Szabályosan kiürül az ország keleti fele: tömegek menekülnek ezekből a falvakból, városokból

Amikor elnéptelenedésről beszélünk, nagyrészt kisközségek üresen kongó utcáira asszociálnak a legtöbben, elhagyatott szellemfalvakra. A friss lakossági számadatok szerint azonban a a legnagyobb baj Magyarországon a megyeszékhelyeken van, egyes nagyvárosainkból drasztikus mértékben fogy a lakosság. Mindeközben a falvak mérlege - ugyan többségben vannak a csökkenő lélekszámú községek - mégis pozitív, feltehetően a szuburbanizációs folyamatoknak köszönhetően. A Pénzcentrum friss elemzésében azt vizsgáltuk, mely településekről fogy nagymértékben az állandó lakosság, külön kitérve a legkedvezőtlenebb helyzetben lévő városokra, amelyek helyett sokan keresnek más otthon.

A Belügyminisztérium oldalán megjelentek a legfrissebb lakossági statisztikák, mely alapján korábbi cikkünkben vizsgáltuk azokat a településeket, ahol a legnagyobb mértékben nőtt a lakosságszám az utóbbi egy, illetve 5 év során. A magyar slágertelepülések után most a leginkább elnéptelenedő településeket vizsgáltuk. A friss adatokból az derült ki, hogy bár arányaiban a legnagyobb veszteségeket kisközségek szenvedték el, a legdrasztikusabban a nagyobb magyar városokból fogy a népesség.

Magyarország állandó lakossága 2025. január 1-jén 9 721 685 fő volt, ez 0,45 százalékkal kevesebb, mint 2024-ben és 1,97-dal kevesebb mint 2020-ban. A fővárosban 1 616 241 fő, a városokban 5 072 017 fő, a falvakban 3 032 799 fő lakott, így egy év alatt a csökkenés mértéke Budapesten 0,44 százalék, a városokban 0,68 százalék, a községekben és nagyközségekben pedig mindössze 0,06 százalékos volt. 2020 óta pedig a fővárosban 3,53 százalékos csökkenés, a városokban 3,08 százalékos csökkenés, a falvakban viszont 0,82 százalékos növekedés látszik! Ha pedig még inkább szétszálazzuk a településtípusokat, az látható, hogy a vármegyeszékhelyek az utóbbi évek nagy vesztesei.

Természetesen falu és falu között óriási különbségek adódnak, míg a borsodi Keresztéte lakossága duplájára nőtt 2020 óta, addig a vele szomszédos járásban található, 24 kilométerre fekvő Nyésta állandó lakossága a felére csökkent. Mivel törpefalvakról beszélünk, akár egy tucat lakosnyi változás is rengeteget számíthat, de gondoljunk bele, mekkora jelentősége van ilyen, az elnéptelenedés által leginkább fenyegetett helyeken akár egy család beköltözésének is.

Rengeteg kistelepülésről elmondható, hogy ugrásszerűen nőtt a lakossága az elmúlt években, melynek hátterében sok különböző tényező hatása állhat. Van azonban a másik oldalon rengeteg kistelepülés, ahol ezek a hatások nem érvényesültek: sem a szuburbanizációs trend, sem a pandémiát követő karanténhatás, sem a falusi csok vagy más támogatások vonzereje, vagy akár a klímaváltozás hatásai. Mivel, ahogy azt bemutattuk, a községekben és nagyközségekben úgy történt lakosságszám növekedés, hogy Magyarország lakossága alapvetően csökkenő, különösen nehéz a helyzete azoknak a falvaknak, ahol a fogyás nem állt meg az elmúlt időszakban, mint a legtöbb kistelepülésen. Most ezeket az elnéptelenedő helyeket is vizsgáltuk.

Mielőtt azonban még elmélyednénk az elnéptelenedő települések listájában, arra fontos kitérni, hogy a lakosságszám változás önmagában nem pusztán a vándorlást mutatja, hanem a születések és halálozások is befolyásolják az adatokat. Amíg a kiugró növekedés arra enged következtetni, hogy nem csak a helyi népesség gyarapodása áll a háttérben, a drasztikus csökkenés is jelezheti azt, hogy a halálozáson túl az elvándorlás is jelentős szerepet játszik. Azt viszont nem állítjuk, hogy a lakosságszám megugrása vagy csökkenése egy az egyben a beköltözők számát tükrözné, az ebből a statisztikából nem derül ki.

Magyarország leginkább elnéptelenedő települései 2025-ben

A 3177 település közül - ahol Budapest kerületei különálló településeknek számítanak - 1790 helyen csökkent az állandó lakosság 2024-ről 2025-re akár minimális mértékben, vagyis a települések 56,3 százalékán. A csökkenő lakosságszámú települések között van 19 fővárosi kerület (az I., V., XIII., és XXIII. kivételével mind), 259 város - a vármegyeszékhelyek egytől egyig - és 1512 falu. Ha pedig 2020. január 1-je és 2025. január 1-je lakosságszámát vizsgáljuk, akkor az látszik: 5 év alatt 1834 településen volt csökkenés.

2024-ről 2025-re a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Litka községben csökkent a legnagyobb mértékben a lakosságszám: egy év alatt 14 százalékkal. A listában nagy arányban szerepelnek aprófalvak más megyékből, a legnagyobb lélekszámú - az elnéptelenedés tekintetében elsők között-  az 505 fő lakosú Egyházaskesző. 2024-ben még 549 fő lakta.

Öt év alatt pedig 13 községben is 20 százalékot meghaladó népességcsökkenés történt. A borsodi Nyéstán csaknem felére esett a lakosok száma 2020 óta, a vas megyei Peresznyén 635-ről 505-re csökkent a lakószám, a szabolcsi Szamosangyaloson 2020. január 1-jén még 806-an voltak bejelentve, 2025-ben már csak 662-en. Az első 50-ben az arányos népességfogyás alapján csak település van, ahol 2020-ban a lakosságszám elérte az 1000 főt: Lónya és Beregsurány. Itt öt év alatt csökkent olyan arányban a lakosok száma, mint Litkán egy év alatt.

Egy település sok szempontból lehet vonzó, főként jelenleg, amikor - nem csak Magyarországon - a  szuburbanizáció a jellemző. A nagyobb városok agglomerációjában lévő települések megfizethetőbb ingatlanáraikkal, zöldebb környezetükkel vonzzák a családos fiatalokat (akár országhatáron túl is, mint az Pozsony és Kassa esetében tapasztalható hazánk településein is). Az üdülőtelepülések vonzóak lehetnek második otthonként, vagy akár nyugdíj közelében lévők számára. Az olyan kisebb települések, ahol van munkalehetőség, szintén elszívó erővel bírnak saját térségükben - legyen ez egy gyár, vagy akár turisztikai elem. A helyi infrastruktúra is sokat számít, milyen a közműhálózat, az utak, a betegellátási lehetőségek, bölcsődei, óvodai férőhelyek, stb. Ezek mellett vannak persze mindig egyéni szempontok is, amelyek közrejátszhatnak.

Viszont ha valahová áramlik a lakosság jelentős része, az azt is jelenti, hogy más helyekről sokan vándorolnak el. Mint láttuk, a városok népessége fogy a legnagyobb arányban az országban, ezért azt is megvizsgáltuk külön, hogy csak a városokban hogyan alakult az elnéptelenedés. Bár ebben a listában is akadnak olyan, városhoz képest picinyke helyek, mint Sellye, Jánosháza, Gyönk, Villány, Tokaj, Badacsonytomaj, Bélapátfalva, Borsodnádasd vagy Rétság, de már sokkal nagyobb városok, fővárosi kerületek is előkerülnek.

Öt év alatt Tiszaújvárosban és Kazincbarcikán több mint 10 százalékos csökkenés mutatkozott és Dunaújvárosból is eltűnt 2020 óta egy cserszegtomajnyi lakos. Szekszárdból is mintha kivontuk volna Karancslapujtő teljes lakosságát. Csepelen pedig annyival kevesebben laknak, mint Tiszalökön összesen 2025-ben.

Ebben a listában, főként öt év távlatában, feltünedeznek a vármegyeszékhelyek és a főváros egyes kerületei is. Mint azt fentebb megállapítottuk, a vármegyék székhelyein a legnagyobb mértékű a lakosságszám csökkenés az összes településtípus közül. Ezért számszerűen és százalékosan is megnéztük, hogy mekkora volt ezeken a településeken a csökkenés. Viszonyításképpen: a fővárosban 2020 óta összesen 59 129 lakossal (-3,53%) van kevesebb, 2024 óta pedig 7 102 fővel (-0,44%) csökkent a lélekszám. 

A megyeszékhelyek közül számszerűen Miskolcról hiányzik a legtöbb lakos, és a csökkenés arányaiban is jelentősebb, mint a többi, legnagyobb lakosságszámú városban (Debrecenben, Szegeden, Pécsen, Szolnokon). Ha arányaiban nézzük, Salgótarján és Szekszárd lakossága csappant meg a legnagyobb mértékben, és Nyíregyháza, Kecskemét és Szombathely azok a megyeszékhelyen, ahonnan a legkevésbé "menekül" a lakosság.

Természetesen, nem az összes város veszítette el a vonzerejét, vannak ugyanis olyan helyek, amelyek az elmúlt időszakban is gyarapodnak. Például egy év alatt 1,5%-nál nagyobb mértékben nőtt Őrbottyán, Herend és Velence területén is a lakosságszám, 2020 óta pedig több mint 10%-kal nőtt a lakosságszám Zalakaros, Velence, Biharkeresztes és Harkány területén. A nagyobb városok közül viszont csak Érd növekedését lehet számottevőnek nevezni, hosszabb távon inkább a kisvárosok, a 10-20 ezres lakosú városok tudtak növekedni, legfőképpen az agglomerációban.

Megállíthatja a kiáramlást az önazonosság védelme?

Egy készülő Alaptörvény-módosítás elviekben lehetőséget teremt majd az önkormányzatoknak arra, hogy többféle eszközzel szabályozzák a település népszerűségéből adódó problémákat - esetenként gátolják a betelepülést. Navracsics Tibor igazgatási és területfejlesztési miniszter több ízben beszélt arról nyilvánosan az utóbbi időben, hogy a települések önazonossághoz való jogának megvédésére milyen eszközöket terveznek biztosítani. A települési önrendelkezésnek keresztelt jog eszközei között a miniszter szerint több lehetőséget vázoltak fel: a törvénytervezet lehetőséget adna az ingatlan-adásvételek tiltására a nem helyben élők számára, az elővásárlási jog kiterjesztésére, az ingatlanvásárlás és a lakcímbejelentés feltételekhez kötésére, valamint a helyi adózási kötelezettségek megállapítására.

Alaptörvény-módosítást tavasszal fogadhatja el az Országgyűlés, így hamarosan jelentős akadályok gördülhetnek az országon belüli vándorlás elé. A szakértők már elkezdték találgatni, ennek milyen hatása lehet például az ingatlanpiacra: egyes helyeken, ahol nem lesz új betelepülési adó, korlátozás bevezetve, nőhet a kereslet az ingatlanok iránt, így az árak is, máshol pedig stagnálhatnak, csökkenhetnek az árak, ahol ilyen korlátozás jön. De ha az építkezést korlátoznánk, akkor például felmehet a használt ingatlanok ára. Ha viszont a vevőkört szűkítenék, elővásárlási joga lenne a helyieknek, akkor pedig lejjebb mehetnek az árak. Így aki most tervez agglomerációs településre, frekventált helyre költözni, jobb, ha ezeket is számításba veszi.

Az elnéptelenedő településekre viszont csak közvetett hatása lehet az intézkedésnek: addig kevésbé vonzó település kerülhetnek fókuszba, ha a népszerűekre sorra teszik ki a "Megtelt"-táblát. Vagy ha egy agglomerációs részen a település mindegyike elkezd fellépni a kiáramló városi lakossággal szemben valamilyen eszközzel, akkor lehet, hogy többen helyben maradnak. Ez azonban csak találgatás, és egyébként sem valószínű, hogy számottevő hatása lenne az ország nagy részén az önazonosság védelmének.