Krausz Gábor
Vödrös locsolás, templomi hagyományok és a rendszerváltás hatása. Így ünnepeltük a húsvétot régen Magyarországon!
Hazánkban a húsvét az egyik legjelentősebb egyházi ünnep. Bármilyen jó, vagy éppen nehéz időket kellett megélnünk, a húsvétolásnak mindig megadtuk a módját. Galériánkban az elmúlt 100 év magyar húsvétjaiból válogattunk.
A 20. század elején a nagyböjtöt követően a családok templomba jártak, majd az ünnepi asztalnál együtt fogyasztották el a hagyományos ételeket, például sonkát, tojást és kalácsot. A locsolkodás vidéken szinte kötelező szokás volt, amelyet gyakran még vízzel végeztek.
Az 1950-es években, a kommunista rezsim idején az egyházi ünnepek háttérbe szorultak, és a húsvétot inkább népi hagyományként kezdték kezelni. A vallási tartalom visszaszorítása ellenére a locsolkodás megmaradt, de egyre inkább formálissá vált. A boltban kapható kölnivizek térnyerésével pedig a vödrös locsolás lett egyre ritkább. A rendszerváltás után ugyanakkor a húsvéti nyúl és a tojáskeresés terjedt el, amelyek nyugati mintára kaptak egyre nagyobb szerepet a húsvéti szokások között.
Kattints az alábbi képre és galériánkban megtekintheted az elmúlt száz évből összegyűjtött húsvéti pillanatokat!