A franciák szerint katonai összecsapás várható Iránnal

Franciaország külügyminisztere arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a nemzetközi közösség nem tud rövid időn belül új nukleáris megállapodást kötni Iránnal, akkor a katonai összecsapás szinte elkerülhetetlenné válhat- írta a hirado.hu.

Jean-Noël Barrot nyilatkozatát Emmanuel Macron elnök rendkívüli, zárt ajtók mögötti megbeszélését követően tette, amelyen miniszterek és szakértők vettek részt. A találkozó célja az iráni helyzet áttekintése volt – írja a Reuters.

Az európai országok arra törekednek, hogy diplomáciai megoldást találjanak a problémára, még mielőtt 2025 októberében lejárnának az ENSZ által 2015-ben bevezetett szankciók. A nyugati hatalmak szerint Irán nukleáris programja nem kizárólag békés célokat szolgál, hanem leplezett kísérlet lehet atomfegyver kifejlesztésére. Teherán ezt következetesen tagadja.

„A lehetőségek ablaka gyorsan zárul. Már csak néhány hónapunk maradt. Ha nem születik megállapodás, a katonai konfliktus szinte biztos.”

– fogalmazott Barrot.

Diplomáciai források megerősítették, hogy a francia kormány valóban aggodalommal tekint arra a lehetőségre, hogy az Egyesült Államok és Izrael hamarosan katonai csapásokat mérhet Irán nukleáris létesítményeire. Az amerikai hadsereg már megerősítette jelenlétét a térségben, többek között vadászgépek áthelyezésével.

Közben az USA folyamatos légicsapásokat hajt végre a Jement uraló, Irán által támogatott húszik ellen.

Egy magas rangú európai tisztviselő felvetette, hogy ezek a lépések előkészíthetik a terepet egy Irán elleni amerikai hadművelethez.

Donald Trump szintén megszólalt az ügyben: felszólította Irán legfőbb vezetőjét, Ali Hámenei ajatollahot, hogy kezdje meg a tárgyalásokat. Ellenkező esetben újabb bombázásokkal és gazdasági szankciókkal fenyegette meg az országot. Eközben Izrael külügyminisztere Párizsba látogat, hogy a francia vezetőkkel egyeztessen az iráni helyzetről.

Franciaország, az Egyesült Királyság és Németország – mindhárman részes felei a 2015-ös nukleáris egyezménynek – arra készülnek, hogy a brüsszeli NATO-külügyminiszteri találkozón megvitassák a kérdést az amerikai külügyminiszterrel, Marco Rubióval.

Donald Trump amerikai elnök úgy véli, most ráerőltetheti akaratát a meggyengült Iránra, de Teherán visszadobta a tárgyalási kezdeményezést és kemény válaszlépéseket ígér a fenyegetésekre. Az idő sürget, októberben lejárnak az ENSZ-szankciók, amelyek eddig gátat szabtak Teherán fegyverkezésének, miközben az iráni belpolitikai nyugtalanság és a rezsimet egyre inkább megosztó tüntetések tovább bonyolítják a helyzetet. Ha katonai konfrontációra kerül a sor, a perzsa állam még meggyengülve is sokkal veszélyesebb, mint az Egyesült Államok bármelyik korábbi háborús ellenfele.

Már Donald Trump amerikai elnök előző ciklusa alatt is a fő kérdések között volt, hogy milyen stratégiát alkalmazzon Iránnal szemben. A fő dilemma ma is az, hogy megéri-e az Egyesült Államoknak tárgyalásokba bocsátkozni Iránnal, vagy inkább katonai eszközöket bevetve kell kikényszeríteni a céljait Teheránnál. A demokrata elnökök gyakran folytattak engedékenyebb politikát, de Trump stratégiája sokkal inkább arra épül, hogy a lehető legnagyobb nyomást alatt tartsa a perzsa államot.

A kérdés megoldását sürgeti, hogy Irán nukleáris programja – egyre több elemzés szerint – napjainkra már tényleg közel került ahhoz, hogy atomfegyverekhez megfelelő minőségű uránt tudjon előállítani. Irán a régióban egyre kifinomultabb rakétákkal és militáns csoportok támogatásával igyekszik fenntartani az elmúlt két évben megroggyant régiós befolyását.

Forrnak a feszültségek

Trump elnök hivatalba lépése óta többször is leszögezte, nem fogja hagyni, hogy Irán nukleáris fegyverhez jusson. Trump azt is hangsúlyozta, hogy inkább egy megállapodással szeretné a céljait elérni, nem pedig Irán bombázásával. Március elején levelet is küldött Irán legfelsőbb vezetőjének, és felajánlotta a közvetlen tárgyalások lehetőségét. Irán elutasítóan reagált a tárgyalási kezdeményezésre, ragaszkodván ahhoz, hogy a korábbi megállapodásokat kellene betartani.

„Ha nem kötnek megállapodást, bombázás lesz. Olyan bombázás, amilyet még soha nem láttak” – mondta Trump Irán elutasítására reagálva.

Az iráni vezetés – talán azért is, mert sejtették, hogy válaszuk haragot fog kiváltani – többezres rakétakészletét megvillantva igyekezik elejét venni a lehetséges támadásnak.

Az egyik oka annak, hogy most alakul ki ez a különösen feszült helyzet az, hogy októberben járnak le az ENSZ egyes szankciói, amelyek eddig gátat szabtak Irán fegyvervásárlásainak. Ez a rövid időkeret ugyan sürgető, de egyben lehetőséget is kínál Washingtonnak. Trump úgy véli, hogy Irán a régiós meggyengülése miatt most erőtlen tárgyalópozícióban van, ezért ez az alkalmas időpont, hogy az Egyesült Államok gazdasági és katonai szempontból is erős nyomás alá helyezve Teheránt a legkedvezőbb alkut kösse meg.

Irán kifelé továbbra is erőt mutat, de belülről inog

Az iráni társadalomban komoly belső feszültségek munkálkodnak: a népesség egy jelentős része szemben áll a rezsimmel, hónapok, sőt évek óta tömeges tüntetések, sztrájkok zajlanak. A március végén beköszöntő perzsa újév (Nowruz) is ennek a változásvágynak az egyik jelképévé vált. Ebben a légkörben a terror és az elnyomás eszköze sokakat felháborít, és az ellenzéki körök egyre felbátorodva hangoztatják, hogy szükség van a köztársaság alapvető reformjára vagy akár egy teljesen új politikai berendezkedésre.

A nyugati szereplők számára ez azért is fontos szempont, mert ha nagyobb nyomás helyeződik a rezsimre – akár gazdasági, akár katonai oldalról –, az belső szinten újabb tiltakozási hullámot és a hatalom gyorsabb meggyengülését eredményezheti. Egyes nézetek szerint sem külső katonai beavatkozásra, sem pedig az USA vagy más nagyhatalmak pénzügyi támogatására sincs szükség, ha az iráni ellenzéki csoportok erkölcsi támogatást és nemzetközi politikai elismerést kapnak.

Ki rántja hamarabb félre kormányt?

A Trump előtt álló helyzet világos: az Egyesült Államoknak és nemzetközi szövetségeseinek képesnek kell lenniük egy átfogó stratégia mentén eljárni Teheránnal szemben, akár diplomáciai, akár katonai megoldás mellett döntenek. A katonai csapás lehetősége egyre jobban növekszik, de Irán, ha meg is gyengült, még mindig túlságosan veszélyes ellenfél.

Irán is kettős játékot folytat, amikor a gazdasági szankciók lazításának kérdése kerül terítékre. Teherán többnyire törekszik a tárgyalásokra, viszont a katonai képességeit a felmondott alkuk után úgy tűnik, már nem hajlandó korlátozni, sőt folyamatosan demonstrálja azokat. A nagy kérdés, hogy hogyan érhető el olyan végkifejlet, amelyben mindkét fél nyerhet valami számára értékeset.

Trump 2018-ban léptette ki az Egyesült Államokat a 2015-ös megállapodásból, amely korlátozta Irán nukleáris tevékenységét a szankciók enyhítéséért cserébe.

Azóta Irán messze túllépte a megengedett urándúsítási szinteket, és olyan magas tisztaságú készleteket halmozott fel, amelyek már közel állnak a katonai célú felhasználáshoz.

Amennyiben a nagyhatalmak nem lesznek képesek gyorsan megállapodni Iránnal a teheráni vezetés atomprogramjáról, úgy szinte elkerülhetetlennek tűnik egy katonai konfrontáció – figyelmeztetett szerdán Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter, miután Emmanuel Macron államfő zártkörű, titkos tanácskozást hívott össze szakemberek és kabinetje illetékes minisztereinek részvételével.

„Prioritást élvez számunkra egy olyan megállapodás elérése, amely tartósan és ellenőrizhetően korlátozza az iráni atomprogramot. Szorít az idő. Mindössze pár hónap maradt a 2015-ös megállapodás lejártáig.

Kudarc esetén szinte elkerülhetetlennek tűnik egy katonai konfrontáció”

– mondta Barrot parlamenti meghallgatásán.

Hozzáfűzte, hogy ennek nagyon magas ára lenne, súlyosan destabilizálva a régiót.

Mint mondta, az Iszlám Köztársaság dacára a számos kudarcnak befolyási övezetében, példátlan mértékben felpörgette atomprogramját. Hozzátette, hogy

Franciaország törekvése változatlan, mégpedig az, hogy Irán sose jusson atomfegyverhez.

Donald Trump amerikai elnök vasárnap megerősítette, hogy az Egyesült Államok támadást fog intézni Irán ellen, amennyiben az nem fogadja el március elején tett ajánlatát, amelyben két hónapos határidőt adott a teheráni vezetésnek a döntésre a nukleáris megállapodással kapcsolatban.

Az amerikai elnök Ali Hamenei ajatollah iráni vezetőnek címzett levelében új atomalku megkötésére szólította fel Teheránt, ellenkező esetben katonai lépéseket helyezett kilátásba.

Hamenei határozottan elutasította ezt, mondván, hogy Irán csakis közvetetten, harmadik országok közbe iktatásával hajlandó tárgyalni Washingtonnal. A két ország között nincs hivatalos diplomáciai kapcsolat.

Trump első hivatali ciklusában, 2018-ban kiléptette az Egyesült Államokat az Irán és a nagyhatalmak között 2015-ben létrejött megállapodásból, amely

szigorú korlátokat szabott Teherán vitatott nukleáris tevékenységének a szankciók enyhítéséért cserébe.

Miután Trump újból átfogó amerikai szankciókat léptetett életbe, az iszlám köztársaság is túllépte az urándúsítási programjára az egyezményben megszabott korlátokat.