Egy alkotmánybíró kiakadt, hogy kiskorúak nevében lépnek fel politikai indíttatásból

Mint arról beszámoltunk, egy hónappal az iskolai mobilhasználatot korlátozó kormányrendelet hatályba lépése után egy tanuló alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, mert – hangsúlyozta beadványban – „diákként a támadott jogszabályi rendelkezések közvetlenül érintenek, mivel azok kifejezetten a tanulókra vonatkozó szabályokat állapítanak meg, amelyek meghatározzák, hogy milyen tárgyakat birtokolhatok és használhatok az oktatási intézményben”.

A tanuló kérte a kormányrendelet megsemmisítését, mert az okostelefonok használatának szigorú korlátozása sérti a diákok személyi biztonsághoz való jogát, a tiltott tárgyak bevitelére vonatkozó szabályozás kifejezetten csak a diákokat célozza, míg az oktatási intézmények más tagjaira, mint például a tanárokra és egyéb alkalmazottakra, nem vonatkozik a tiltás.

Bevihető, nem bevihető

A kormányrendelet szerint az okostelefonokat és egyéb okoseszközöket ugyan a diákok magukkal vihetik az oktatási intézményekbe, de a nap elején, a tanítás megkezdése előtt (vagy kollégiumban a foglalkozás megkezdése előtt) le kell adniuk azokat. Az eszközöket – a házirendben meghatározottak szerint – a nap végén visszakapják a tanulók. A jogszabály arra is kitér, hogy „a használatában korlátozott tárgyat az átvételt követően a nevelési-oktatási intézmény által a házirendben meghatározott elzárt helyen kell tárolni”, és e tárgyat „a házirendben meghatározott személy veszi át és tárolja visszaadásáig”.

Az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt rendelet előírásait kell alkalmazni a tanítási nap folyamán

• az általános iskola 1–8. évfolyamán,

• a gimnázium 5–12. évfolyamán,

• a szakgimnázium 9–13. évfolyamán,

• a foglalkozások ideje alatt a kollégiumban,

• a foglalkozások, tanórák ideje alatt – ideértve az intézményben töltött időt is – az alapfokú művészeti iskola minden évfolyamán vagy

• a tanórák, a szakmai oktatás, illetve a szakképesítésre felkészítő szakmai képzés szerinti foglalkozások ideje alatt – ideértve az intézményben töltött időt is – a szakiskola minden évfolyamán.

Vannak egyéb tiltott tárgyak is, amelyeket egyáltalán nem lehet bevinni az iskolákba. Ezek közé tartozik:

• a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szóló 175/2003. (X. 28.) Korm.-rendelet szerinti közbiztonságra különösen veszélyes eszköz (például elektromos sokkoló, gázspray, boxer stb.);

• azon tárgy, amelynek birtoklása szabálysértési törvényben vagy

• a Büntető törvénykönyvben foglaltak szerint büntetendő, vagy

• a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére nem értékesíthető termék.

„Nem az a 15 éves kiskorú személy írta”

Az Alkotmánybíróság – előadó alkotmánybíró: Schanda Balázs – megállapította, hogy az oktatási-nevelési intézmény rendjének, illetve a többi diák tanuláshoz való jogának a védelme olyan legitim célnak tekinthető, amelyekkel összevetve az okoseszközök használatának tanítási időben való korlátozását, a korlátozás arányosnak is tekinthető. A többségi álláspont szerint a támadott kormányrendelet nem tartalmaz olyan szabályozást, amely a tulajdonhoz való jog aránytalan sérelmét valósítaná meg, ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította.

A tizenkét alkotmánybíróból ketten (Horváth Attila és Patyi András) különvéleményt, míg hárman (Juhász Imre, Lomnici Zoltán, és Schanda Balázs) párhuzamos indokolást csatoltak a határozathoz.

Juhász Imre, Lomnici Zoltán és Schanda Balázs külön is kitértek az indítványozóra, aki 15 éves életkora miatt kiskorúnak számít. Lomnici szerint a jogkövető állampolgároktól is nehezen várható el, hogy eligazodjanak az alapjogi jog- és cselekvőképesség kategóriáiban.

Horváth Attila különvéleményében szóvá tette, hogy az alkotmányjogi panaszt nyilvánvalóan nem az a 15 éves kiskorú személy írta, akinek a nevében beadták. Álláspontja szerint erkölcsileg és egyébként jogilag is elítélhető az a gyakorlat, amikor felnőtt emberek gyermekeket használnak fel arra, hogy látszólag a gyermekek jogainak védelmében, azonban alapvetően politikai indíttatásból hatóságok, bíróságok, és immáron az Alkotmánybíróság előtt is fellépjenek.

(Borítókép: Horváth Attila 2016. november 21-én. Fotó: Soós Lajos / MTI)