Az Európai Központi Bank elnöke reformot sürget, véget érhetnek az orbáni vétók
További Külföld cikkek
-
A szlovák parlament elfogadta a civil szervezetekről szóló „orosz törvényt”
- Trumpék olyan tárgyalásba kezdtek, ami történelmet írhat
- Áremelkedésre figyelmeztet az Egyesült Államokban a Shein és a Temu
- Donald Trump elárulta: ekkor fog Oroszország válaszolni a tűzszüneti javaslatra
- Tragédia Nápoly közelében, lezuhant egy felvonó kabinja, négyen meghaltak
„Ahogy gazdaságunkat fejlesztjük, döntéshozatali rendszerünket is fejlesztenünk kell, hogy megfeleljen az új kihívásoknak” – idézi Christine Lagarde-ot a Bloomberg.
A bank elnöke szerdán Dublinban mondott beszédet , ahol a Sutherland vezetői díjat vette át.
Ahhoz, hogy megálljuk helyünket, egységes entitásként kell cselekednünk több kulcsfontosságú területen. Ez pedig azt jelenti, hogy strukturálisan meg kell változtatnunk döntéshozatali rendszerünket
– fogalmazott.
Az EKB elnöke kiemelte, hogy jelenleg egyetlen tagállam vétója megakadályozhatja 26 másik ország közös érdekeinek érvényesülését. „A jelenlegi geopolitikai helyzetben azonban meggyőződésem, hogy a nemzeti és európai érdekek soha nem voltak ennyire összhangban. Ezért ebben a megváltozott világban a minősített többségi szavazás bevezetése lényegében demokratikusabb lenne” – fejtette ki.
Igazságügyi, belügyi valamint foglalkoztatási reformokat mozdítana elő
Az egy tagállam általi vétó régóta problémát jelent az unió számára, különösen Orbán Viktor magyar miniszterelnök esetében, aki rendszeresen él ezzel az eszközzel – kivált Oroszország ukrajnai inváziója óta. Ez a cikkben foglaltak szerint megnehezítette az Európai Unió számára, hogy egységes hangon szólaljon meg globális kérdésekben, és próbára tette a blokk konszenzuson alapuló politikaalkotási megközelítésének korlátait.
Lagarde javaslata visszhangozza elődje, Mario Draghi elképzeléseit, aki az európai versenyképesség jövőjéről szóló, tavaly bemutatott jelentésében javasolta, hogy a minősített többségi szavazást „ki kellene terjeszteni több területre, vagy akár általánosítani kellene”, hangsúlyozva, hogy „az európai integráció elmélyítésére irányuló számos erőfeszítést akadályozott az egyhangú szavazás követelménye”.
Draghi többek között az adózást, az igazságügyet és belügyeket, valamint a foglalkoztatás- és szociálpolitikát emelte ki olyan területekként, ahol reformra lenne szükség.
Lagarde, aki korábban francia pénzügyminiszter és a Nemzetközi Valutaalap vezetője volt, többször is felszólította az EU-t, hogy használja ki a jelenlegi globális bizonytalanságot nagyobb autonómia megteremtésére.