Trump szép új világa: ez vár az EU-ra és az USA-ra

Egyesült Államok

Az Egyesült Államok a húsz legnagyobb kereskedelmi partnerét figyelembe véve (ezek adják az USA-ba irányuló import 85%-át), 18,5-26,5%-os vámot vetett ki a behozatalra. A bizonytalanságot Kanada és Mexikó helyzete jelenti, esetükben még ma sem világos, hogy kapnak-e általános vámterhet, és ha igen, mekkorát. (Most úgy tűnik, hogy egyelőre ez a két nagy kereskedelmi partner megússza.) Az ING szakértőinek számítása szerint körülbelül 600 milliárd dollárnyi vámnak felelnek meg a bejelentett intézkedések.

Átlagos vámteher a Egyesült Államok importján (%)

Az intézkedések sokkal erősebbé teszik azt az érvet, hogy legalább bizonyos tevékenységeket az Egyesült Államokba kell áthelyezni - írják értékelésükben az ING szakemberei. Az amerikai gyártóbérek azonban a legmagasabbak közé tartoznak a világon - az amerikai Gyártók Országos Szövetsége szerint 2023-ban a gyártásban dolgozók átlagosan 102 629 dollárt kerestek. Kínában ennek 25%-a a juttatás, Koreában pedig 40% körüli. Még Németországban is kevesebb, mint 75%-a az amerikai értéknek. Ez arra utal, hogy csak a magasan automatizált, magas képzettséget igénylő, magas hozzáadott értékű termeléshez kapcsolódó tevékenységek, illetve olyan termékek esetében van értelme a tevékenységek áthelyezésének, ahol a fogyasztók hajlandóak felárat fizetni a "Made in America" címkéért.

Tekintettel a gyártás USA-ba történő áthelyezésének költségeire, sok más gyártó dönthet úgy, hogy olcsóbb, ha ott tartják a gyártóüzemeket, ahol vannak, és a vámot a működési költségeken belül elnyelik, és talán abban reménykednek, hogy a kormányzat hozzáállása enyhül.

Emiatt az intézkedés jelentős költségvetési bevételeket generál, ugyanis a gyártók és a fogyasztók az importot nem tudják majd helyettesíteni az Egyesült Államokban gyártott termékekkel. Ezáltal Trump elnöknek meglesz a költségvetési mozgástere ahhoz, hogy még idén teljesítse a meghosszabbított és kibővített adócsökkentésekre vonatkozó ígéreteit - véli az ING. A gyártók áttelepítésével a vámbevételek nyilvánvalóan csökkenni fognak, de a remények szerint ezt bőven ellensúlyozni fogják a magasabb bér- és társaságiadó-bevételek. Mindazonáltal az átmeneti időszak fájdalmas lesz, mivel

a fogyasztói vásárlóerő és a vállalati nyereségek csökkenése 2025 kisebb gazdasági növekedést hozhatnak az Egyesült Államokban.

Bár az ING hosszabb távon derűlátó az amerikai gazdasági kilátásaira, komoly kérdés, hogy a piacvédő, optimistább megfogalmazásban piacépítő intézkedések mekkora élénkülést hoznak az Egyesült Államok számára. Ugyanis pont a magasabb hozzáadott értékű területeken lehet meg a mozgástér, hogy a vámokkal együtt élve is versenyképes legyen az amerikai piacon egy vállalat. A kékgalléros munkaerő szűkössége pedig még fokozódhat is a szigorú bevándorlási politikai hatására, ami miatt a belső piacra megérkező termelési kapacitások más gazdasági tevékenységeket szoríthatnak ki.

Ráadásul a vámok az árakra hatva a fogyasztói vásárlóerőt csökkentik. A legrosszabb forgatókönyv szerint, ha az Egyesült Államokban gyártott termékek nem helyettesíthetők, és a vámtarifa 100%-ban áthárul a fogyasztókra, az ING becslése szerint az amerikai árszint 3,3%-kal emelkedik - ez tehát az elméleti maximális árhatás.

Tudjuk, hogy amikor 2018-ban a mosógépekre 20%-os amerikai vámot vetettek ki, a fogyasztói árjelentésben közzétett számok alapján a vám mintegy 60%-a eredetileg a fogyasztókra hárult. Azonban 2018-ban ez egy konkrét termékre vonatkozott, és az importőrök és kiskereskedők úgy vélhették, hogy megengedhetik maguknak, hogy a költségek egy részét elnyeljék, mivel más termékeken még mindig bőséges nyereséget termelnek. Ha a vám mindenre vonatkozik, ez nem lesz ilyen egyszerű, ezért az ING úgy kalkulál, hogy ezúttal inkább 75%-os áthárítás várható a fogyasztókra.

Ez azt jelentené, hogy az árszintek valószínűleg 2,5%-kal emelkednének, ami minden egyes amerikai számára 1350 dollár többletköltséget jelentene.

Ez lehet, hogy csak a kezdet. Valószínűleg egyes szolgáltatások áraira is felfelé irányuló nyomás nehezedik majd. Ha például az autók, az autóalkatrészek és a tartós fogyasztási cikkek drágulnak, akkor a javítási költségek is emelkednek, és a gépjármű- és lakásbiztosítások költségei is emelkedni fognak, hogy fedezni tudják a jövőbeli lehetséges kifizetéseket.

Az Egyesült Államok gazdasága tavaly év végén egészséges helyzetben volt: a kibocsátás közel 3%-os ütemben nőtt, a munkanélküliség alacsony volt, a Federal Reserve nemrég csökkentette irányadó kamatlábát 100 bázisponttal, a részvénypiacok pedig történelmi csúcson voltak. Úgy gondolták, hogy Trump elnök választási győzelme után az adócsökkentéssel és a szabályozás visszaszorításával fel fogja gyorsítani a növekedést.

A bevándorlásra, a megszorításokra és a kereskedelmi protekcionizmusra való összpontosítása azonban ehelyett stagflációs aggodalmakhoz vezetett a lakosság körében, és a munkanélküliségtől való félelem is többéves csúcsra szökött. Ha mindezt összevetjük a megszorított vásárlóerővel és a szűkebb haszonkulcsokkal a lehűlő eszközárak környezetében, akkor az idei növekedést érintő lefelé mutató kockázatokra utal - mondják az ING elemzői.

Európai Unió

Donald Trump 20%-os vámmal sújtja az Európai Uniót, Kína pedig ennél is súlyosabb 34 százalékos terhet vetett ki – mindezek pedig az eddigi kaotikus fehér házi kommunikáció alapján a csütörtöktől érvényes 25 százalékos autóiparra alkalmazott kulcsokkal is összeadódnak. Az intézkedés része egy szélesebb körű, új amerikai kereskedelempolitikának, amely már korábban célba vette a külföldi acél-, alumínium- és járműipari termékeket is. A mostani vámok április 9-től lépnek életbe, és jelentős, azonnali visszaesést okozhatnak az euróövezet növekedésében.

Az ING becslése szerint önmagában ez a lépés 0,3 százalékponttal csökkentheti az eurózóna GDP-növekedését a következő két évben.

Hasonló negatív hatásokat becsült az Európai Központi Bank is nem egész 12 órával az új kereskedelmi korlátok bejelentése után: Yannis Stournaras, a jegybank kormányzótanácsának tagja az első becslés szerint 0,3-0,4%-kal foghatja vissza az euróövezeti bővülést.

Az elemzésben kifejtik, hogy a Trump-féle „viszonossági vámpolitika” nemcsak a hagyományos vámokat veszi figyelembe, hanem például az átváltási árfolyamokat, technikai szabványokat és áfa-különbözetet is beépíti. Kanada és Mexikó egyelőre mentesültek az intézkedések alól, de esetükben még nem világos, hogy az új vámok a már meglévő terhekre rakódnak-e rá, vagy külön kezelik őket – emlékeztetnek az ING elemzői.

Az Európai Unió az első válaszlépéseket április közepére időzíti. Brüsszel továbbra is tárgyalásos megoldást keres, de ha erre nem lesz mód, kész visszavágni. A tervezett ellenintézkedések érinthetik az amerikai mezőgazdasági termékeket, ruházati cikkeket, háztartási gépeket és akár a technológiai szektort is.

Emellett az EU fontolgatja, hogy az új „anti-koerciós eszköz” (ACI) keretében korlátozza az amerikai cégek működését és befektetéseit Európában – de ennek alkalmazása időigényes és politikailag bonyolult.

A gazdasági következmények túlmutatnak a közvetlen kereskedelmi veszteségeken. A vállalatok és háztartások körében várható bizalomvesztés visszafoghatja a beruházásokat és fogyasztást, tovább lassítva a gazdasági kilábalást. Az Európai Bizottság fontolóra vett egy célzott támogatási csomagot az érintett ágazatok számára, de ennek részletei egyelőre nem ismertek.

Az ING az eurózóna növekedési előrejelzését 2025-re 0,7%-ról 0,6%-ra, 2026-ra pedig 1,4%-ról 1,0%-ra csökkentette.

A monetáris politikában is érezhető lesz az új vámpolitika hatása. Az inflációs kilátások bizonytalanok: a közvetlen drágulás mellett a globális túlkínálat akár árcsökkenést is hozhat, különösen ha Kína olcsóbb termékekkel árasztja el az európai piacot. Az Európai Központi Bank következő ülése két héten belül esedékes – és a mostani fejlemények nyomán nő az esélye annak, hogy az EKB egyelőre nem változtat a kamatokon.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images