A Nemzetközi Büntetőbíróság egy politikai furkósbot a szakértő szerint

A kormány csütörtökön kezdeményezi Magyarország kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki hangsúlyozta, hogy a kormány szerint a testület az eredeti céljától eltérve politikai szervezetté vált, amit jól példáz a Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő elleni vádemelés.

A Nemzetközi Büntetőbíróságot számos kritika érte már az elmúlt években is

– kezdte a kilépés hírének értékelését Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

A szakértő kiemelte, hogy az Egyesült Államok, amely gyakori kritikusa az ICC-nek, soha nem is ratifikálta az egyezmény római statútumát, mivel véleményük szerint nem átlátható a bíróság eljárásrendje, és nem bizonyítható, hogy a büntetőeljárások számára gyűjtött bizonyítékok, eljárások teljesen megalapozottak és hibamentesek lennének.

Természetesen voltak érdemei kezdetben a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, de az elmúlt években leginkább politikai eszközzé, egyfajta politikai furkósbottá vált, amely olyan vezetőkkel szemben lép fel, mint például Benjamin Netanjahu

– részletezte a szakértő.

Netanjahu egy lapon egy terrorszervezet vezetőjével

Nagy Dávid kifejtette, hogy tavaly, amikor megszületett az izraeli miniszterelnök elleni döntés, akkor nemcsak Benjamin Netanjahut ítélték el, hanem az akkori izraeli védelmi minisztert, Joáv Galantot, valamint a Hamász akkor egyetlen életben lévő vezetőjét, Mohamed Deifet is.

Önmagában már azt felháborítónak tartotta több kritikus mellett az Egyesült Államok és Magyarország is, hogy a Hamász terrorszervezetnek a vezetőjét és Izrael demokratikusan megválasztott vezetőjét egy lapon kezelte a Nemzetközi Büntetőbíróság

– jelentette ki a szakértő.

Nagy Dávid hozzátette, hogy a vádakat, amelyek alapján a bíróság meghozta a döntését, több oldalról lehetett kifogásolni, és több vádat cáfoltak is. „Egy nagyon hirtelen megszületett döntés volt, nem is lehetett volna ennyi idő alatt, főleg egy folyó háborús konfliktus idején bizonyítékokat gyűjteni, de egyébként is nagyon gyenge lábakon álltak a vádak. Úgyhogy emiatt Magyarország is kifejezte azt, hogy felháborítónak tartja, hogy ilyen ítélet szülessen egy demokratikusan megválasztott politikussal szemben, aki jogosan egy jogos önvédelmet folytat az országa védelme érdekében” – fogalmazott Nagy Dávid.

A szakértő kitért arra is, hogy általában az ICC akkor ad ki elfogatóparancsot és akkor hirdet ítéletet, amikor azt látják, hogy az adott országban a bíróságok nem működnek megfelelően, vagy nincs rá esély, hogy az adott országban az elítélt személyt törvény elé állítsák.

Izraelben ez sem állja meg a helyét, hiszen ha megnézzük, akkor láthatjuk, hogy Benjamin Netanjahu ellen most is több eljárás folyik. Az izraeli bíróság rendkívül független, és nagyon nem vádolható politikai részrehajlással

– összegezte a szakértő.

Mi változik attól, hogy Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból?

Az Egyesült Államokhoz hasonlóan Magyarország valójában soha nem ratifikálta, nem tette a belső jog részévé a büntetőbíróság római statútumát. A kilépés pedig – amit most hivatalosan is megkezd a magyar állam – valószínűleg egy hosszabb folyamat lesz, ami akár egy évig is tarthat.

Valódi jelentősége nem lesz az országra nézve

– összegezte a helyzetet Nagy Dávid.

A szakértő ismét kiemelte, hogy az Egyesült Államok sem része ennek a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, úgyhogy nem lesz rendkívüli helyzetben hazánk. „A Nemzetközi Büntetőbíróság nem összekeverendő a Nemzetközi Bírósággal, ami az ENSZ bírósági testülete, tehát egy másik szerv. Annak továbbra is tagja Magyarország” – hangsúlyozta Nagy Dávid.

(Borítókép: Orbán Viktor és Benjamin Netanjahu 2025. április 3-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)