Netanjahu megtapsolta Orbán bejelentését a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépésről

A két ország egymást méltatta, illetve főként a Nemzetközi Büntetőbíróságról (ICC) beszéltek a kormányfők közös sajtótájékoztatójukon. Ebből Magyarország csütörtök délelőtt lépett ki, nem sokkal azután, hogy megérkezett Netanjahu Budapestre. Netanjahu ellen az ICC a Gázai övezet szándékos kiéheztetésének vádjával nemzetközi elfogatási parancsot adott ki tavaly. A mostani sajtótájékoztatón

• Orbán beszélt arról, hogy Magyarországnak azért kellett kilépnie az ICC-ből, mert az „politikai bírósággá vált”, és „egy demokratikus állam ebben nem vehet részt”. Netanjahu megtapsolta Orbán bejelentését.
• Netanjahu Puskás és Gábor Zsazsa felemlegetése után arról beszélt, hogy az ICC „a demokráciát fenyegeti és korrupt”, ezért „bátor lépés Magyarországtól”, hogy kilép belőle.
• Izrael biztonsága Magyarország érdeke is Orbán szerint, hiszen sok a hadiipari, gazdasági együttműködés, technológiákat is vásároltunk Izraeltől (például a Pegasus kémszoftvert, bár ezt Orbán nem nevesítette külön). Netanjahu szerint Magyarország megvédi Izraelt az EU-val és az ENSZ-szel szemben is.
• Orbán azt állította, hogy az antiszemitizmust Nyugat-Európából importálják a migrációval, ezt „a brüsszeli elit” pedig nem állítja meg. Miközben Magyarország „a szabadság szigete”.
• Orbán beszélt arról is, hogy a világ szerinte nagyot változott Netanjahu nyolc évvel ezelőtti látogatása óta. „Európában nőtt az antiszemitizmus, csak Magyarországon nem” – állította.
• Netanjahu végül beszélt arról is, hogy az izraeli focicsapatoknak Magyarország ad most otthont, és az izraeliek szeretik Budapestet, bár „ki nem”. Megemlítette Beethovent is, majd a radikális iszlámról és Iránról beszélt.
• A sajtótájékoztatón kérdezni nem lehetett. Az izraeli újságírók például azt hiányolták, hogy nem esett szó Magyarország holokausztban játszott történelmi felelősségéről.

Véget is ért a miniszterelnöki sajtótájékoztató. Kérdezni annak ellenére sem volt lehetőség, hogy a sajtót meghívták az eseményre. A sajtótájékoztató után Orbán és Netanjahu elmentek, az izraeli újságírók pedig felháborodottan kiáltottak utánuk, hogy lennének kérdéseik. Egyikük azt hiányolta, hogy nem volt szó Magyarország holokausztban játszott történelmi felelősségéről. Bár Orbán ezt érintette, beszédében csak annyit mondott, hogy a magyarországi zsidó közösség múltja „történelmileg terhelt”. 2017-ben egyébként, Netanjahu legutóbbi látogatásakor Orbán beszélt a Dohány utcai zsinagógánál a magyar állam holokausztban játszott történelmi szerepéről és felelősségéről.

A radikális iszlámról beszélt Netanjahu, hogy Irán támogatja a Hezbollahot, a húszikat. „Minket Irán proxyjai támadtak meg”, akik megerőszakolták, megölték, lefejezték a lakosokat, valamint túszokat ejtettek. Netanjahu kijelentette, hazahozzák a túszokat, „eltiporjuk ezt az iráni terrortengelyt”. Sok közel-keleti barátjuk elkötelezett ez iránt, Európát is védik, amit nem mindenki ért meg, de Orbán Viktor igen.

„Rájöttem, hogy habár növekszik a tudásom Magyarországról, még mindig van terem erre”, majd megemlítette, Ludwig van Beethoven is játszott itt zongorán. Rá is kérdezett, ki tudja a teremben ezt, annak jár bónuszpont. Végül a gazdag magyar kultúrát dicsérte az izraeli kormányfő, remélve, hogy növekszik és gazdagodik majd a kultúra és a két ország kapcsolata.

„Ön az első állam, amely kisétál ebből a rothadásból (…) rendkívül bátor fellépést tanúsítottak az antiszemitizmussal szemben” – fogalmazott Netanjahu arról, hogy Magyarország kilépett a Nemzetközi Büntetőbíróságból. Netanjahu szerint Izrael állam működése nélkül nincs zsidóság.

„Magyarország gondoskodik Izrael futballcsapatáról, hiszen valahol gyakorolniuk kell” – mondta Netanjahu, azt demonstrálva, hogy ez is a két ország közötti „mély barátság és szövetség jele”. Netanjahu szerint az izraeliek kedvelik Budapestet, bár „ki ne kedvelné” – tette hozzá.

A sajtótájékoztatót Benjámin Netanjahu folytatta azzal, hogy „megindító nap” ez a számára, mivel, mint felidézte, 1991-ben Izrael helyettes külügyminisztereként látogatott ide először. Elismerte, akkoriban Puskást, a gulyást és Gábor Zsazsát ismerte főleg Magyarországból. Emlékezett, hogyan zárult a második világháború itt, hogy újabb megszállás jött, és évtizedekbe telt a függetlenség kivívása. Ez hasonlított Izrael megpróbáltatásaira, a holokausztot és Izrael létrehozásának küzdelmeit emelte ki ebből.

„Az maradt kérdés, ez a két történelem mikor találkozik, mikor kezdődik el ez a nagyszerű szövetség” – mondta Netanjahu. Szerinte a magyar kormány büszkén és megingathatatlanul támogatja Izraelt az EU-ban és az ENSZ-ben is. Bátor lépésnek nevezte, hogy kilépett Magyarország „a korrupt szervezetből”, ami „a demokráciát fenyegeti” – utalt a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elhagyására. Szerinte a terrorizmus ellen kellene kiállnia az ICC-nek, erre Izrael ellen tette.

Orbán Viktor a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) való kilépésről is beszélt. Szerinte ő szakértője az ICC-nek, mert „én voltam az a miniszterelnök, aki aláírtam a Nemzetközi Büntetőbírósághoz való csatlakozásról szóló dokumentumot” 2001-ben. Orbán hozzátette: most ő lesz az is, aki kilép belőle – ezt néhányan megtapsolták a sajtótájékoztatón, köztük Netanjahu is.

Az elmúlt években ez már nem egy pártatlan bíróság Orbán szerint, hanem „egy politikai bíróság”. „Egy demokratikus jogállam”, mint Orbán szerint Magyarország, „ebben nem vehet részt”. Politikai eszközzé silányították az ICC-t a magyar miniszterelnök szerint, ezért ebben nem vesz többet részt Magyarország.

Orbán szerint arról is beszéltek, hogy az antiszemitizmust „Nyugat-Európába importálják”, az illegális migráció hozza ezt magával. „A brüsszeli elit ezt nem tudja, nem akarja megállítani”, menedzselni akarják az illegális migrációt, Magyarország azonban semmilyen migrációt és megállapodást nem fogad el, mert veszélyeztetnék a magyarok biztonságát. „Van érdekazonosság is a két ország között”, a nemzeti érdekek miatt is érdekeltek vagyunk, hogy Izrael biztonságos és stabil legyen, ez a Közel-Kelet stabilitásának kulcsa – mondta Orbán.

A magyar miniszterelnök szerint 150 izraeli vállalat van Magyarországon, ezek értékes befektetések, a gyógyszeriparban és a high-tech szektorban jöttek létre. Ez az együttműködés remélhetőleg folytatódik Orbán szerint. A hadiipari és katonai együttműködés is folytatódik, sok technológiát vásároltunk Izraeltől (érdemes itt megemlíteni a Pegasus kémszoftvert is, amit a miniszterelnök nem tett). „Örülünk annak, hogy semmilyen akadályt nem gördített Izrael a Magyarországról irányuló export elé” – folytatta a magyar kormányfő.

Európában az antiszemitizmus soha nem látott mértékeket öltött Orbán Viktor szerint, de „Magyarországon eddig sem lengettek Hamász-zászlókat”. Orbán szerint Magyarországon is történtek változások, de arról biztosítja Netanjahut, hogy Magyarországon zéró tolerancia van az antiszemitizmussal szemben – bár egy kormány által rendelt, évekkel ezelőtti felmérés még mást mutatott. Orbán nem örül, hogy ilyet kell mondania, de ő úgy látja, hogy

„a helyzet, hogy egész Európában ma a zsidó közösségek közül a Magyarországon élők érezhetik magukat a legnagyobb biztonságban”.

Orbán arról is beszélt, hogy Magyarország a szabadság szigete volt Európában, „a zsidó-keresztény civilizáció elszánt őre”. „A sajtónak mondom, hogy a magyar zsidó közösség lélekszámát tekintve Magyarország Európa harmadik legnagyobb közössége. (…) Ma ők vannak egész Európában a legnagyobb biztonságban” – ismételte Orbán.

A sajtótájékoztató jókora csúszással kezdődött, amin Orbán Viktor elmondta, legutóbb nyolc éve találkoztak Budapesten, ő pedig 2021-ben járt utoljára Izraelben. „A világ hatalmasat változott azóta, a globális biztonság súlyos fenyegetésekkel néz szembe”, aminek bizonyítéka az Izrael által másfél éve elszenvedett terrortámadás volt. Az izraeli szuverenitást lábbal tipró támadásnak nagy hatása volt a világra, Magyarország pedig világossá tette, hogy kiáll az izraeli emberek mellett – mondta Orbán, kiemelve Izrael önvédelemhez való jogát.

Sulyok Tamás köztársasági elnök fogadta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt a Sándor-palotában csütörtökön. A csütörtök hajnalban Budapestre érkező Netanjahut először Orbán Viktor fogadta az Oroszlános udvarban. Orbán csütörtökön hivatalában tárgyal Netanjahuval, majd a két kormányfő közös sajtótájékoztatót is tart.

Az Orbán-kormány Izrael egyik legkövetkezetesebb és legsegítőkészebb uniós szövetségesének számít. A két kormány között erős az ideológiai és operatív kapcsolat, mely a Netanjahu-kabinet által engedélyezett Pegasus-beszerzésektől az izraeli lépéseket elítélő uniós határozatok magyar vétózásáig terjed. A két ország közti kapcsolat számos témát biztosít egy miniszterelnöki szintű találkozóra.

Csicsmann László, a Corvinus docense és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója a Telexnek azt mondta, ezúttal a következő kérdések-igények merülhetnek fel a találkozón:

• Netanjahu szeretne európai támogatókat találni a Trump-terv (a gázai palesztinok kitelepítésével járó rekonstrukciója) megvalósításához.
• Magyarország szeretné elkerülni a gázai háború eszkalációját, különösen, ha az migrációs válsággal fenyeget vagy a keresztény közösségeket fenyegeti.
• A magyar kormányt érdekli az Izrael és Egyiptom által közösen kitermelt földközi-tengeri földgáz is, mely segítene Magyarország energiaellátásának diverzifikálásában és energiabiztonságának javításában.

Netanjahu érkezése előtt két nappal jelentette be az izraeli kormányzat, hogy a gázai tűzszünet összeomlása után indított hadműveleteket kiterjeszti. A kormány biztonsági kabinete után úgy fogalmaztak, Izrael növelni fogja a 2023. október 7-i terrortámadást végrehajtó Hamászra gyakorolt katonai nyomást, és átveszi a Gázai övezet feletti „biztonsági ellenőrzést”, hogy így elő tudja készíteni a terepet a Trump-terv végrehajtásához.

A Trump-terv Donald Trump amerikai elnök terve az övezet újjáépítésére és egyfajta riviérává alakítására, ami a palesztinok legalább átmeneti kitelepítésével járna. Azért legalább, mert Trump már elejtett olyan mondatokat, amik szerint a kitelepítendő kétmillió palesztinnak valahol a Közel-Keleten építenének új várost, városokat. Ugyan Trump azzal kecsegtette a palesztinokat, hogy „gyönyörű” jordániai vagy egyiptomi otthonokba települhetnek át, azonban több lap is úgy tudja, amerikai és izraeli diplomaták olyan lokációkat akarnak meggyőzni a kitelepítettek befogadásáról, mint Szíria, Szudán, Szomália és Szomáliföld. Eközben az izraeli kormány reményei szerint a maradék Gázában maradt izraeli túszt is kiszabadíthatnák a Hamász terrorszervezet és a többi milícia fogságából.

A túszok hozzátartozói és az őket támogató aktivisták attól tartanak, hogy a háború újraindításával jelentősen csökkentek a túszok életben maradási esélyei, és azzal vádolják Netanjahut, hogy csak saját politikai túlélése érdekében, szélsőséges koalíciós partnerei nyomására nyúlt ismét a háborúhoz.

A kormány csütörtökön jelentette be, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC). Netanjahut 2024 novemberében hívta meg Orbán Viktor, miután a hágai testület a Gázai övezet szándékos kiéheztetésének vádjával nemzetközi elfogatási parancsot adott ki az izraeli kormányfővel szemben. A magyar kormány már ekkor deklarálta, hogy figyelmen kívül hagyja a hágai testület döntését, melyet abszurdnak, szégyenteljesnek nevezett. Orbán erős üzenetet küldött a világnak Netanjahu látogatásával.

Az ICC szerint Netanjahu emberiesség elleni bűntetteket követhetett el, és erre megalapozott a gyanú. A bíróság példaként említette a civil lakosság éheztetését, mint hadviselési módszert, de gyilkossággal, üldöztetéssel és egyéb embertelen cselekményekkel is gyanúsítják. Izrael kifogásolta a bíróság joghatóságát az üggyel kapcsolatban, ezt a kifogást elutasították.

Bár minden jogalap meg lett volna rá az ICC döntése alapján, hogy Magyarországon letartózassák Netanjahut, amint magyar területre lép, az világos volt, hogy ez nem fog megtörténni. Netanjahu szerdától vasárnapig tartó látogatásával Magyarország nemzetközi kötelezettségét szegte így meg. A vizittel valószínűleg magyar részről szándékos üzenet volt az is, hogy nem fognak érvényt szerezni az ICC elfogatóparancsának: ezt az üzenetet a kilépés kezdeményezésével meg is erősítették. Maga a folyamat egy évig tart majd.

Közvetlen jogkövetkezménye nem sok van annak, hogy a magyar kormány figyelmen kívül hagyja az ICC döntését, közvetve azonban a magyar jogállamiság hiányosságainak újabb bizonyítékaként hatással lehet az EU-ban Magyarországgal szemben zajló kötelezettségszegési eljárásra is. Ennek kulcsszerepe van abban, hogy Magyarország hozzájuthat-e az EU-tagság alapján járó, egyelőre befagyasztott uniós forrásokhoz – mondta lapunknak Hoffmann Tamás nemzetközi jogász.

Benjámin Netanjahu háromnapos látogatása a főváros közlekedésére is hatással van. Mivel több felszíni járat közlekedését is érintik a védett konvoj közlekedése miatti lezárások, így a fővárosi tömegközlekedési cég, a BKK a metrók használatát javasolja. A lezárások olyan fontos járatokat érintenek majd, mint a 2-es villamoscsalád, a budai rakparti villamosok, a 16-os buszcsalád, az 5-ös busz, sőt a Budavári Sikló is. Pontos időpontok és járatszámok itt.

Orbán Viktor csütörtök délelőtt hivatalában fogadja Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt. A várban lévő Oroszlános Udvarban már kora reggel gyakoroltak a katonák, készülődtek Netanjahu katonai fogadására. A két kormányfő sajtótájékoztatója 11 órára volt meghirdetve a Karmelitába, de csúszás volt a programban.