Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence Torontáli Zoltán
2025. április 3. 17:00 Élet, Közélet

A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram

Nem valószínű, hogy a kormány most induló kiskocsma-programja érdemben meg tudja változtatni azt az átrendeződési folyamatot, amely a vendéglátóiparnak ebben a szegmensében legalább 15 éve zajlik. Leginkább hangulatjavító intézkedés lehet, hogy az ezer fő alatti települések 3-3 millió forint támogatást kaphatnak, és ezt a kocsmárosok arra költik, amire csak akarják.

Ha ugyanis megnézzük a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait, abból arra lehet következtetni, hogy az italboltok száma 2010 és 2023 között szépen folyamatosan csökkent. 2010-ben még csaknem 21 ezer italbolt működött az országban, 2023-ra azonban a számuk 11 157-re esett vissza, ami közel 47 százalékos csökkenést jelent. 

A visszaesés üteme viszonylag egyenletes volt, de az adatok alapján az is látszik, hogy a járvány felgyorsította a csökkenést 2020 után. Különösen 2020 és 2021 között volt jelentős visszaesés, ebben az időszakban csaknem 1200 italbolt tűnt el a statisztikából, ezek többsége nagy valószínűséggel a Covid áldozata lett.

Fontos körülmény azonban, hogy az italboltokra jellemző trend egyáltalán nem volt általánosan igaz a vendéglátásban. Az éttermek és a büfék száma csak valamivel több mint 10 százalékkal csökkent, a cukrászdáké pedig még növekedett is (országosan 15 százalékkal) 2010 és 2023 között.

Bár az italboltok száma minden településtípuson jelentősen csökkent, és még a csökkenés mértéke is nagyságrendileg hasonló volt a vizsgált időszakban (vagyis a trend településmérettől függetlenül általános), a legnagyobb mértékű visszaesést mégis a községekben regisztrálták, ahol kb. 50 százalékkal esett vissza az italboltok száma.

A csökkenés mögött álló egyik legfontosabb trend olvasható ki a statisztikai hivatal arra vonatkozó adatsorából, hogy miként oszlik meg a vendéglátóhelyek forgalma a különböző termékcsoportok között. 

Az ábra alapján jól látszik, hogy a kocsmák eltűnésének egyik fő oka az, hogy

a vendéglátóhelyek korábbi központi szerepe jelentősen csökkent az alkoholfogyasztásnál.

Ezeken a helyeken az alkoholtartalmú italokra fordított kiadások aránya a 2003-as 13,5 százalékról 2010-ig valamivel kevesebb mint 12 százalékra csökkent, innen tovább mérséklődött 2019-ig, majd a járvány éveiben zuhanás jött. Ezt követően természetesen visszapattant, de már csak 7,5 százalékig emelkedett vissza az alkoholra költött pénzek aránya.

A falvakban járva már régóta nem nehéz észrevenni, hogy a kocsmák szerepét sok esetben részben a kisboltok vették át, de a jelenség a városokban is megfigyelhető. Amennyiben az  önkormányzatok a lakossági panaszok alapján fel akarnak lépni a boltok előtti prompt italfogyasztás ellen, akkor alapvetően két eszközhöz szoktak nyúlni:

  1. betilthatják a köztéri alkoholfogyasztást,
  2. ha tipikusan az éjszakai zajongás a probléma lényege, akkor betilthatják az alkoholos italt forgalmazó boltok éjszakai nyitvatatását.

Utóbbi tiltást azonban tipikusan azzal szokták lazítani, hogy ha a bolt vállalja, hogy este 22 és reggel 6 óra között nem árul alkoholt, akkor nem kell éjszakára bezárnia.

Ezekre az önkormányzati egyedi szabályokra egyébként a kereskedelemről szóló törvény ad felhatalmazást a helyhatóságoknak, és egyre elterjedtebb, hogy élnek is vele. A nagyobb városok közül a napokban például épp Szegeden fogadtak el egy hasonló helyi rendeletet, de több budapesti kerület is határozott már erről.

A köztéri alkoholfogyasztás és a szeszes ital éjszakai árusítására vonatkozó tilalom betartatása néha nem könnyű feladat, de a bolti nyitvatartás éjszakai korlátjának van még egy sajátos jogi kiskapuja is:

a dohányboltok ugyanis árulhatnak alkoholt, de nem tartoznak a kereskedelmi törvény hatálya alá.

A dohányboltokat az önkormányzat így ebben a kérdésben nem szabályozhatja, nem tilthatja meg nekik, hogy éjjel is árusítsanak alkoholt. Ha a településen van köztéri alkoholfogyasztási tilalom, akkor a dohányboltosok ugyan ki szoktak tenni erről egy tájékoztatást, de magát az értékesítést nyugodtan végezhetik a nap 24 órájában. 

Az elmúlt időszakban több budapesti kerületben is megpróbáltak ezen változtatni. Tavaly októberben a Budapest 6-os körzetében (VIII. és IX. kerület) megválasztott Jámbor András kérte határozati javaslatban Pintér Sándor belügyminisztert, hogy módosítsa úgy a törvényeket, hogy lehetővé váljon a helyi önkormányzatok a dohányboltok nyitvatartási idejének szabályozása. A törvényt azóta nem módosították.

Újbudán, vagyis Budapest XI. kerületében pedig az önkormányzati képviselő-testület január végén kezdeményezte a kereskedelmi törvény módosítását, hogy a dohányboltokra is legyen érvényes az, ami az összes többi éjjel is nyitva tartó egységre, azaz a dohányboltokat is lehessen éjszaka alkoholárusítási tilalomra utasítani. A Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek elküldött javaslatra egyelőre nem érkezett semmilyen válasz.

A dohányboltok a kereskedelmen belül jogilag külön szigetet alkotnak, ezeket a boltokat a helyi jegyzők nem ellenőrizhetik és nem is szankcionálhatják. A dohányboltos szabályokat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága határozza meg, és a szeszes italok árusítási lehetősége is a hivatal egyik rendeletének mellékletében szerepel.

A városi éjjel-nappali boltos a jelenlegi rendszerben jogosan érezheti hátrányban magát, hiszen neki az önkormányzat egy tollvonással megtilthatja, hogy éjjel alkoholos italokat adjon el, az egy sarokkal arrébb lévő dohányboltosnak azonban nem. Az önkormányzat pedig vélhetően a lakók érdekében próbálhatja tiltani az éjszakai árusítást, de ezt a célját a dohányboltok külön státusza miatt nem éri el teljesen.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFeles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellenNem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKocsmaarmageddon van Magyarországon, de a kantinoknak jól megyTöbb mint ezer vendéglátóhely szűnt meg 2023 első felében Magyarországon. A leggyorsabban továbbra is a italüzletek száma csökken.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Közélet alkohol dohánybolt kocsma nyitva tartás önkormányzat vendéglátás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Stubnya Bence
2025. március 31. 06:01 Élet, Pénz

Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat

Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.

Vámosi Ágoston
2025. március 30. 06:07 Élet

Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen

Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.

Stubnya Bence
2025. március 26. 06:01 Élet, Vállalat

Temetik az otthoni munkát, de éppen most alakul ki a mindenki számára hasznos formája

Szigorításról szólnak a hírek, pedig stabilizálódik a távmunka szerepe, és egyre inkább látszik, hogy hány irodai nappal kerülhetők el a hátrányai.

Fontos

Vámosi Ágoston
2025. április 9. 14:35 Világ

Tovább durvul a kereskedelmi háború, és még kész sincs az EU válasza

Kína visszalőtt az 50 százalékos emelésre, az EU számára az a kérdés, hogy keménységgel vagy kompromisszumkészséggel kerülhet-e közelebb a céljához.

Torontáli Zoltán
2025. április 8. 16:02 Pénz

Most látszik, miért kényszeríti a befektetési alapok pénzét is állampapírba a kormány

Eladtad az állampapírodat és befektetési alapot vettél helyette? Jó eséllyel így is állampapírban landolt a pénzed egy része.

Pletser Tamás
2025. április 8. 14:36 Pénz

Az arany lehet a menekülőeszköz Trump gazdaságpolitikája elől

Az arany a turbulens politikai és gazdasági idők legjobb befektetése, mivel értékállósága miatt véd a leértékelődéssel szemben.

Bucsky Péter
2025. április 8. 06:05 Adat, Közélet

Nem az árrés nagysága dönti el, kit kényszerít árcsökkentésre a kormány

Ha ismét le kell győzni az inflációt, akkor az sem baj, ha emiatt a fapados megoldások irányába kénytelenek mozdulni a kereskedők és a szolgáltatók.

Tovább olvasom

Törvényjavaslatot nyújt be Lázár János építési és közlekedési miniszter annak érdekében, hogy az állami beruházásoknál feltárhassák a teljes vállalkozói láncot, „egészen addig, aki a nyelét fogja a lapátnak”.

Tovább olvasom

Jelentősen csökkentheti a hosszabb távon amúgy is apadó szarvasmarha-, sertés- és juhállományt Magyarországon az egyre nagyobb aggodalmat okozó ragadós száj- és körömfájás.

Tovább olvasom

A 2008-as válság óta csak a covid-járvány kezdetén és az orosz-ukrán háború kirobbanását követően láthattunk olyan pánikreakciókat a tőzsdéken, mint ma, illetve már múlt csütörtök-pénteken is.

Tovább olvasom

Fazekas Dóra
2025. április 6. 06:01 Közélet

Trump fúj ébresztőt a klímapolitikának?

A háborús gondolkodás, a kockázatok kiszámítása nagyobbat lendíthet a klímaváltozás elleni erőfeszítéseken, mint az összes eddigi próbálkozás együttvéve.

Tovább olvasom

Al-Hilal István
2025. április 5. 06:05 Világ

Milyen világgazdasági hatásai lesznek Trump vámjainak?

Az amerikai vámok komoly fenyegetést jelentenek a globális növekedésre, de sok múlik majd az országok válaszreakcióin is.

Tovább olvasom

Az üzemeiket jelentősen a kapacitásaik alatt működtető európai autógyártók a védelmi ipar felé nyitva keresnék a kiutat az iparágat érintő lassulásból. Egyelőre azonban inkább csak nyilatkozatokról és nem konkrét együttműködésekről van szó, raádásul még a nagyobb szereplők közül sem ért mindenki egyet azzal, hogy a védelmi ipar lehetne a járműipar megmentője.

Tovább olvasom

Nyolc százalékkal csökkent az ipari termelés volumene februárban az előző év azonos hónapjához képest, januárhoz hasonlítva továbbá 1,3 százalékos visszaesés történt, közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az ágazat kibocsátása négy éve nem látott mélységbe süllyedt a szezonálisan és munkanappal kiigazított statisztika szerint.

Tovább olvasom

A magyar gazdaságpolitika örök célja a hazai tulajdonú kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) megerősítése, ami egy ponton túl nem képzelhető el anélkül, hogy ezek a cégek a külpiacokon is értékesítsenek. Ezen a téren bőven lenne még tennivaló, Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kkv-k fejlesztéséért felelős államtitkára szerint bár 15 ezer exportképes magyar kkv van, de Ausztriában és Szlovéniában arányaiban háromszor nagyobb a számuk.

Tovább olvasom

Mészáros R. Tamás
2025. április 4. 06:03 Világ

Orbán ellenzi, de Európa tovább pénzelné a védvonalnak tekintett ukrán hadsereget

Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.

Tovább olvasom