Újabb telepeken jelent meg a ragadós száj- és körömfájás, erről lapunk is beszámolt szerdán. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriuma (Nébih) tájékoztatása szerint két Győr-Moson-Sopron vármegyei szarvasmarha telepen igazolták a ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) vírus jelenlétét.
A Darnózseli és Dunakiliti településeken található állományokban április 1-jén azonosították a klasszikus tüneteket, a fertőzöttséget 2-án reggel a laboratóriumi vizsgálatok is megerősítették. A helyi hatósági szakemberek megkezdték a szükséges járványvédelmi intézkedéseket.
Rég volt már ilyen problémás vírushelyzet itthon
„Nagyon komoly a helyzet már Magyarországon is, a hazai állategészségügy és a hazai hatósági állatorvosi garnitúra régen volt ilyen nyomás alatt, mint most. Sajnos egyelőre nem látni a probléma végét, hiszen szerdán bejelentették, hogy két újabb telep fertőződött meg” – mondta az Economxnak Rusvai Miklós.
A vírusszakértő szerint fontos tudni, hogy minden fertőzésnél elkezdődik egy három hónapos export-tilalom, és minden újabb fertőzéssel újra indul a 3 hónap. Azonban ez a 3 hónapos időszak nemcsak ránk vonatkozik, hanem a teljes régióra, tehát a csehekre és a szlovákokra is.
– mondta Rusvai Miklós.
Amíg tehát nem sikerül felszámolni az egész régióban a járványt, addig export-tilalom van a térségben. Ezért van, hogy a csehek és az osztrákok komoly katonai beavatkozással próbálják fertőtleníteni a járműveket a határátkelőknél.
Embert is fertőzhet, de nem súlyosak a tünetek
A száj- és körömfájás vírus az embert is megfertőzheti, de szerencsére csak enyhe tünetei vannak, szemben a hasított körmű állatokkal, mint például szarvasmarha, sertés, juh, kecske, bivaly, vadon élő kérődzők.
„Természetesen az ember is fogékony a fertőződésre, ha nagy töménységű vírussal találkozik, különösen veszélyben vannak ilyen esetben a laboratóriumi dolgozók, a vakcinagyárak munkavállalói, vagy a húsipari dolgozók a feldolgozás során” – mondta a szakértő.
A hasított körmű állatokhoz hasonlóan az embernél is kézen és száj környékén hólyagok jelenhetnek meg, de meglehetősen gyorsan elmúlnak, esetleg enyhe hőemelkedést tapasztalhatunk. Nincs azonban tartós leromlás vagy magas lát és halálhoz vezető súlyos kórkép mint a fogékony állatfajokban.

Az emberre ez tehát kevésbé veszélyes – ha csak a tüneteket nézzük –, mint a madárinfluenza, ahol a tünetek a spanyol náthához, a legsúlyosabb emberi influenzához hasonlítanak. A legjellemzőbb a légzőszervi megbetegedés, de számolni kell emésztőszervi, vagy idegrendszeri tünetekkel is. Sokszervi lokalizációja van, de a légzőszervi a leginkább jellemző.
Nem kerülhet fertőzött hús az asztalunkra
Nyakunkon a húsvét is, amikor rengeteg húst fogyaszt a lakosság, azonban a most fennálló helyzet óriási problémát jelenthet a gazdáknak. Rusvai Miklós szerint tragikus pillanatokat élnek át a gazdák, hiszen vannak olyan juhtartók, akik a húsvéti bárányexportra támaszkodnak a teljes éves bevételüket tekintve, és azok a hízóbikák, akik mennének Közel-Keletre, most kiesnek, hiszen 3 hónapig nem mehetnek ki az országból a fentebb felsorolt állatfajok.
A helyzet a hazai húsfogyasztást nem befolyásolja, sőt valószínűleg leesik majd a hús ára, hiszen a gazdák meg akarnak szabadulni az állataiktól. A most 100 kilós sertést nem tudja 3 hónap múlva eladni 140 kilósan, mert nagyon zsíros akkor már a húsa, ma pedig a sovány húsokat szeretik az emberek. Tehát vagy eladja most nyomott áron a gazda, vagy a nyakán marad.
A fogyasztók szempontjából ez egy előnyös állapot, azonban a gazdasági szegmenst teljesen a padlóra küldheti. Ez pedig hosszú távon az árak növekedéséhez fog vezeti, mert rengeteg állattartó nem bírja el majd a piacvesztést, és valahogy kompenzálniuk kell.
A gazdasági szempontok mellett azonban ott van a pszichológiai faktor is, hiszen az embereknek kétségeik vannak a húsvásárlással kapcsolatban.
„Fertőzött hús nem kerülhet a vágóhidakra, ezért a fogyasztók ilyen irányú aggodalma indokolatlan. Mindenkit maximálisan megnyugtatok, hogy nem kerülhet fertőzött hús a fogyasztó asztalára, mert a fertőzött állományokat elpusztítják”
– hangsúlyozta Rusvai Miklós.
Mi lesz, ha nem tudjuk megállítani a vírust?
Mint minden vírus, ez is gyorsan terjed, így létfontosságú, hogy lezárással, vakcinázással védjék meg a szomszédos állatállományokat a fertőzéstől. Ezért van, hogy az újonnan fertőződött két telep köré 10 kilométer sugarú megfigyelési zónát állítottak fel, ezen belül pedig az összes fogékony állatot összeírják – ezekből az állományokból mintát is vesznek, hogy kizárják a vírust.
Amennyiben azonban a legrosszabb forgatókönyvvel kell szembesülnünk, azaz nem sikerül megfékezni a vírus terjedését, gazdaságról gazdaságra kell menni, és felszámolni az összes érintett állatállományt, ami azt is jelentheti, hogy a teljes magyar hasított körmű állatfajt el kell pusztítani
– mondta lapunknak Rusvai Miklós.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Gazdasági hírek azonnal,
egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!
Legolvasottabb

Kitálalt a mérnök, ennyi ideig maradnak állva a panelházak

Itt a fordulat! Európa vezető országa sem támogatja Ukrajna EU-s csatlakozását

Nem cáfolták a titkosszolgálatot: Putyinék érzékelőkkel kémlelhetik a brit tengeralattjárókat

Pintér Sándor szerint el lehet innen menni

Furfangos módszerrel ússzák meg a tranzakciós díjat

A gyerek azt hitte, mumus van az ágy alatt, és tényleg

Ezermilliárd forintot érő arany van a Balatonban, mégse bolygatná a kormány

A húsvét lett az új karácsony: most tényleg nem ciki a levetett telefon

Fintechek helyettesíthetik a bankokat? A Z-generáció már döntött
