerint a meghatározott cél eléréséhez szükséges eszköznek tekinthető az okoseszközök tanítási időben történő használatának kizárása, továbbá az oktatási-nevelési intézmény rendjének, illetve a többi diák tanuláshoz való jogának a védelme olyan legitim célnak tekinthető, amelyekkel összevetve arányosnak tekinthető az okoseszközök tanítási időben való korlátozása.

Emellett az AB szerint a rendelet azt is rögzíti, hogy az átvett tárgyat az átvétel időpontja szerinti állapotban kell visszaadni az érintett személy részére.

Ez már arra kötelezi a nevelési-oktatási intézményt, hogy úgy tárolja az átvett eszközt, hogy abban ne essen kár, illetve ha kár keletkezik, akkor azt kompenzálni kell.

Leszögezik, hogy a kár viselésére vonatkozóan az általános polgári jogi kárfelelősségi szabályok lesznek irányadók.

Az AB közleményében szerepel az is, hogy a határozathoz Juhász Imre, Lomnici Zoltán és Schanda Balázs alkotmánybírók párhuzamos indokolást; Horváth Attila és Patyi András alkotmánybírók különvéleményt fűztek.

Horváth Attila a különvéleményében úgy fogalmaz, hogy több okból is helye lett volna az indítvány visszautasításának, egyrészt, mert az indítványozó 15 éves kiskorú nem a szülői felügyeletet gyakorló szülő mint 
törvényes képviselője útján járt el az Alkotmánybíróság előtti eljárásban.

Másrészt, az alkotmánybíró meglátása szerint az alkotmányjogi panaszt „nyilvánvalóan nem az a 15 éves kiskorú személy írta, akinek a nevében beadásra került.”

Hozzáteszi, hogy „erkölcsileg és egyébként jogilag is elítélhető az a gyakorlat, amikor felnőtt emberek gyerekeket használnak fel arra, hogy látszólag a gyermekek jogainak védelmében, azonban alapvetően politikai indíttatásból hatóságok, bíróságok és immáron az 
Alkotmánybíróság előtt is fellépjenek.”

Hiába a bombariadók sora, a telefonokat továbbra is le kell adniuk a gyerekeknek

Bebizonyosodott, hogy a kötelező mobiltelefon-leadás sok szülőre hozott frászt, amikor több mint 300 intézmény jelentett bombariadót múlt héten csütörtökön. A gyerekek nem tudtak senkit értesíteni, hogy éppen hol vannak, jól vannak vagy elindultak haza, egyáltalán arról, hogy minden rendben van velük. A belügyi szigor marad.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.