A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) április 1-től új várólista-protokoll szabályokat alkalmaz a térd-és csípőprotézisre váró betegeknél. Az intézkedés célja az, hogy visszatérjenek a 2019-es szintre, amikor 28 ezer beteg volt a várólistákon, miközben jelenleg több mint 32 ezren várnak műtétre.
A NEAK új csípő- és térdprotézis-operációs protokollja 29 oldalon ismerteti az egészségügyi szolgáltatókkal, hogy milyen szakmai előírásokat kell érvényesíteni, amikor regisztrálják a betegeket. Nem szerepelhetnek a várólistán a túlsúlyos betegek, akiknek a testtömegindexe, azaz a BMI-je 35-40 felett van – írja az Economx.
Magyarországon jelenleg 8129 beteg vár csípőprotézis műtétre 60 napon túl. Március elején 7784 beteg várt csípőműtétre. Az átlagos tényleges várakozási idő a betegek számára az elmúlt 6 hónapban jellemzően 122 nap volt. A térdprotézis várólista adatok szerint március végén 15 237-en állnak sorba a műtők ajtajában, itt az átlagos tényleges várakozási idő a megelőző 6 hónapban 262 nap volt.
A március végi adatok szerint a térdműtétek esetében sokkal tovább kell várni a betegeknek, mint a csípőprotézis műtétek esetén.
A Blikknek nyilatkozó obezitológus szerint a túlsúlyos betegeknél a műtéti kockázat nagyobb, és hosszú távon is több komplikáció jelentkezhet.Tóth Tamás elmondta, hogy mindenfajta, altatással járó műtéti beavatkozásnál annál kockázatosabb, minél nagyobb a páciens súlyfeleslege, ráadásul ők rosszabbul is gyógyulnak, illetve a műtét utáni komplikáció is gyakoribb náluk. Mindemellett beültetett protézisek alkatrészei és ezek csonttal való kapcsolódása is jobban meglazul hosszú távon a nagyobb testsúly miatt.
Kiemelt fotó: illusztráció, iStock
