
A Leporolt akták - Perben a XX. századdal című kötet negyven bírósági ügyön át mutatja be történelmünket az első világháborútól a rendszerváltozás utáni évekig.
MEGVESZEM
Mint arról beszámoltunk, egy hónappal az iskolai mobilhasználatot korlátozó kormányrendelet hatályba lépése után egy tanuló alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, mert – hangsúlyozta beadványban – „diákként a támadott jogszabályi rendelkezések közvetlenül érintenek, mivel azok kifejezetten a tanulókra vonatkozó szabályokat állapítanak meg, amelyek meghatározzák, hogy milyen tárgyakat birtokolhatok és használhatok az oktatási intézményben”.
A tanuló kérte a kormányrendelet megsemmisítését, mert az okostelefonok használatának szigorú korlátozása sérti a diákok személyi biztonsághoz való jogát, a tiltott tárgyak bevitelére vonatkozó szabályozás kifejezetten csak a diákokat célozza, míg az oktatási intézmények más tagjaira, mint például a tanárokra és egyéb alkalmazottakra, nem vonatkozik a tiltás.
A kormányrendelet szerint az okostelefonokat és egyéb okoseszközöket ugyan a diákok magukkal vihetik az oktatási intézményekbe, de a nap elején, a tanítás megkezdése előtt (vagy kollégiumban a foglalkozás megkezdése előtt) le kell adniuk azokat. Az eszközöket – a házirendben meghatározottak szerint – a nap végén visszakapják a tanulók. A jogszabály arra is kitér, hogy „a használatában korlátozott tárgyat az átvételt követően a nevelési-oktatási intézmény által a házirendben meghatározott elzárt helyen kell tárolni”, és e tárgyat „a házirendben meghatározott személy veszi át és tárolja visszaadásáig”.
Az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt rendelet előírásait kell alkalmazni a tanítási nap folyamán
Vannak egyéb tiltott tárgyak is, amelyeket egyáltalán nem lehet bevinni az iskolákba. Ezek közé tartozik:
Az Alkotmánybíróság – előadó alkotmánybíró: Schanda Balázs – megállapította, hogy az oktatási-nevelési intézmény rendjének, illetve a többi diák tanuláshoz való jogának a védelme olyan legitim célnak tekinthető, amelyekkel összevetve az okoseszközök használatának tanítási időben való korlátozását, a korlátozás arányosnak is tekinthető. A többségi álláspont szerint a támadott kormányrendelet nem tartalmaz olyan szabályozást, amely a tulajdonhoz való jog aránytalan sérelmét valósítaná meg, ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította.
A tizenkét alkotmánybíróból ketten (Horváth Attila és Patyi András) különvéleményt, míg hárman (Juhász Imre, Lomnici Zoltán, és Schanda Balázs) párhuzamos indokolást csatoltak a határozathoz.
Juhász Imre, Lomnici Zoltán és Schanda Balázs külön is kitértek az indítványozóra, aki 15 éves életkora miatt kiskorúnak számít. Lomnici szerint a jogkövető állampolgároktól is nehezen várható el, hogy eligazodjanak az alapjogi jog- és cselekvőképesség kategóriáiban.
Álláspontja szerint a kérdés tisztázása nem zárható ki, ezt valamilyen formában előbb-utóbb rendezni szükséges, különös tekintettel az érintettek nagy számára is.
Horváth Attila különvéleményében szóvá tette, hogy az alkotmányjogi panaszt nyilvánvalóan nem az a 15 éves kiskorú személy írta, akinek a nevében beadták. Álláspontja szerint erkölcsileg és egyébként jogilag is elítélhető az a gyakorlat, amikor felnőtt emberek gyermekeket használnak fel arra, hogy látszólag a gyermekek jogainak védelmében, azonban alapvetően politikai indíttatásból hatóságok, bíróságok, és immáron az Alkotmánybíróság előtt is fellépjenek.
(Borítókép: Horváth Attila 2016. november 21-én. Fotó: Soós Lajos / MTI)
A Leporolt akták - Perben a XX. századdal című kötet negyven bírósági ügyön át mutatja be történelmünket az első világháborútól a rendszerváltozás utáni évekig.
MEGVESZEM