Kis-Benedek József: Ez már jóval több, mint vallásháború

Bár a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu ellen, a politikus ennek ellenére csütörtök reggel Budapestre érkezett, és senki nem tartóztatta le. Az Index és az ATV közös műsorában Rónai Egon Megyeri Jonatán rabbival, a Neokon főszerkesztőjével, valamint Kis-Benedek József ezredessel, Magyarország Izraelbe delegált egykori katonai attaséjával beszélgetett Benjamin Netanjahu magyarországi látogatásáról, valamint az Izraelben dúló háborúról.

Megyeri Jonatán a beszélgetés elején leszögezte, hogy az mutatja a két ország és a két miniszterelnök szoros kapcsolatát, hogy az izraeli elnök – az ő szempontjából is hosszú időt – négy napot tölt Magyarországon.

Ez a jó kapcsolat nem két politikus jó kapcsolata pusztán, hanem itt elvi, ideológiai és gyakorlati kapcsolatok vannak

– hangsúlyozta a rabbi, aki kitért arra is, hogy szerinte nonszensz, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) egy listán említi a miniszterelnököt, az izraeli védelmi minisztert és Hamász terrorszervezet vezetőjét.

Kis-Benedek József abban egyetértett a rabbival, hogy az elfogatóparancs „sok sebből vérzik”, szerinte viszont a mostani találkozót nemcsak azért szervezték, hogy Magyarország bebizonyítsa, itt nem tartóztatják le Netanjahut, hanem az országok vezetői a közös együttműködés jövőbeli irányait is kijelölik.

Izrael a nemzetállamok mintapéldája

Megyeri Jonatán emlékeztetett arra, hogy Magyarország soha nem ratifikálta az ICC római statútumát, pedig erre a Fidesz előtti kormányoknak is lett volna lehetősége, így arra számít, hogy a régóta jelen lévő ellenzéki pártok nem fognak kifogást emelni a lépés ellen. Arra számít, hogy a döntést az új ellenzéki pártok sem támadják majd túlságosan, bár lehetnek kilengések, például a Mindenki Magyarországa Mozgalom részéről, amely már reggel tiltakozott az ellen, hogy nem tartóztatták le a miniszterelnököt.

A zsidókérdés nem merült fel eddig a jelenlegi kampányban, ami szerencsés. Ez annak is köszönhető, hogy Izrael kérdésében is viszonylagos egyetértés van a különböző pártok között

– fogalmazott Megyeri Jonatán.

A rabbi szerint a kölcsönös szimpátia a két ország földrajzi fekvéséből következik, ugyanis Izrael az arab világ közepén, Magyarország pedig szláv és germán nemzetek között helyezkedik el, egyedi kultúrával és nyelvvel.

Emellett Magyarország nemzetállamként definiálja magát, míg Izrael a nemzetállamok mintapéldája, hiszen létezésének alapja, hogy zsidó államként működjön

– jegyezte meg.

Kis-Benedek József ezredes hozzátette, hogy a Magyarország és Izrael közötti barátság hazánkban felülírja majd az ellentéteket, amit, mondjuk, a Nemzetközi Büntetőbíróság miatt most többen meg fognak említeni, mert jó, ha Európán kívül is van egy szövetségesünk.

Ismét háború dúl a Gázai övezetben

„Izrael jelenleg háborúban áll a Hamásszal és a terrorizmussal. Nem sikerült lezárnia Izraelnek a háború első fejezetét, ahogy akarta, mert a céljuk az volt, hogy minden túsz szabad legyen. A Hamász nem is nagyon fog kapkodni, hogy elengedjen mindenkit, mert néhány fontos túszt meg akarnak tartani, azért, hogy ha meg kell alkudniuk Izraellel, legyen valami a kezükben” – foglalta össze a gázai helyzetet Kis-Benedek József, majd hozzátette, hogy a nemzetközi helyzet tovább bonyolítja a konfliktus megoldását.

„Ez sokkal több, mint vallásháború”

– mondta az egykori katonai attasé.

Kis-Benedek József arról is szót ejtett, hogy a Hamász részéről azt mondják, Izrael idegen test, meg kell semmisíteni, Izrael számára pedig a folyamatos fenyegetettség miatt a védekezés elkerülhetetlen, hiszen „kis területen kell fenntartania magát, miközben sokirányú ellenséggel néz szembe”.

A konfliktusban nemcsak a Hamász, hanem más radikális szervezet, például a Hezbollah is szerepet játszik, és „mindkettő mögött ott áll Irán, amely nyíltan Izrael elpusztítását tűzte ki célul”. Az iráni támogatás ugyanakkor egyre nehezebbé válik: 

A Hezbollah legyengült, a Hamász ellátása pedig egyre problémásabb, a fegyverszállítások csökkennek.

Izrael célja, hogy biztonsági környezetet teremtsen magának, ami Szíriára is kiterjed. A jelenlegi kihívások miatt azonban „a korábban kidolgozott stratégiai irányvonalakat – különösen a ’67-es és ’77-es háború utániakat – felül kell vizsgálnia, mert a nemzetközi környezet megváltozott”.

Az ezredessel egyetértett Megyeri Jonatán is, aki szerint a térségben ideológiai háború dúl. Ebben az összecsapásban pedig a Hamász csak egy előretolt hadtest, amely elviszi a balhét, de „valójában itt sokkal szélesebb a konszenzus Izrael megszüntetését vagy eliminálását illetően”.