Donald Trump hadüzenetet küldött, aminek Magyarország láthatja a kárát

Április 2-án, szerdán jelentette be Donald Trump amerikai elnök, hogy az Egyesült Államok a világ minden országából érkező termékre 10 százalékos vámtarifát vet ki, néhány ország esetén pedig ennél magasabbat határozott meg – az Európai Unióra például 20 százalékot, míg Kínára 34 százalékot. Ezek egy része április 4-én, más része pedig április 9-én lép életbe.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a bejelentést követően elítélte Donald Trump intézkedését, majd határozott választ ígért. Emellett felszólította az amerikai elnököt, hogy hagyjon fel a konfrontációval, és helyette a tárgyalóasztalnál keressenek megoldást – amennyiben pedig ez nem sikerül, akkor az EU is vámokkal fog reagálni az amerikai vámokra, bár Von der Leyen ezt szeretné elkerülni. Von der Leyenen kívül a világ más vezetői is reagáltak már az Egyesült Államok lépésére:

A lépésre reagáltak a tőzsdék is: a részvények csütörtökön mélyrepülésbe kezdtek, a befektetők pedig a kötvények, az arany és a jen biztonságába menekültek, attól tartva, hogy az új amerikai vámok felerősítették a kereskedelmi háborút, amely azzal fenyeget, hogy recesszióba taszítja a világot.

Nem most rendült meg a globalizáció, de Trump felgyorsította

Trump bejelentésének a világkereskedelemre való hatásáról az Index kérdésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza azt mondta, a deglobalizáció folyamata nem most kezdődött, hiszen például Trump már az előző ciklusa alatt is kivetett vámokat, valamint Joe Biden inflációcsökkentő törvénye (IRA) is egy erősen protekcionista törvény volt, ahogy az Európai Unió kínai autókra kivetett vámjai is.

Regős szerint amennyiben ezek a vámok a jelen formájukban megmaradnak, biztosan visszavetik a kereskedelmet – az elemző szerint a kérdés csak az, hogy mennyire, amit jelenleg nehéz megbecsülni.

Kérdés, hogy mi az, amit a belföldi termelés már most át tud venni – van rá gyártókapacitás versenyképes áron –, mi az, amihez építkezni kell, és mi az, amit még így is importálni fognak

– fogalmazott Regős, aki arra a kérdésünkre, hogy Trump bejelentését lehet-e egy kereskedelmi háború kezdeményezésének értékelni, kijelentette, hogy egyértelműen, „a kérdés csak az, hogy ki mennyire veszi fel a kesztyűt, azaz lesz-e tényleges háború belőle”.

Mi lehet Trump célja a vámokkal?

A közgazdász szerint Trump a döntésével egyértelműen az amerikai ipart akarja fejleszteni, valamint a termék-külkereskedelemben meglévő deficitet felszámolni, a két szempont pedig erősen összefügg.

A kérdés, hogy ez mennyire lesz sikeres. Ha nincsenek bevándorlók, ki fog például egy alacsonyabb hozzáadott értékű tevékenységet elvégezni alacsony fizetésért? Középtávon mindenképpen számítok az amerikai ipar fejlődésére – a helyzet kicsit ahhoz hasonlítható, hogy Oroszország is sok mindent megtermel, amit korábban importált, de a szankciók miatt nem tud. Kérdés persze, hogy valóban ez lenne-e a leghatékonyabb megoldás

– véli Regős, majd gondolatát azzal folytatta, hogy korábban azt hittük és abban reménykedtünk, hogy Trump számára a vám csak tárgyalási eszköz.

A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint továbbra is lehet reménykedni ebben, hiszen például az európai fegyverbeszerzések kellően nagy üzletnek számítanak, viszont hangsúlyozta, azt is látni kell, hogy a vámok a vártnál is magasabbak, valamint azokat az a Kanada és Mexikó is megkapta, akik próbáltak tárgyalni és engedményeket tenni a régi-új amerikai elnöknek.

Mint arra rámutatott, az Egyesült Államokban az importot nem lehet minden termék esetében egyik napról a másikra pótolni, hiszen annak oka van, hogy belföldi termelés helyett azt importálják – lehet, hogy az adott terméket nem lehet az adott országban előállítani, vagy egyszerűen drágább.

Az Egyesült Államok esetében nemcsak arról van szó, hogy jönnek az európai és kínai cégek, és megszállják az amerikai piacot, hanem sok esetben az amerikai cégek is külföldre vitték a termelést az olcsó munkaerő miatt

– hangsúlyozta Regős.

A vámok szerinte hosszabb távon hozhatnak egy iparosítást az Egyesült Államokban, azaz legalább részben elérheti Trump a célját, azonban itt is akadnak kérdések: ki fizeti meg a beruházások költségeit – a szakértő szerint az amerikai vásárlók –, és honnan lesz erre megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő – mint Regős arra rámutatott, az Egyesült Államokban a munkanélküliség alacsony, mindössze 4,1 százalék volt 2025-ben.

Viszont ezt a gondolatot szerinte érdemes továbbvinni: ha az intézkedés inflációt okoz, akkor az az amerikai állampolgárok számára nem lesz éppen szimpatikus – ne feledjük, a magas inflációs időszak az elnökválasztás eredményében is fontos szerepet játszott.

Az Európai Unió legerősebb válasza nem a vámok lennének

Regős érdekességként megjegyezte, hogy az amerikai gazdaságot most jobban féltik, mint az európait, legalábbis a tőzsdeindexek az Egyesült Államokban nagyobb esést mutatnak, mint Európában.

Jelenleg az EU pontos válaszát nem ismerjük, hiszen a tagállamok vezetői meglehetősen óvatos nyilatkozatokat tettek, ugyanakkor Ursula von der Leyen EB-elnök nyilatkozatát Regős meglehetősen harciasnak titulálta. Azonban a szakértő szerint először az Európai Unió valószínűleg tárgyalni próbál – Ursula von der Leyen is erről beszélt kora reggeli beszédében.

Ugyanakkor nehéz lehet úgy tárgyalni, hogy Trump az áfát is vámnak tekinti – persze ez lehet csak az intézkedések belföldre történő »eladása«, hiszen valamivel indokolni kell a vámok kivetését, erre pedig remek kommunikációs trükk, hogy ő csak válaszol

– véli Regős, aki ezután arra is kitért, amennyiben a tárgyalások nem vezetnének sikerre, mi lehet a legerősebb válasza az Európai Uniónak.

Mint fogalmazott, a vám az európai fogyasztókat ugyanúgy kedvezőtlen helyzetbe hozná, mint Trump vámjai az amerikaiakat, így szerinte az EU kezében nem a legerősebb fegyvere. Hogy miként hathatnak a vámok az európai gazdaságra, Regős úgy látja, annak negatív hatásai lehetnek.

Az európai cégeknek a vám biztosan fájni fog, így nem zárható ki, hogy Trump Európában is recessziót idéz elő. A német exportnak tavaly a 10,4 százaléka ment az Egyesült Államokba, ez egy igen jelentős tétel, és a többlet is itt volt a legnagyobb

– mutatott rá Regős, aki hozzátette, Ursula von der Leyen bejelentette az érintett cégek támogatását, de azt nem tudjuk, ennek miből lenne fedezete.

Európa számára a hír tehát egyáltalán nem kedvező, és nem a gazdasági növekedést vetíti előre a következő évekre

– összegezte Regős.

Magyarország nem járna jól a vámokkal, ha azok ebben a formában megmaradnak

Azonban értelemszerűen nemcsak az európai, hanem a magyar gazdaságra is kedvezőtlen lesz a hatása. Mint Regős arra felhívta a figyelmet,

Szerinte ugyanis nem kizárt, hogy Németországban idén vagy akár jövőre is recesszió lesz. Az is érdekes kérdés egyébként, hogy a megmaradó exporttal mi történik: a vám mekkora részét állják majd a cégek, és mekkora részét az amerikai fogyasztók.

Mint arra rámutatott, Magyarország exportján belül az Egyesült Államok részesedése 4,1 százalék volt, ami azonban közvetlen részesedés, mivel a termékek egy része valószínűleg Németországon vagy más országokon keresztül jut el az Egyesült Államokba.

Trump vámjai tehát hazánk számára is rontják a gazdasági kilátásokat, de hogy pontosan mennyire, az egyelőre még nem látható. Ezen belül egyébként elsősorban járműveket és gépeket exportálunk a tengerentúlra, így ismét a járműgyártás szenvedhet el károkat. Kérdés persze, hogy az egyes gyártók hogyan rendezik át gyártókapacitásaikat, ezért is nehéz egyelőre bármilyen hatást becsülni

– összegezte a kilátásokat a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. A forintárfolyam alakulása kapcsán Regős rámutatott, az egyelőre csak minimálisan gyengült az euróval szemben, ám ezt a képet árnyalja, hogy a dollár gyengült az euróval szemben, aminek a forint erősödését kellene eredményeznie. Regős szerint a vámok bejelentése jót biztosan nem tesz a forintnak, de egyelőre még az látszik, hogy a piac is emészti a híreket, értelmezi a hatásokat és keresi az utat.

Ez egyben egy lehetőség

Az ING elemzésében a kereskedelmi instabilitást a közép- és kelet-európai régió szempontjából a történelmileg exportvezérelt növekedési modellel hozta összefüggésbe. Így Szlovákia, Magyarország és Csehország a kereskedelmi sokkoknak leginkább kitett országok. A számok azonban elsőre nem tűnnek túlságosan riasztónak, hacsak nem következik be elhúzódó kereskedelmi háború. Ágazati lebontás szerint

Az ING elemzésében a legfontosabb üzenet az, hogy a régiónk rugalmasabb lehet, mint azt elsőre gondoljuk. Ki lehet használni az új, EU által vezetett kereskedelmi megállapodásokat, és vonzóvá lehet tenni az amerikai befektetéseket, amelyek a NATO keleti szárnyának katonai képességeinek megerősítésére összpontosítanak.

Lehetőség van arra is, hogy egyedi, alacsonyabb vámokról tárgyaljon, különösen a védelmi és potenciálisan a nukleáris ágazatban kötött megállapodások révén. Néhány ország – leginkább Magyarország – továbbra is profitál az ázsiai, különösen a kínai közvetlen külföldi befektetésekből. A régiót pedig erőteljesen támogatja a belső kereslet fellendülése, valamint az uniós támogatások és kölcsönök.

Arra a következtetésre jutottak, hogy lehetőség nyílik a régió számára a termelékenységet növelő intézkedésekre, különösen, ha ezek a beruházások javítják az innovációt, valamint növelik a versenyképességet és csökkentik a biztonsági függőségeket. Összességében – és még a kereskedelmi ellenszelek ellenére is – a közép- és kelet-európai regionális növekedés javulását várják mind 2025-ben, mind 2026-ban.

Fontos kiemelni, hogy a befektetők figyelmét nem kerülheti el a politika ciklikussága. Idén Lengyelországban, Romániában, Csehországban és Szerbiában, jövőre pedig Magyarországon lesznek választások. Ezek kimenetele piacmozgató, ahogyan azt nemrégiben Romániában is láthattuk.

Most mindenki megijedt, de az elmúlt évek tapasztalata azt mondja, hogy a piacok találnak maguknak nyugvópontot. Régiós szinten el lehet azon gondolkodni, hogy az új körülményekből hogyan hozzuk ki a lehető legtöbbet. A nap végén lehet jobb a gazdasági növekedés, ráadásul az elmúlt időszak mély nyomot hagyott, látja a gazdaság, hogyan lehet kijönni a gödörből

– mondta az Indexnek Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Ráadásul további kérdés, hogy ezek a vámok tényleg itt lesznek-e velünk hosszú ideig.

(Borítókép: Donald Trump amerikai elnök 2025. április 2-án Washingtonban. Fotó: Andrew Harnik / Getty Images)