Harcias nyilatkozatok Trump elnök új vámtarifái ellen

Donald Trump amerikai elnök bejelentése, hogy 10 százalékos alapvámot vet ki az Egyesült Államokba irányuló összes importra, és magasabb vámokat vet ki az ország több kereskedelmi partnerére, világszerte reakciókat váltott ki.

Mark Carney kanadai miniszterelnök például úgy fogalmazott, hogy „Trump megőrizte kapcsolataink számos fontos elemét, a Kanada és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi kapcsolatokat. De a fentanil-vámok továbbra is érvényben maradnak, ahogy az acélra és az alumíniumra kivetett vámok is. Ellenintézkedésekkel fogunk harcolni ezek ellen a vámok ellen, megvédjük a munkavállalóinkat, és a G7-ek legerősebb gazdaságát fogjuk építeni.”

A brazil kormány sajnálatát fejezte ki a washingtoni döntés miatt, miszerint további, legfeljebb 10 százalékos vámokat vet ki az országba irányuló összes brazil exportra. „A brazil kormány a jogos nemzeti érdekek védelmében minden lehetséges intézkedést értékel a kétoldalú kereskedelemben a kölcsönösség biztosítása érdekében, beleértve a Kereskedelmi Világszervezethez fordulást is” – közölte a brazil külügyminisztérium.

Anthony Albanese, Ausztrália miniszterelnöke szerint

„a Trump-kormányzat vámjainak nincs logikai alapja, és ellentétesek a két nemzet partnerségének alapjaival. Ez nem egy barát cselekedete. A mai döntés tovább növeli a bizonytalanságot a világgazdaságban, és az amerikai háztartások számára drágítja a költségeket.”

Han Dokszu dél-koreai ügyvivő köztársasági elnök úgy fogalmazott: „mivel a globális kereskedelmi háború valósággá vált, a kormánynak minden képességét latba kell vetnie a kereskedelmi válság leküzdésére”.

Todd McClay új-zélandi kereskedelmi miniszter kijelentette: „Új-Zéland érdekeit egy olyan világ szolgálja a legjobban, ahol a kereskedelem szabadon áramlik  Új-Zéland kétoldalú kapcsolata az Egyesült Államokkal továbbra is erős. Beszélni fogunk az adminisztrációval, hogy több információt kapjunk, és az exportőreinkkel, hogy jobban megértsük, milyen hatással lesz ez a bejelentés.”

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök azt mondta: „Spanyolország meg fogja védeni vállalatait és munkavállalóit, és továbbra is elkötelezett a nyitott világ mellett.”

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök hangsúlyozta:

„Nem akarunk növekvő kereskedelmi akadályokat. Nem akarunk kereskedelmi háborút. Vissza akarunk találni a kereskedelem és az Egyesült Államokkal való együttműködés útjára, hogy az országainkban élő emberek jobb életet élhessenek”.

Karin Keller-Sutter svájci szövetségi elnök szerint „a Szövetségi Tanács gyorsan meghatározza a következő lépéseket. Az ország hosszú távú gazdasági érdekei a legfontosabbak. A nemzetközi jog betartása és a szabad kereskedelem továbbra is alapvető értékek maradnak”.

Micheál Martin ír miniszterelnök mélységesen sajnálatosnak nevezte az Egyesült Államok döntését, hogy 20 százalékos vámokat vet ki az Európai Unió egész területéről érkező behozatalra. „Határozottan úgy vélem, hogy a vámok senkinek sem használnak. Az én és a kormányom prioritása az ír munkahelyek és az ír gazdaság védelme” – mondta.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök hangsúlyozta:

„Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy megállapodásra törekedjünk az Egyesült Államokkal, azzal a céllal, hogy elkerüljük a kereskedelmi háborút, amely elkerülhetetlenül gyengítené a Nyugatot más globális szereplők javára.”

Manfred Weber, az Európai Parlament legnagyobb képviselőcsoportja, az EPP elnöke úgy fogalmazott:

„Amerikai barátaink számára a mai nap nem a felszabadulás napja, hanem a neheztelés napja. Donald Trump vámjai nem a tisztességes kereskedelmet védik, hanem félelemből támadják azt, és az Atlanti-óceán mindkét partján ártanak. Európa egységesen áll, kész megvédeni érdekeit, és nyitott a tisztességes, határozott tárgyalásokra”.

Laura Sarabia kolumbiai külügyminiszter azt mondta: „megvizsgáljuk az intézkedéseket, mindenekelőtt a nemzeti ipar és exportőreink védelme érdekében.”

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint az Európai Bizottság ismét elhibázott egy fontos gazdasági döntést, amelynek következményeit most az európai gazdaság és az emberek is megérzik.

A miniszter Facebook-oldalán fejtette ki véleményét az Egyesült Államok legújabb vámintézkedéseiről. A külügyminiszter szerint az Európai Bizottság elmulasztotta a lehetőséget, hogy a helyzetet kezelje, pedig erre több mint két hónapja lett volna.

Facebook-bejegyzésében Szijjártó hangsúlyozta: Brüsszelnek időben lépnie kellett volna, hogy megállapodást kössön az Egyesült Államokkal a kereskedelmi vámok csökkentéséről. Külön kiemelte az autóipari vámokat, amelyek szerinte jelentős terhet rónak az európai gyártókra és fogyasztókra. A politikus szerint az optimális megoldás az lett volna, ha az EU csökkenti a jelenlegi 10%-os autóipari vámot az amerikai szintre, ami mindössze 2,5%.

A miniszter kemény szavakkal illette az Európai Bizottság döntéshozatali mechanizmusát, mondván, hogy a gazdasági ügyeket sokszor ideológiai kérdésként kezelik, miközben az európai polgárok fizetik meg a hibás döntések árát.

Hozzátette, hogy mindezek a hibák azoknak a politikusoknak a felelősségét terhelik, akik havi több ezer eurós fizetésért hozzák meg ezeket a döntéseket.

Szijjártó szerint a jelenlegi helyzet rámutat arra, hogy Európának határozottabb érdekérvényesítésre lenne szüksége a nemzetközi gazdasági színtéren, és elengedhetetlen, hogy a brüsszeli vezetők valós gazdasági érdekeiket helyezzék előtérbe az ideológiai megfontolások helyett.

„ismét bebizonyosodott, hogy Brüsszelben alkalmatlan emberek vezetik az európai intézményeket”.

„Alkalmatlan emberek, akik ráadásul egy nagyon súlyos Trump-fóbiában is szenvednek. És csak ez a kettő jelent magyarázatot arra, hogy hogyan tudták ennyire elrontani ezt is. Hogyan tudták ennyire elrontani a vámügyi együttműködést is” – mondta.

„Mert a helyzet az, hogy Brüsszel rendkívül durván elhibázta a vámpolitikai együttműködést is az Egyesült Államokkal. És ez az óriási brüsszeli hiba nagyon súlyos kihívások elé állítja az európai gazdaságot ismételten”

– tette hozzá.

Szijjártó Péter aláhúzta, hogy ehelyett tárgyalni kellett volna, és le kellett volna csökkenteni az autóipari vámokat.

„Európa 10 százalékos vámot alkalmaz az Egyesült Államokkal szemben az autóiparban, az Egyesült Államok meg 2,5 százalékot Európával szemben. Mit kellett volna tenni? Le kellett volna csökkenteni az európai autóvámokat 2,5 százalékra az amerikaiakkal szemben, és akkor létrejött volna egy tárgyalási pozíció, lehetett volna tárgyalni, és nem született volna olyan döntés az óceán túloldalán, amely magasabb vámok bevezetésében ölthet testet” – fejtette ki.

Az Európai Unió válaszlépéseket készít elő az Egyesült Államok által bevezetett 20 százalékos vámok miatt – jelentette be Ursula von der Leyen csütörtökön. Az Európai Bizottság elnöke arra szólította fel az amerikai vezetést, hogy a konfrontáció helyett inkább tárgyalások útján keressenek megoldást.

„Az Európai Unió készen áll arra, hogy további ellenintézkedéseket vezessen be az Egyesült Államokkal szemben, amennyiben a tárgyalások nem vezetnek eredményre” – mondta Ursula von der Leyen, az Euronews cikke szerint. Az Európai Bizottság elnöke csütörtökön Üzbegisztánban volt, ahol az EU-Közép-Ázsia csúcstalálkozón vesz részt.

„Már véglegesítjük az első ellenintézkedés-csomagot az acélra kivetett vámokkal szemben. Most pedig további lépéseket készítünk elő, hogy megvédjük érdekeinket és vállalatainkat, ha a tárgyalások kudarcot vallanak”

– fogalmazott Von der Leyen.

A bejelentés előzménye, hogy Donald Trump amerikai elnök szerdán 20 százalékos vámot vetett ki az európai termékekre, míg a világ többi részéből érkező importot minimum 10%-os vámmal sújtotta. Az EU-t azonban külön listára helyezte, amelyen a „60 legnagyobb szabályszegő” szerepel. A vámok a tervek szerint jövő szerdán lépnek hatályba.

Trump továbbá azonnali hatállyal 25 százalékos vámot jelentett be az USA-n kívül gyártott autókra is, ami különösen érzékenyen érintheti az európai autógyártókat.

Növekvő aggodalmak Európában

Svédország és Írország már reagált az amerikai lépésre. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök sajnálatát fejezte ki a vámok miatt, hangsúlyozva, hogy a kereskedelmi akadályok növelése hosszú távon mindenkit szegényebbé és a világot veszélyesebbé teszi.

„Nem akarunk kereskedelmi háborút, de fel vagyunk készülve a jelenlegi helyzetre. Svédország gazdaságilag stabil alapokon áll, és erős pénzügyi helyzetben vagyunk” – mondta Kristersson.

Simon Harris ír miniszterelnök-helyettes szintén visszafogott, de határozott reakciót adott. „Az EU-nak nyugodtan és megfontoltan kell reagálnia. Készen állunk arra, hogy tárgyalásos megoldást találjunk az Egyesült Államokkal” – fogalmazott.

Az EU lehetséges válaszlépései

Brüsszel már két listát állított össze azokról az amerikai termékekről, amelyekre megtorló vámokat vethetnek ki – erősítették meg EU-s tisztviselők. Ezek egyike olyan termékeket tartalmaz, amelyekre már 2018-ban felfüggesztett vámokat szabtak ki. Emellett az EU azt is mérlegeli, hogy a szolgáltatási szektort is érintő intézkedéseket vezessen be.

Von der Leyen szerint az EU erős tárgyalási pozícióból indulhat.

„A kezünkben vannak a kulcsterületek – a kereskedelemtől kezdve a technológiáig, az európai piac méretéig. Ezeket az erőforrásokat használjuk majd fel a tárgyalások során” – hangsúlyozta.

A Bizottság elnöke ugyanakkor egyetértett Trump azon megállapításával, hogy a jelenlegi globális kereskedelmi rendszer reformokra szorul. „Kész vagyok támogatni minden olyan kezdeményezést, amely a globális gazdaság realitásaihoz igazítja a kereskedelmi szabályokat” – mondta.

Ugyanakkor figyelmeztetett: „A vámok nem lehetnek az első és egyetlen eszköz a problémák megoldására. Ideje elmozdulni a konfrontációtól a tárgyalás irányába.”

A következő napok kulcsfontosságúak lehetnek az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi kapcsolatok jövőjét illetően.