Az OTP Ingatlanpont szakértői megvizsgálták, milyen vándorlási tendenciák voltak megfigyelhetők az elmúlt öt évben, és azok hogyan hatottak a lakásárakra.
A napokban tette közzé a KSH előzetes adatait a 2024-es népmozgalmi folyamatokról, köztük a belső, országon belüli vándorlás számairól. Tavaly Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyék népességszáma egyaránt több mint 2500 emberrel csökkent az oda- és elköltözések különbözeteként, a harmadik legnagyobb népességveszteség pedig Hajdú-Bihar vármegyét érintette, mintegy 1250 fővel. A legnagyobb pozitív belső vándorlási egyenlege magasan Pest vármegyének volt, ahová 5800-zal többen költöztek, mint ahányan onnan elmentek az országon belül máshova. A második Győr-Moson-Sopron vármegye volt 1500 fős pozitív szaldóval, míg a harmadik Fejér 1150 fővel.
Ha az elmúlt öt évet vizsgáljuk, 2020 és 2024 között, akkor – talán meglepő módon – összességében Budapest népessége csökkent legnagyobb mértékben, mintegy 26 ezer fővel. A csúcsév 2021 volt, amikor közel 44 ezren hagyták el a fővárost, de csak tízezerrel kevesebben költöztek oda. Ehhez képest a 2023-as és 2024-es ezer fő alatti veszteség lényegesen alacsonyabb. Az ok vélhetően a 2020-ban kitört koronavírus-járvány, ami miatt sokkal elfogadottabb lett a home office intézménye, ez pedig arra ösztönözhette a budapestieket, hogy vidékre (elsősorban az agglomerációba) költözzenek. Ez a 2021-es Pest vármegyei rekord magas, 16 ezres vándorlási különbözetben is megmutatkozik. Budapest mellett Borsodból és Szabolcsból volt jelentős az elvándorlás, a két kelet-magyarországi vármegye népessége öt év alatt egyaránt mintegy 14 ezer fővel csökkent vándorlás útján. Ezzel szemben kimagaslik Pest vármegye közel 52 ezres szaldóval, míg Győr-Moson-Sopron lakossága majdnem 9000-rel, Fejéré pedig mintegy 6500 fővel bővült a belső vándorlás révén.
A belső vándorlás csak egy része a népesedési folyamatoknak, hiszen a népességszám alakulása függ a természetes szaporulattól, azaz az élve születések és az elhalálozások mérlegétől is. Éppen ezért érdemes egy pillantást vetni arra is, hogy az el- vagy bevándorlás mekkora részét mozgatja meg a térség teljes népességének. 2024-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye lakossága mintegy fél százalékkal csökkent az országon belüli költözések által, Borsod esetében ez az arány mínusz 0,41 százalék volt, míg Békésben mínusz 0,26 százalék. Ezzel szemben Pest vármegye népessége 0,44 százalékkal gyarapodott a belső vándorlási egyenleg következtében, Győr-Moson-Sopron vármegyében ez az arány 0,32 százalék, míg Fejérben 0,27 százalék volt. Öt év alatt pedig Szabolcs összesített vándorlási vesztesége a 2020-as népességszám 2,66 százaléka volt, Borsodé 2,25 százalék, míg Budapesté 1,52 százalék. Ezzel szemben Pest vármegye népessége 4 százalékkal bővült csak a belső migráció következtében, Győr-Moson-Sopronban majdnem 2 százalék, míg Fejérben 1,55 százalék volt ez a gyarapodás. (Ez persze csak elméleti, a természetes szaporodás ellenirányú hatása nélkül számolt növekmény.)
Érdemes megvizsgálni azt is, hogy a belső vándorlás mellett hogyan alakultak a lakásárak, hiszen elméletileg egymásra ható folyamatokról van szó. Ehhez a NAV megyei szintű átlagos négyzetméterárait vettük figyelembe, melyeknél 2024-re vonatkozóan szintén még csak előzetes forgalmi adatokról beszélhetünk. Öt év alatt a legnagyobb mértékben, 105 százalékkal Csongrád-Csanád vármegyében emelkedtek a lakásárak, miközben az ezen időszak alatt mért 0,32 százalékos vándorlási veszteség pont a középmezőnyt jelenti. A lakásárak emelkedése részben az elmúlt években bejelentett nagy autóipari beruházásoknak tudható be, melyek folyamatos keresletet generálnak a vármegye ingatlanai iránt. Hasonló a helyzet Hajdú-Biharban is, ahol 2020 és 2024 között 85 százalékkal, a harmadik legnagyobb mértékben emelkedett a lakások átlagos négyzetméterára szintén jelentős beruházások eredményeként, miközben a vándorlási veszteség 1,3 százalékos, a negyedik legmagasabb. Ezek az említett beruházások (BYD, BMW) hamarosan elkészülnek, és így akár a belső vándorlásra is érezhető hatással lehetnek, hiszen a munkalehetőségek miatt bevándorlás indulhat az adott vármegyékbe. Ez volt megfigyelhető az elmúlt öt évben például Bács-Kiskun vármegyében, ahova a Mercedes gyárnyitása után szinte ugyanannyian vándoroltak be, mint ahányan onnan el, miközben a szomszédos térségekben szinte mindenütt negatív volt a szaldó.
Öt év alatt a második legnagyobb, 88 százalékos lakásár-emelkedés Baranya vármegyében ment végbe. Ott egyelőre nincs hasonló nagy beruházás folyamatban, de időről-időre felröppennek pletykák arról, hogy a Dél-Dunántúlra is érkezhet egy nagyobb autógyár vagy más feldolgozóipari cég.
A legkisebb áremelkedés a vizsgált időszakban Tolna vármegyében volt, ahol 46 százalékkal emelkedtek az átlagos árak, míg a második legkisebb, 51 százalékos növekedés Budapesten volt regisztrálható. „Az látszik, hogy vidéken a nagyobb beruházásokkal érintett területeken élénkült meg az ingatlanpiaci kereslet, így nőttek az árak, míg a budapesti piac a magasabb árszint, illetve a Covidot követő 2–3 év kiköltözési hulláma miatt kisebb növekedést tudott regisztrálni” – emelte ki Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. A belső vándorlásból leginkább profitáló vármegyék közül Pesten 74 százalékos volt az áremelkedés öt év alatt, Győr-Moson-Sopronban 68 százalékos, az országos átlaggal megegyező drágulást tapasztalhattak, míg Fejérben 63 százalékos volt a növekmény. A két legnagyobb vándorlási veszteséget elkönyvelő Szabolcs és Borsod egyaránt 69 százalékos, közepes drágulást produkált.
Összességében a statisztikákból az látszik tehát, hogy nem feltétlenül van erős és azonnali korreláció a belső vándorlás iránya és mértéke, illetve a lakásárak alakulása között, hiszen utóbbiakat egy sor más tényező is befolyásolja. A jelentős beruházások következtében a lakáspiac szinte azonnal felpezsdül, mivel már a gyárak megépítése is keresletet támaszt, miközben a vándorlás sokszor csak több éves késéssel, a termelés elindulásával követi azt le. Emellett azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, milyen kiinduló árakról beszélhetünk, hiszen Budapesten például már 2020-ban is 671 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, miközben Hajdú-Bihar, Somogy, Pest és Győr-Moson-Sopron kivételével a többi vármegyében még most sem éri el azt a szintet az ár, nemhogy a jelenlegi 1 millió forint feletti budapesti átlagot. A legolcsóbb Nógrád vármegyében például még 2024-ben is alig 200 ezer forintos átlagáron cserélt gazdát egy négyzetméternyi lakás. Vagyis önmagában a lakásárak százalékos emelkedése az eltérő bázis miatt sem biztos, hogy tükrözi a belső vándorlási folyamatokat.
Megjelent az egyik legfontosabb hazai gazdaságfejlesztési eszköz, az egyedi kormánydöntéssel nyújtható támogatások módosított feltételrendszere, amely ismét számos könnyítéssel segíti a vállalkozásokat, és minden korábbinál több lehetőséget biztosít a hagyományos magyar újító szellemnek és az ötletből értéket teremtő kutatás-fejlesztési tevékenység kibontakozásának – hívja fel a figyelmet a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.
A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.