Fenyő-gyilkosság: Portik Tamás védője jogellenesnek nevezte az ítélőtábla döntését

DSC3057
2025.04.03. 11:16
Most sem indult zökkenőmentesen a Fenyő-gyilkosság tárgyalása a Fővárosi Ítélőtáblán, mivel jogellenesnek nevezte a kirendeltségét Portik Tamás védője. Az ítélőtábla a panaszt elutasította, de nemcsak ezt, hanem Gyárfás Tamásék bizonyítási indítványát is. Csütörtökön elhangzott az ügyészség perbeszéde, eszerint Gyárfás Tamásra súlyosabb ítéletet kérnek. Egy hét múlva pedig jogerősen is ítéletet hozhat az ítélőtábla.

Csütörtök reggel második nekifutásra indult el a Fenyő-gyilkosság tárgyalása a Fővárosi Ítélőtáblán, ugyanis kedden reggel hiába volt jelen minden résztvevő, Portik Tamás kirúgta a védőjét, ügyvéd híján pedig nem folytatódhatott az emberölési ügyben indult eljárás. Az ítélőtábla azonban még a keddi tárgyaláson úgy döntött, hogy kirendeli mellé védőnek az akkor alig 24 órája kirúgott ügyvédet, dr. Szikinger Istvánt. 

Kapcsolódó
Fenyő-gyilkosság: ismét hatalmas meglepetést okozott Portik Tamás

Fenyő-gyilkosság: ismét hatalmas meglepetést okozott Portik Tamás

Április elsején folytatódott az ügy tárgyalása.

A Fenyő-gyilkossággal kapcsolatban első fokon egy évvel ezelőtt hozott ítéletet a Fővárosi Törvényszék: Gyárfás Tamást hét év, míg Portik Tamást életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a bíró. A döntéssel szemben akkor az ügyészség és a vádlottak is fellebbeztek, így került tovább az ügy a Fővárosi Ítélőtáblára.

Régi-új védő Portik Tamás mellett

A csütörtöki tárgyalás sem indult zökkenőmentesen, dr. Rédei Géza, a tanács elnöke olvasta fel azt a dokumentumot, amely szerint szerda este dr. Szikinger István kérte az ítélőtáblától, hogy vonják vissza a kirendelését, mert álláspontja szerint az jogellenes volt. A védő Portik Tamás mellett jelentkezett be videóhíváson keresztül, ahol megismételte, hogy nem kirendelhető ügyvéd. Az ügyészség ezt nem látta megalapozottnak, az ítélőtábla így elutasította dr. Szikinger István kérését. A döntéssel szemben a védő és Portik is fellebbezett, a másodrendű vádlott eközben azt akarta tolmácsoltatni dr. Szikinger Istvánnal, hogy van már meghatalmazott védője, de a bíró szerint ilyen iratot nem nyújtott be. Portik védőjének kirendeltségével kapcsolatban másodfokon a Kúria fog dönteni, de a nyilvános ülést ettől függetlenül folytathatták.

István, olvasd fel! Én nem válaszolok a bírónak!

– mondta védőjének Portik, miközben dr. Rédei Géza ismertette, hogy elutasítja Gyárfás Tamásék bizonyítási indítványát. A vádlott ezen a ponton már nem volt hajlandó egyetlen kérdésére sem válaszolni, arra sem, hogy megértette-e a jogaival kapcsolatos kioktatást.

Súlyosabb büntetést kértek Gyárfás Tamásra

Bizonyítási eljárás híján az ügyész perbeszédével folytatódott a csütörtöki tárgyalás, aki már az elején kiemelte, hogy a közel harminc évvel ezelőtti emberölési ügyben időszerű volt már, hogy végre jogerős ítélet szülessen a bíróságon. A vádhatóság képviselője, dr. Jankó Cecília részletesen elemezte Portik védőjének a fellebbezését, ez alapján azért is kérték az ítélet hatályon kívül helyezését, mert volt olyan tárgyalás, amelyen Portik nem vett részt. A másodrendű vádlottat azért nem kapcsolták a tárgyalásra, mert a vádirat olyan részét tárgyalták, amely nem vonatkozott Portikra, de a vádlott szerint lehet, hogy tett volna fel neki kérdéseket. Szóba hozta azt is, amikor taktikus módon a másodrendű vádlott késleltette a védői beszéd elhangzását azzal, hogy az utolsó pillanatban mindig megvált a meghatalmazott/kirendelt ügyvédeitől. 

De nemcsak Portik Tamással foglalkozott az ügyész a vádbeszédében, hanem Gyárfás Tamás védekezését is pontról pontra szedte. Albán gyanúsítottak, Princz Gábor elleni nyomozás, elfogultsággal vádolt rendőrök – igyekezett minden részletet megcáfolni, amivel az elsőrendű vádlott védekezett. Az már korábban kiderült, hogy Gyárfás esetében jóval súlyosabb büntetésre tesz indítványt, hét év helyett legalább tíz év börtönbüntetésre küldenék. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség szóvivője akkor elmondta: cselekményéért a vádlott 10-20 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, és csak enyhítő záradékkal szabhattak ki rá 7 év fegyházbüntetést.

A fellebbviteli főügyészség azt szeretné elérni, hogy az enyhítő záradék mellőzésével legalább a törvényi minimumot elérő szabadságvesztés büntetést szabják ki a vádlottra

– mondta az ezredes.

A közel másfél órája tartó ügyészi perbeszédet egy váratlan, alig egy másodpercig tartó áramszünet szakította meg. Ez azonban arra elég volt, hogy Portik Tamással a kapcsolat megszakadjon, emiatt szünetet kellett elrendelnie a bíróságnak. Az ügyésznő az elsőfokú döntést abban változtatná meg, hogy Gyárfás az emberölési ügyben nem bűnsegéd volt, hanem felbujtó. Nem tartja viszont prevenciós jellegűnek a kiszabott ítéleteket, többek között Portik esetében a húsz év utáni feltételes szabadlábra helyezését. Hozzátette, hogy a vádlott még most is veszélyes a társadalomra, ezért jóval későbbi szabadlábra helyezésére tett indítványt. 

Gyárfás Tamás esetében súlyosabb fegyházbüntetés kiszabására tett indítványt a vádhatóság képviselője. Egy hét múlva derülhet ki, hogy miként dönt a Fővárosi Ítélőtábla tanácsa.

A vádlottakhoz igazították a bizonyítékokat

Az első védői beszédet Gyárfás Tamás ügyvédje, dr. Zamecsnik Péter mondta el, aki kijelentette, bár nagyon tiszteli az ügyésznőt, de az általa elmondottakkal egyáltalán nem tud egyetérteni. Meglátása szerint az elsőfokú ítélet nem szolgáltatott igazságot, az eljárás alatt a vádlottakhoz igazították a bizonyítékokat. 

Adós maradt annak a pontos meghatározásában, hogy ki, mikor, hol és mennyiért. Az ügyészség azt mondja, hogy a megbízás 1998. február 11., vagyis Fenyő János halála előtt történt. Kész szerencse, hogy nem utána

– mondta dr. Zamecsnik Péter, leszögezve, hogy a perbeszédében nem a saját véleményét írta le, hanem tényeket, azokat pedig nem lehet félreértelmezni. Elsőként a Portik és Gyárfás közötti két beszélgetést hozza fel, amelyekből a védő megjegyzése szerint a bíróság gyártott egy harmadik beszélgetést. A másik kritikus pont az ügyvéd meglátása szerint a zsaroló üzenetet átadó személy kiléte, a bizonyos 4. számú tanú.

Mint ismert, a verdikt egy másik kérdéses pontjaként a 4. számú tanú szavahihetőségét firtatja Gyárfás. A tanú ugyanis állítja, hogy ő vitte a zsaroló levelet az úszószövetség egykori elnökének otthonába, mert már korábban, 1997-ben is vitt üzenetet neki Portiktól arról, hogy „a dolgok hamarosan realizálódni fognak”, ezért esett a zsarolók döntése a férfira. A korábbi találkozóról azonban egyik megbízó sem tudott a bíróságon tett vallomásuk szerint. Gyárfás és felesége külön-külön azonban nem a tanúként kihallgatott férfit, hanem egy másik személyt ismertek fel még a rendőrségen, amikor fotóról és üvegfal mögül is ki kellett választaniuk a zsaroló levél futárát. A bírósági meghallgatásán a monitoron viszont Gyárfásék szerint nem az általuk megnevezett zsaroló szerepelt 4. számú tanúként. A tanú szavahihetőségét szerintük az is megkérdőjelezi, hogy a férfi korábban a bíróságon vallott arról, hogy egy darab papírt adott át Gyárfásnak, aki szerint viszont öt lap tartalmazta a zsaroló levelet.

A tanú nem először szerepelt tanúként a bíróságon, korábban a Gyüre-gyilkossággal kapcsolatban kötött alkut az ügyészséggel, így míg társa és Portik Tamás letöltendő börtönbüntetést kapott, addig ő felfüggesztettet. Felhozta azt is a védő, hogy több ponton is mondvacsinált dolgokat írt le a vád, amivel a törvényszék elfelejtett akkor foglalkozni, de kiemelte azt az időszakot is, amikor a Népszava Gyárfás kaposvári ügyéről csak a vádemelés szintjén számolt be, de a tárgyalásokról már nem. Ahogy az sem világos, miért kellett az emberölési ügybe az úszószövetséget érintő dolgokat belekeverni.

Beszéde végén dr. Zamecsnik indítványozta, hogy Gyárfás Tamást mentsék fel a vádak alól, a bűnügyi költségek pedig terheljék az államot.

Egy 77 éves ember életét sikerült lenullázni. Ki fogja visszaadni azt a hat évet, és ki fogja egyszer azt mondani az ügyészség részéről, hogy elnézést? Megmondom, senki

– zárta gondolatait a védőügyvéd. 

Mint ismert, az ügyészség szerint Gyárfás Tamás és Fenyő János között az 1990-es évek közepétől üzleti vita, hatalmi harc és erős személyes ellentét alakult ki. A vádiratban az áll, Gyárfás 1997-ben elhatározta, hogy megöleti Fenyőt. Emiatt 1997 szeptemberében megbízta Tasnádi Pétert, hogy ölesse meg vetélytársát. Tasnádi a megbízást 12 millió forintért vállalta, azonban miután átvett 6 millió forint előleget, nem teljesítette a feladatot. Emiatt Gyárfás megbízta Portik Tamást – akit 1994 óta ismert –, hogy ölesse meg Fenyőt. Portik Jozef Rohácnak adta ki a feladatot, aki végre is hajtotta a gyilkosságot. 

A vádakkal kapcsolatban mind a két vádlott ártatlannak vallja magát.

(Borítókép: Gyárfás Tamás és a kijelzőn Portik Tamás 2025. április 3-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)