A Nemzeti Múzeum igazgatója: Csepel hivatalosan is tengeri kikötő volt

Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum nyáron kinevezett főigazgató úgy véli, mára teljesen megváltozott a múzeumok szerepe a világban. Zsigmond Gábor szerint a múzeumoknak nem csupán a múlt őrzése a feladatuk, hanem a nemzeti identitás alakítása is.

A szakember szerint olyan különleges tartalmakra van szükség, amik tematizálják a közbeszédet és vitákat generálnak, hiszen ma már nem a múzeumok a tudás kizárólagos őrzői. Az internetnek hála számos ismeret könnyen hozzáférhetővé vált, az intézményeknek pedig lépést kel tartaniuk ezzel. 

A beszélgetésben többek közt só esik arról is, hogy:

• A Nemzeti Múzeum nem más intézményekkel versenyzik, hanem a nézők szabadidejéért harcol. Ehhez hiteles tartalomra van szükség és olyanra, ami „méltó a figyelmükre”, nyitni kell a világra, használni kell azokat a digitális eszközöket is, amelyeket a versenypiaci szereplők. Ehhez ma már egy érdekes kiállítás nem elegendő.
• Tapasztalásuk szerint a közösségi médiában azok a tartalmaik a legnézettebbek, amik a régészek munkáját mutatják be. Az elmúlt időszakban két szenzációs felfedezést is elértek a múzeum dolgozói. Az egyik egy frissen meglelt, háromezeréves nyakék, a másik pedig, hogy bebizonyították: a reneszánsz Visegrádi Palota építésén ugyanazok az európai hírű, itáliai mesterek dolgoztak, mint Firenzében. Házon belül arról folyik a diskurzus náluk, hogy a Nemzeti Múzeumnak a világ legnagyobb múzeumaival kéne versenyeznie. 
• A következő nagy kiállításuk központi figurája Attila, a hunok király lesz. Emellett a mohácsi csata ötszázadik évfordulójára is terveznek tárlatot, továbbá egy különleges, horvát-magyar együttműködésre lehet számítani a közeljövőben. 
• Zsigmond Gábor szerint a múzeumnak diplomáciai feladata is van. Nemrég az amerikai ügyvivő, a kazah és kubai nagykövet is járt náluk, véleménye szerint pedig „a múzeum a külföldi diplomácia nagyüzeme” kell legyen. Úgy fogalmaz: „Én annak örülök, ha egy Budapestre helyezett diplomatának a második útja hozzánk vezet, és be tudjuk mutatni nekik a magyar nemzetet és annak történetét.”
• Az interjúban kitérnek az igazgató szakmai életútjára is, tekintve, hogy feltűnően sokat foglalkozott korábban a közlekedéssel. Novemberben jelent meg legutóbbi könyve, amiben a 125 éves fiumei villamos történetét dolgozta fel. Véleménye szerint a modern Magyarország kialakulása és fejlődési üteme a XX. század egyik legjelentősebbje volt. Úgy véli: „az 1900 évek elején Budapest fejlődési ütemével csak Chicago tudta tartani a lépést”.
• Fiume történelme és technológiai jelentősége kiemelten foglalkoztatja a szakembert. A tengeri kereskedelem és technológiai fejlődés fontosságáról is beszélt kiemelve, hogy: „A magyar tengeri kapcsolatoknak is van bő kilencszáz évnyi története, az Árpádoktól egészen 2004-ig, amikor a magyar tengerészetet felszámolta az akkori kormány.” Elmondása szerint „a fiumei korszak után is komoly tengeri hajógyártás működött csak már Budapesten és Csepel hivatalosan is tengeri kikötő volt, ahonnan magyar építésű hajók jártak le a Közel-Keletre és Alexandriába.”

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!