Ez a poszt a következő Percről percre része:
Így kapott Trumptól kegyetlen gyomrost Európa, szakadnak a tőzsdék
-
Jonathan Reynolds brit üzleti miniszter a Times Radiónak nyilatkozott Donald Trump tegnapi bejelentéséről.
Reynolds kifejtette, hogy az Egyesült Királyságra minden fenyegetést jelent, ami megzavarja a globális kereskedelmi rendszert.
A brit miniszter csalódott az amerikai kormány döntésével, annak ellenére, hogy a brit termékekre az EU-termékekre kivetett 20 százalékos vámtarifa helyett mindössze 10 százalékos vámtételt írt elő a Trump-adminisztráció.
Elismerem, hogy az Egyesült Királyság jobb helyzetben van, mint sok más ország a tegnap esti bejelentés alapján, de még így is csalódott voltam
– fogalmazott a The Guardian tudósítása szerint Reynolds, aki úgy véli, az Egyesült Királyságnak figyelmen kívül kell hagynia azokat a felhívásokat, amelyek megtorlással nagyobb kereskedelmi háborút indítanak el.
Ehelyett azt mondta, hogy a brit kormány higgadt marad, beszél az Egyesült Államokkal, és folytatja a munkát a gazdasági megállapodás elérése érdekében.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama arról, hogy Donald Trump amerikai elnök április 2-án, magyar idő szerint este tíz órakor bejelentette, hogy az Egyesült Államok a világ minden országából érkező termékre 10 százalékos vámtarifát vet ki. A nap legfontosabb történései az alábbiak voltak:
- Zuhanórepülésben a tőzsdék Trump bejelentése után;
- ez egy kereskedelmi háború kezdete lehet.
- Bemutattuk azt is, hogy mely a termékek mentesülnek az intézkedés alól,
- illetve kiemeltük, hogy Trump döntése után mélyrepülésbe került a dollár.
Ezúton is köszönjük figyelmüket! Szép napot kívánunk!
-
Trump szerdai vámbejelentését követően a kevéssé ismert Heard-sziget és McDonald-szigetek is a figyelem középpontjába kerültek.
A szigetekre most Trump 10 százalékos vámot vetett ki, de itt csak pingvinek és fókák élnek.
Az Indiai-óceán déli részén, a déli sarkkör közelében található Heard-sziget és McDonald-szigetek lakatlanok. Jogilag Ausztrália külbirtokai 1947 óta, a szigetcsoport területe 372 négyzetkilométer, illetve két aktív vulkán található rajta. Kifejezetten rossz időjárás jellemzi.
-
2024. április 2-án, az amerikai republikánus politikusok által a „felszabadulás napjának” nevezett napon közzétette Donald Trump elnök a mintegy 160 országgal szemben bevezetett vámtételeit. Ezekkel több célja van Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője szerint:
- A kereskedelmi aránytalanságok mérséklése.
- A vámok megkerülése érdekében a gyártókapacitásokat az Egyesült Államokba áthelyező vállalatok virágoztassák fel az elmúlt hét évtizedben lecsúszó rozsdaövezeteket.
- A vámok hatására a külföldről származó importtermékek árai megemelkednek, ezzel az árversenyben hátrányba kerülnek a belföldön termelő vállalatok termékeivel szemben.
„A most bevezetett vámok mindkét felet negatívan érintik, de ahogyan a 2018 óta eddig csak Kínával folyó kereskedelmi háború kapcsán láthattuk, az Egyesült Államok gazdasági veszteségei alacsonyabbak voltak, mint a riválisáé” – emlékeztetett.
„Kereskedelmi rendszerváltás Donald Trump célja”
– írta az elemző. Az Európai Unió korábban nem élt tárgyalási lehetőségeivel, most ellenvámok kivetését jelentették be, amelynek részletei azonban egyelőre még nem ismertek.
„A minden érintett országra negatívan ható vámtételekben Magyarország helyzete felértékelődhet Európában, köszönhetően az alacsonyabb előállítási költségeknek és energiaáraknak, illetve a vállalatok számára kedvezőbb szabályozási környezetnek” – véli az elemző.
-
Donald Trump amerikai elnök friss bejegyzésében egy orvosi metaforával jellemezte az Egyesült Államok jelenlegi helyzetét, miszerint a „beteg” nemzet a gyógyulás útjára lépett – írja a BBC. Az elnök a saját közösségimédia-platformján osztotta meg gondolatait.
Donald Trump amerikai elnök Washingtonban, az Amerikai Egyesült Államokban 2025. április 2-ánFotó: Leah Millis / ReutersTrump, ahogy tőle megszoktuk, nagybetűs formátumban fogalmazta meg üzenetét, amelyben az országot egy műtéten átesett pácienshez hasonlította.
A MŰTÉT VÉGET ÉRT! A BETEG ÉLETBEN MARADT, ÉS GYÓGYUL. A PROGNÓZIS SZERINT A BETEG SOKKAL ERŐSEBB, NAGYOBB, JOBB ÉS ELLENÁLLÓBB LESZ, MINT VALAHA
– írta az elnök. A metafora mögötti konkrét politikai tartalom nincs részletezve a bejegyzésben, de az elnök második ciklusának kezdetén gyakran utal az Egyesült Államok „helyreállítására” és megújítására. A jelenlegi kijelentés is illeszkedik ebbe a narratívába, ami összhangban áll a 2025 januárjában kezdődött második elnöki ciklusának retorikájával: „Tegyük újra naggyá Amerikát!”
-
A legújabb amerikai vámok akár 10 milliárd zloty (körülbelül 2,64 milliárd dollár) veszteséget okozhatnak a lengyel gazdaságnak, ami a bruttó hazai termék (GDP) 0,4 százalékát jelenti. Ezt Donald Tusk lengyel miniszterelnök előzetes becslése alapján közölte.
„Súlyos és kellemetlen csapás, mert a legközelebbi szövetségestől érkezik, de túléljük. Barátságunknak is túl kell élnie ezt a próbatételt”
– írta Tusk az X közösségi platformon közzétett bejegyzésében. Lengyelországot mint az Európai Unió tagját Donald Trump amerikai elnök által szerdán bejelentett legújabb intézkedések keretében 20 százalékos ellentételező vámok sújtják.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök Varsóban, Lengyelországban 2025. március 26-ánFotó: Klaudia Radecka / NurPhoto / Getty Images HungaryA Nemzetközi Valutaalap legfrissebb értékelése szerint Lengyelország gazdasága, amely hagyományosan szoros kapcsolatokat ápol az Egyesült Államokkal, idén 3,5 százalékkal bővülne. Az új vámintézkedések azonban jelentősen befolyásolhatják ezt a növekedési előrejelzést.
A lengyel kormány számára különösen érzékeny a helyzet, hiszen az Egyesült Államok hagyományosan az ország egyik legfontosabb stratégiai partnere, így az amerikai vámok bevezetése nem csupán gazdasági, hanem diplomáciai kihívást is jelent számukra.
-
Az amerikai elnök változtathat a belengetett vámjavaslatain, ha elég erős nyomás nehezedik rá az európai országok részéről – legalábbis a német gazdasági miniszter ebben bízik.
Robert Habeck, német megbízott gazdasági miniszter szerint Donald Trump változtatni fog a vámokkal kapcsolatos politikáján, ha Európa közösen lép fel vele szemben. Habeck csütörtökön tett kijelentései arra utalnak, hogy az európai országok együttes fellépése elegendő nyomást jelenthet az amerikai elnök számára ahhoz, hogy felülvizsgálja a korábban bejelentett vámintézkedéseit.
A CNBC fordítása szerint Habeck a sajtótájékoztatón határozott álláspontot képviselt:
Azt látom, hogy Donald Trump meg fog hajolni a nyomás alatt, hogy korrigálja a bejelentéseit ennek hatására, de a logikus következmény az, hogy akkor éreznie is kell a nyomást.
A német miniszter ennél tovább is ment, és stratégiát is javasolt: „És ezt a nyomást most ki kell fejteni, Németországból, Európából, szövetségben más országokkal, és akkor meglátjuk, ki az erősebb ebben a kötélhúzásban.”
-
Thaiföld gazdasági növekedése 1 százalékpontos veszteséget szenvedhet el a legújabb amerikai vámok miatt – mondta Pichai Chunhavajira pénzügyminiszter csütörtökön újságíróknak a Reuters szerint.
A Nemzetközi Valutaalap legutóbbi becslése szerint a 70 millió lakosú ország bruttó hazai összterméke 2,9 százalékkal bővülhet az idén.
Thaiföldet 36 százalékos kölcsönös vámmal sújtották a Donald Trump amerikai elnök által szerdán megosztott táblázat szerint.
Chunhavajira hozzátette, hogy Bangkok az export fenntartása érdekében tett egyéb lépések között megemeli az amerikai áruk behozatalát és eltörli az egyes amerikai termékekre kivetett vámokat. Az Egyesült Államokba irányuló thaiföldi export 2024-ben 55,11 milliárd dollárt tett ki.
-
Donald Trump bejelentésére majdnem három százalékkal esett csütörtökön az olaj ára. A piac attól tart, hogy igazuk lesz a közgazdászoknak,
és a vámháború eszkalációja gazdasági visszaesést és ezzel az energiahordozó iránti kereslet csökkenését okozza.
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete és szövetségesei (OPEC+) azonban várhatóan folytatják a kitermelés növelését – hívta fel erre a figyelmet a VG.
„Az amerikai vámbejelentés egyértelműen váratlanul érte a piacokat. A bejelentés előtti spekulációk 15-20 százalékos vámot valószínűsítettek, de a végső döntés sokkal sarkosabb volt” – nyilatkozta Yeap Jun Rong, a szingapúri IG piaci stratégája.
Fotó: Papajcsik Péter / Index -
Révész Béla Ákos, a Makronóm Intézet elemzője szerint a jelen helyzetben három megoldás létezik:
- „Az európai gyártók vagy csomagolni kezdenek, és az Egyesült Államokban kezdenek befektetni és termelni, hogy elkerüljék a vámokat és megtartsák pozíciójukat a világ legnagyobb piacán,
- vagy pedig vámcsökkentést hajt végre az Európai Unió az amerikai termékekkel kapcsolatban. Trump rámutatott: a kereskedelmi hiány megszüntetése érdekében addig tartja magasan a tarifákat, ameddig a büntetett országok (és az EU) el nem kezdik csökkenteni a sajátjukat. Amennyiben az megtörténik, az Egyesült Államok is visszahúzza a büntetések felső határát.
- A harmadik megoldás valójában nem megoldás, csupán a kialakult katasztrofális helyzet eszkalációja. A legnagyobb hiba, amit most Brüsszel elkövethet, a bosszúvámok bevezetése lesz. Márpedig arra készül.”
A szakértő azzal folytatta: „Ursula von der Leyen és az Európai Bizottság ismét félreértelmezi saját szerepét a globális kereskedelem alakításában. Az EB elnöke a Trump-bejelentés után nem sokkal már közölte is: az Európai Unió készen áll a bosszúvámok bevezetésére az Egyesült Államokkal szemben, túl a 26 milliárd dollár értékű, most véglegesítendő csomagon az amerikai alumínium- és acélvámokra adandó válaszként.”
„Brüsszel tehát háborúba viszi Európát az Egyesült Államok ellen,
ha azonban ezt az utat választja, gyökeresen meg kell változtatnia a stratégiáját Kínával kapcsolatban” – fogalmazott az elemző.
-
Az amerikai elnök új vámtarifái akár egy kereskedelmi háború kezdetét is jelenthetik. Kérdés, hogy a többi fél erre miként reagál – erről beszéltek az Index által megkeresett szakértők.
Donald Trump célja a vámokkal az amerikai gazdaság erősítése, valamint a külkereskedelmi deficit felszámolása, de ezt lehet, hogy csak hatalmas veszteséggel tudja elérni.
Trump lépései Európára és Magyarországra is kedvezőtlenül hatnak, ugyanakkor ez egyben egy lehetőséget is jelenthet.
A teljes elemzést az alábbi linken érhető el.
Kapcsolódó
Donald Trump hadüzenetet küldött, aminek Magyarország láthatja a kárát
Az amerikai elnök lépései Európára és Magyarországra is kedvezőtlenül hatnak.
-
- Súlyos gazdasági hibának, a globális kereskedelmi rend ellen intézett támadásnak minősítette Olaf Scholz német kancellár az amerikai elnök által bejelentett új vámokat, amelyektől szerinte nemcsak az egész világ, hanem az Egyesült Államok vállalatai és fogyasztói is szenvedni fognak.
Ez támadás a kereskedelmi rend ellen, amely az egész világon jólétet teremtett – jelentette ki a kancellár, miután Berlinben találkozott II. Abdalláh jordániai királlyal. „Az egész világgazdaság szenvedni fog ezektől az átgondolatlan döntésektől, a vállalatok és a fogyasztók világszerte, így az Egyesült Államokban is.”
Olaf Scholz 2025. április 3-ánFotó: Anadolu / Getty Images HungarySzerinte az amerikai kormány olyan útra lépett, amelynek csak vesztesei lesznek. Majd hangsúlyozta, hogy az EU kész tárgyalni az amerikai kormánnyal a kereskedelmi háború elkerülése érdekében. „Az együttműködésre, nem pedig a konfrontációra összpontosítunk” – jegyezte meg az MTI összefoglalója alapján, majd kiemelte:
Európa egységesen, határozottan és megfelelően fog reagálni az amerikai döntésre.
-
Jonathan Reynolds brit üzleti miniszter a Times Radiónak nyilatkozott Donald Trump tegnapi bejelentéséről.
Reynolds kifejtette, hogy az Egyesült Királyságra minden fenyegetést jelent, ami megzavarja a globális kereskedelmi rendszert.
A brit miniszter csalódott az amerikai kormány döntésével, annak ellenére, hogy a brit termékekre az EU-termékekre kivetett 20 százalékos vámtarifa helyett mindössze 10 százalékos vámtételt írt elő a Trump-adminisztráció.
Elismerem, hogy az Egyesült Királyság jobb helyzetben van, mint sok más ország a tegnap esti bejelentés alapján, de még így is csalódott voltam
– fogalmazott a The Guardian tudósítása szerint Reynolds, aki úgy véli, az Egyesült Királyságnak figyelmen kívül kell hagynia azokat a felhívásokat, amelyek megtorlással nagyobb kereskedelmi háborút indítanak el.
Ehelyett azt mondta, hogy a brit kormány higgadt marad, beszél az Egyesült Államokkal, és folytatja a munkát a gazdasági megállapodás elérése érdekében.
-
A Portfolio összegyűjtötte – az amerikai rendelet melléklete alapján – azokat a termékeket, amelyekre a vámkedvezmény vagy -mentesség vonatkozik. Ezek közül a leglényegesebbek:
- a fosszilis energiahordozók (például kőszén, lignit, nyersolaj, földgáz),
- a villamos energia,
- a kulcsfontosságú ipari nyersanyagok (mint a réz-, mangán-, kobalt-, lítium- és grafitércek),
- fűrészáru és más faipari termékek,
- a ritkaföldfémek és egyéb kritikus ásványok (például fluorit, bárium, magnézium),
- valamint bizonyos félvezetők és integrált áramkörök.
-
- Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti vámháború egyik félnek sem érdeke, megállapodásra kell jutni a kereskedelmi háború elkerülésével – hangoztatta az olasz miniszterelnök azután, hogy Donald Trump bejelentette az amerikai importra kivetett új általános vámokat.
Giorgia Meloni hibának nevezte az Európai Unióval szemben bevezetett vámokat, amelyeknek kivetése szerinte egyik félnek sem érdeke. „Mindent megteszünk az Egyesült Államokkal való megállapodás kidolgozása érdekében, a kereskedelmi háború elkerülését tartva szem előtt, amely elkerülhetetlenül más globális szereplők javára gyengítheti a Nyugatot” – írta.
Meloni hozzátette, a római kormány mindenekelőtt Olaszország és gazdasága érdekei védelmében cselekszik.
A római miniszterelnöki hivatal közölte, hogy Giorgia Meloni április 19-én fogadja J. D. Vance amerikai alelnököt. Előzetes tervek szerint az olasz miniszterelnök májusban készül a Fehér Házba.
Ellencsapás helyett kreatív válaszra van szükség Európa részéről Roberto Vanvassori, az Anfia autóipari szövetség elnöke szerint. Elmondta, hogy az Olaszországban gyártott járművek és alkatrészek amerikai exportja évi ötmilliárd eurót tesz ki, és a Washington által bevezetett 25 százalékos vám jelentős kárt okozhat az ágazatnak.
A FederAcciai acélipari szövetséget vezető Antonio Gozzi emlékeztetett, hogy a szektorra már 2018 óta 25 százalékos vámtarifa vonatkozik, aminek következtében a hét évvel ezelőtti 900 ezer tonna amerikai exportjuk tavalyra 300 ezer tonna alá süllyedt. A megoldást új piacok keresése jelentette: az olasz acéltermelés felét belföldön adják el, harminc százalékát Európában, további húsz százalékát Kanadában és Észak-Afrikában.
A Federalimentari élelmiszeripari szövetség elnöke, Paolo Mascarino emlékeztetett, hogy az olasz termékek amerikai exportja tavaly elérte a 7,8 milliárd eurót. „Az Európai Uniónak határozottan, de óvatosan kell reagálnia, nyitottan a tárgyalásra.”
A bortermelőket tömörítő Federvini hangoztatta, hogy a 20 százalékra emelt vám egy évi több mint kétmilliárd euró amerikai exporttal számoló ágazatot érint, több mint 40 ezer vállalatot 450 ezer dolgozóval.
Antonio Tajani külügyminiszter Trump bejelentése előtt új stratégiatervet mutatott be, amelynek célja a külkereskedelmi piac bővítése. A minisztériumok, kereskedelmi kamarák, kormányügynökségek, ágazati szervezetek bevonásával új térségekben kívánják erősíteni az exportot, a nagykereskedelmi és a digitális forgalmazási lehetőségeket.
Az úgynevezett „növekedési diplomácia” helyi irányelveit a nagykövetségek dolgozzák ki annak érdekében, hogy az olasz vállalatok minél több országban szerephez jussanak. Az olasz exportot többek között Szaúd-Arábiában, Vietnámban, Törökországban, Szerbiában, Mexikóban, Üzbegisztánban és számos további államban kívánják növelni.
Róma a tavalyi több mint 623 milliárd euróról a kormányzási ciklus 2027-es végére 700 milliárd euróra akarja emelni az Európai Unión kívüli exportját – összegezte az MTI.
-
A dollár lecsúszása felgyorsult a rivális valutákkal szemben, új hat hónapos mélypontra húzva le az amerikai fizetőeszközt – világított rá Daniela Sabin Hathorn. A Capital.com vezető piaci elemzője elmondta, hogy a dollárindex a mostani eséssel októberi szintekre süllyedt.
A bizonytalan helyzet továbbra is fennáll – még akkor is, ha figyelmen kívül hagyjuk, hogy ezekből az új vámokból néhányat esetleg visszavonhatnak vagy felülvizsgálhatnak a pár napon belül folytatott tárgyalások után
– magyarázta a szakértő a The Guardian hasábjain. Hathorn hangsúlyozta, hogy durva becslések szerint a gazdasági hatás akár súlyosabb is lehet, mint az 1930-as évek Smoot–Hawley-vámjaié, amelyek a protekcionista kereskedelmi politikák sorát indították el.
-
Miután Donald Trump április 2-án, helyi idő szerint 16 órakor bejelentette, hogy a világ minden országára új vámokat vet ki, az amerikai szenátusban pár órával később szavaztak arról a demokraták által benyújtott javaslatról, ami blokkolná az elnök Kanadával szemben kivetett büntetővámjait.
A demokrata javaslathoz négy republikánus is csatlakozott, így azt 51:48 arányban megszavazták a szenátorok.
A szenátus egyébként konkrétan arról szavazott, hogy visszavonják Trump egy korábbi határozatát, amikor az amerikai elnök vészhelyzetet hirdetett a fentanil miatt, amivel Trump a Kanadával szemben bevezetett vámokat magyarázta.
A republikánus szenátorok közül egyébként többen sem értenek egyet, ahogy Donald Trump a párt egyik alapelvével, a szabadkereskedelemmel szemben fellép, azonban végül csak négy republikánus szenátor szavazott a demokratákkal, miután Trump nyomást helyezett rájuk, hogy azt utasítsák el.
Egyébként arra nincs túl sok esély, hogy a most elfogadott javaslat valaha is életbe lépne, ahhoz ugyanis a szintén republikánus többségű képviselőháznak is meg kellene szavaznia, amire jelenleg rendkívül alacsony az esély.
-
- Miért nem jelentett be Donald Trump vámokat Oroszországgal szemben? – erre válaszolt Facebook-bejegyzésében Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.
Szerinte azért, mert amíg például a Kína és Amerika közötti kereskedelmi forgalom 583 milliárd dollárt ért el 2024-ben, addig az amerikai–orosz kb. 3,5 milliárdot tett ki. Összehasonlításul: Magyarország kereskedelmi forgalma az Egyesült Államokkal az elmúlt években rekordmértéket öltött, és meghaladta a 9 milliárd dollárt. A területében nagyjából 184-szer, lakosságában 14-szer nagyobb Oroszország
két és félszer kisebb kereskedelmet folytatott Amerikával, mint Magyarország.
Ezért Bendarzsevszkij Anton szerint a Moszkvával szembeni amerikai vámoknak nem sok hatása lenne. Ellenben a másodlagos vámoknak igen, és ez az, ami most formálódhat a háttérben.
Trump pár napja »hatalmas, orosz kőolajvásárlókkal szembeni« másodlagos szankciókról beszélt, és tegnap az amerikai szenátusban egy valóban óriási, 500 százalékról szóló vámtervezetet készítettek elő mindazokkal szemben, akik orosz kőolajat vásárolnak – ha az oroszok nem fogadják el a feltételek nélküli általános fegyverszünetet.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója posztját úgy zárta, hogy meglátjuk, mi lesz belőle, „ez sok mindenkinek fájna, és nemcsak az oroszoknak, hanem Kínának, Indiának, az európaiaknak és többek között Magyarországnak is”.
-
Az európai gazdaság és így végső soron az európai emberek újra a brüsszeli politikusok alkalmatlanságának levét isszák – írta a Facebook-oldalán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A helyzet az amerikai elnök tegnapi vámbejelentései után egyértelmű: az Európai Bizottságnak tárgyalnia kellett volna! Minderre volt (lett volna) két és fél hónapjuk. Tárgyalni kellett volna az amerikai kormányzattal a vámügyi együttműködésről, és le kellett volna csökkenteni az autóipari vámokat az európairól az eddigi amerikai szintre, vagyis 10-ről 2,5 százalékra.
A miniszter végezetül hozzátette, hogy az Európai Bizottság azonban ezt is elhibázta. Nem tárgyaltak, helyette megint ideológiai kérdést csináltak egy gazdasági ügyből. S mindezt több ezer eurós havi fizetésért…
-
Donald Trump új vámrendszere elsősorban a meglévő kereskedelmi egyenlegeken alapul, szakítva a korábbi ígéretekkel. A Bloomberg által közzétett információk szerint az amerikai kormányzat egy egyszerű képletet alkalmazott, amely a kereskedelmi többletet viszonyítja az exporthoz. Ez jelentős eltérés a korábban bejelentett módszertől.
A Trump-adminisztráció szerdán este részletes magyarázatot adott ki a globális piacokat megrázó új vámok módszertanáról. Az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviselője (USTR) olyan képletet ismertetett, amely egy ország USA-val szembeni kereskedelmi többletét osztja el a teljes exportjával a 2024-es adatok alapján. A Bloomberg megosztotta a képletet:
„Ezt a számot ezután kettővel osztották, létrehozva a »diszkontált rátát«” – derült ki a Bloomberg cikkéből. Kína például 295 milliárd dolláros kereskedelmi többlettel rendelkezett az USA-val szemben tavaly, 438 milliárd dolláros teljes export mellett – ami 68 százalékos arányt jelent. A Trump-féle képlet szerint kettővel elosztva ez 34 százalékos vámtarifát eredményezett.
Ugyanez a számítás hozta létre nagyjából a többi gazdaság, például Japán, Dél-Korea és az Európai Unió vámtételeit is
– közölte a hírügynökség. Azoknál az országoknál, ahol az USA kereskedelmi többlettel rendelkezik, egységesen 10 százalékos vámot vezettek be, függetlenül az egyéb tényezőktől.
-
- Ahogy azt korábban már írtuk, a tőzsdék világszerte esni kezdtek, de az arany – mint hagyományos menekülőeszköz – fellendülést mutatott.
Trump beszédét követően rövid időn belül az arany unciánkénti ára új csúcsot ért el, 3129 dollárra emelkedve, és az elemzők szerint stabilan tart a 3200 dolláros szint felé, miután 2025 során eddig már 500 dolláros növekedést produkált – írja a Reuters. Hasonló trend figyelhető meg más nemesfémek piacán is.
-
„Rendkívül sajnálatosnak” nevezte a Donald Trump amerikai elnök által az amerikai importra kivetett új általános vámokat Hajasi Mosimasza japán kormányszóvivő, hozzátéve, hogy a tokiói kormány felszólította Washingtont az intézkedések visszavonására.
Rendkívül sajnálatos, hogy az amerikai kormány bejelentette a vámok kivetéséről szóló döntését annak ellenére, hogy különböző szinteken közvetítettük aggodalmunkat, és kértük (az Egyesült Államokat), hogy ne hozzon egyoldalú intézkedéseket
– fogalmazott a kormányszóvivő, majd hozzátette: „Komolyan aggódunk amiatt, hogy a vámintézkedés összhangban van-e a WTO szabályaival és a japán–amerikai kereskedelmi megállapodással.”
Trump szerdán új, 10 százalékos általános vámokat jelentett be az Egyesült Államokba irányuló importra, és több ország esetében a kereskedelmi deficit alapján magasabb tételeket szabott ki, míg Japánnal szemben 24 százalékot.
Muto Jodzsi kereskedelmi miniszter Howard Lutnick amerikai kereskedelmi miniszternek azt mondta, hogy az amerikai vámcsomag megnehezítené a japán vállalatok számára az amerikai piacon való befektetést, és kárt okozna a világ legnagyobb gazdaságának.
Amikor a hazai sajtó a megtorló intézkedések lehetőségéről kérdezte, Muto csak annyit mondott, hogy Japánnak azt kell tennie, amit nemzeti érdeke diktál.
-
A globális piacok széles körű eladási hulláma egyértelművé teszi, hogy a befektetők nem várnak győzteseket a kereskedelmi háború legújabb – és messze a legnagyobb – fejezetétől. De azt is sugallják a piaci reakciók, legalábbis a Bloomberg szerint, hogy maga az USA lehet Trump protekcionista politikájának egyik legnagyobb áldozata.
-
Donald Trump 10 legfontosabb bejelentését a Portfolio így összegezte:
- „Amerika újra gazdaggá tétele” – ez Trump célja.
- Viszonossági vámpolitikát vezet be Amerika.
- 25 százalékos vámot vetnek ki csütörtöktől az összes külföldi gyártású autóra. A járművekre kirótt egységes vámot éjféltől vezetik be, válaszul a szerinte igazságtalan kereskedelmi gyakorlatokra.
- Mivel Trump szerint Kína összesített vám-, deviza- és szabályozási terhe 67 százalékot tesz ki, Amerika most 34 százalékos tarifát vet ki válaszul.
- Az EU 39 százalékos kereskedelmi terheire válaszul az USA 20 százalékos vámot alkalmaz. Trump az EU-t „kemény tárgyalópartnernek” nevezte, amely szerinte évtizedek óta „kihasználja” Amerikát.
- Az alábbi országok kapnak célzott vámokat: Vietnámra 46, Japánra 24, Indiára 52, Tajvanra 32 százalékos tarifát vetnek ki.
- Azok az országok, amelyek nem esnek célzott viszonossági vámok alá, legalább 10 százalékos tarifával szembesülnek az amerikai piacon.
- Üzenet a cégeknek: ha el akarják kerülni a vámokat, termeljenek az USA-ban.
- Trump szerint a vámok nemcsak a gazdaság védelmét biztosítják, hanem munkahelyeket és beruházásokat is hoznak, és Amerika ismét „ipari nagyhatalommá válik”.
- A beszéde végén Trump ígéretet tett arra, hogy nem csökkentik a társadalombiztosítási juttatásokat, valamint továbbra is támogatják a legális, gazdaságilag szükséges bevándorlást.
-
Egy törvényjavaslat szerint az Egyesült Államoknak 500 százalékos vámot kellene kivetnie azoknak az országoknak az exportcikkeire, amelyek orosz olajat vagy földgázt vásárolnak. A tervezet azonban felhatalmazást adna az elnöknek arra, hogy kivételt tegyen, amennyiben az az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeit szolgálja.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Trump új vámjai leginkább az amerikai–kínai kereskedelmi kapcsolatokat érintik, miután Trump a már meglévő vámterheket további 34 százalékponttal növelte, amivel már 54 százalékos vámtarifa terheli a Kínából érkező termékeket.
-
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke még magyar idő szerint fél hatkor reagált arra, hogy a Donald Trump vezette Egyesült Államok új vámokat vet ki az Európai Unióra.
Beszédében az Európai Bizottság elnöke felszólította az Egyesült Államokat, hogy hagyjon fel a konfrontációval, helyette pedig a tárgyalóasztalnál keressenek megoldást.
Emellett Von der Leyen arról is beszélt, hogy az Európai Unió nemsokára kiveti az első vámcsomagját, amivel még a korábbi, acélra és alumíniumra kivetett 25 százalékos amerikai vámra reagál. Azonban hangsúlyozta, amennyiben nem sikerül megállapodni az Egyesült Államokkal, új reakciók jöhetnek.
Von der Leyen beszédét részletesebben az alábbi cikkünkben mutattuk be.
Kapcsolódó
Von der Leyen üzent Trumpnak: Ha egyvalakit megtámadnak közülünk, az mindannyiunk elleni támadás
Az EU ellenintézkedéseket tervez.
-
Miután Donald Trump április 2-án bejelentette, a világ minden országára 10 százalékos vámtarifát vet ki, míg több országból érkező termékekre ennél többet – az Európai Unióra például 20 százalékot, Kínára 34-et –, a világ vezetői elkezdtek reagálni az amerikai elnök bejelentésére.
Anthony Albanese például nem baráti tettnek minősítette, ugyanakkor azt ígérte, nem fog új vámokkal reagálni arra, míg Kína a vámtarifák azonnali eltörlését követelte, emellett kijelentette, Trump vámjai „tipikus egyoldalú bántalmazó gyakorlatot jelentenek”.
Trump bejelentése ellen tiltakozott Dél-Korea, Japán és Új-Zéland is.
A reakciókról bővebben az alábbi cikkünkben írtunk.
Kapcsolódó -
A részvények csütörtökön mélyrepülésbe kezdtek, a befektetők pedig a kötvények, az arany és a jen biztonságába menekültek, attól tartva, hogy az új amerikai vámok felerősítették a kereskedelmi háborút, amely azzal fenyeget, hogy recesszióba taszítja a világot.
A dollár hathavi mélypontra söpört, és az amerikai kötvényhozamokkal együtt esett, miután Donald Trump elnök olyan vámokat vetett ki, amelyek a tényleges importadót az elmúlt évszázad legmagasabb szintjére emelik.
„Ez nemcsak az amerikai gazdaság, hanem a világgazdaság számára is nagy változást jelent” – mondta Olu Sonola, a Fitch Ratings amerikai gazdaságkutatásért felelős vezetője a Reuters szerint.
A Nasdaq határidős jegyzései 3,2 százalékot estek, az európai határidős jegyzések közel 2 százalékot léptek vissza, és a tokiói Nikkei 3 százalékot bukott – nyolc hónapos mélypontot elérve –, Ázsia-szerte súlyos veszteségeket okozott.
-
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama arról, hogy Donald Trump amerikai elnök április 2-án, magyar idő szerint este tíz órakor bejelentette, hogy az Egyesült Államok a világ minden országából érkező termékre 10 százalékos vámtarifát vet ki, ugyanakkor néhány ország esetén ez ennél magasabb – az Európai Unióra például 20 százalékot, míg Kínára 34 százalékot.
Tartsanak velünk ezúttal is!
