A Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépés hosszadalmas procedúra. A Római statútum 127. cikkelye szerint a kormánynak előbb írásban értesítenie kell a döntéséről az ENSZ főtitkárát, a kilépés pedig egy évvel ezen értesítés megtörténte után válik hatályossá – írja a BBC.

Ebből az is következik, hogy bármit mondjon is a kormány, jelen pillanatban Magyarország még tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, így a magyar hatóságoknak elméletben az országban tartózkodó Benjamin Netanjahut is őrizetbe kellene venniük. A bíróság ugyanis elfogatóparancsot adott ki az izraeli miniszterelnök ellen, akit háborús bűnőkkel vádolnak.

Ugyanakkor Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója szerint mivel a Római statútumot Magyarországon nem hirdették ki, így annak rendelkezései nem képezik a belső jog részét. Tehát, a kilépéssel lényegében nem változik semmi.

Más kérdés, hogy a tagállamok egyébként sem minden esetben tartják be a testület rendelkezéseit, erre egy igen friss példa, amikor Mongóliában a hatóságok nem vették őrizetbe az odalátogató Vlagyimir Putyint. A Nemzetközi Büntetőbíróság eljárást is indított Mongóliával szemben, ám ennek érdemi eredménye egyelőre nem született.

A testület múlt hónapban tudott szépíteni a bukott Fülöp-szigeteki diktátor, Rodrigo Duterte elfogásával, ugyanakkor továbbra is az a helyzet, hogy akkor kerül valaki Hágában a vádlottak padjára, ha ehhez megvan helyben a politikai szándék. Ez már csak azért is így van, mert a bíróságnak nincs saját erőszakszerve, így a tagországok hatóságainak együttműködési kedvétől függ, hogy érvényesül-e a bíróság akarata.