Orbán Viktor: Érdemes elgondolkodnunk azon, hogy a jövőben ezt így akarjuk-e folytatni

Varju Lászlót az MTVA-székházban 2018-ban történt dulakodás, valamint egy, a 2018-as országgyűlési választást megelőző ügye miatt garázdaság, testi sértés és választási rend megzavarása váddal 900 ezer forintos pénzbüntetésre ítélték. A politikus és pártja is politikailag motivált eljárást emlegetett.

Gyors lemondás a szűkös határidő miatt

Varju László az ítélet után önként lemondott parlamenti mandátumáról. A Demokratikus Koalíció azt kommunikálta, hogy ennek hiányában az Országgyűlés kormánypárti kétharmada mondta volna ki az összeférhetetlenséget.

„Korábban, ha egy egyéni körzetben megválasztott képviselőnek idő előtt megszűnt a mandátuma, az adott körzetben időközi választást kellett kiírni. De a Fidesz a közelmúltban úgy változtatta meg a választási törvényeket, hogy az általános parlamenti választásokat megelőző egy évben nem lehet időközi választást tartani. Esetünkben ez azt jelenti, hogy 2025. április 1-jét követően időközi választás nem lehetséges. Ilyen esetben az új szabályok szerint a kiesett egyéni képviselő helyére listáról kell pótolni a képviselőt” – emlékeztetett a párt.

Az időközi választásra a lemondás után még maradt idő, Varju László 50 százalék feletti szavazataránnyal újra Újpest, valamint részben Angyalföld országgyűlési képviselője lett.

Orbán Viktor: Faramuci helyzet

Orbán Viktor az Országgyűlés március 24-i ülésén, Kálmán Olga (Demokratikus Koalíció) kérdésére kommentálta az újpesti választást. A kormányfő először köszönetet mondott a választópolgároknak, valamint a Fidesz–KDNP jelöltjét támogatóknak, és gratulált a győztesnek.

Kétségkívül faramuci helyzetben vagyunk, hiszen ezt a képviselőt egy bírói ítélet fosztotta meg a mandátumától, és most egy parlamenti időközi választás eredményeképpen ezt a mandátumot visszakapta. Érdemes elgondolkodnunk azon, hogy a jövőben ezt így akarjuk-e folytatni, vagy az ilyen helyzetek megoldására kitalálunk valamilyen jogi megoldást

– vélekedett Orbán Viktor.

A közügyektől való eltiltás a kulcs?

A Nemzeti Választási Iroda a Kinek van választójoga? című tájékoztató anyagában összefoglalta: nem választhat és nem választható (azaz nem rendelkezik sem aktív, sem passzív választójoggal) az,

• aki közügyektől eltiltás hatálya alatt áll,
• akit a bíróság kizárt a választójogból, mert a választójog gyakorlásához szükséges belátási képessége mentális zavara következtében tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, vagy tartósan, teljeskörűen hiányzik.
• Szavazati joggal ugyan rendelkezik, ám nem választható, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti, és nincs eltiltva a közügyektől.

Ifj. Lomnici Zoltán az üggyel kapcsolatban az M1-en kijelentette, hogy „számos morális kérdés merül fel, ugyanakkor a jogszabályok egyértelműek”. Az alkotmányjogász úgy látja, ha egy korábbi országgyűlési képviselő, akit jogerősen elítéltek, újraindulhat a választáson, az jogosan ütközhet a társadalom értékítéletébe, de a jogalkalmazónak a jogszabályokat kell követni.

Alkotmánykonform lehet egy olyan megoldás is a jövőre nézve, hogy aki ilyen helyzetbe kerül – elveszíti a mandátumát, mert súlyos vagy közepesen súlyos bűncselekményeket, adott esetben erőszakos bűncselekményeket követett el –, az legalábbis egy szélesebb időkeretben ne indulhasson újra, ugyanazért a mandátumért ráadásul

– mondta Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég tudományos igazgatója.

Az alkotmányjogász kifejtette (megjegyezve, hogy az elemző nem ad iránymutatást a jogalkotónak), több irányba lehet indulni:

• Lehetséges irány, hogy a közügyektől való eltiltás automatikus legyen olyanokkal szemben, akik hivatalos személy minőségükben követtek el bűncselekményt.
• A választással kapcsolatos bármilyen eljárási jogsértés esetén kötelező lehetne a közügyektől eltiltás.

Ifj. Lomnici Zoltán végül arra is felhívta a figyelmet, ha valaki a legmagasabb közjogi tisztségek egyikét viseli, magatartásával mintát kell mutatnia a társadalomnak. „Az milyen üzenet, hogy valaki közepesen súlyos, súlyos bűncselekményekért elítéltetik, majd néhány hónap múlva, mintha mi sem történt volna, újraindul?” – tette fel a kérdést az alkotmányjogász.

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2025. március 24-én. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher / MTI)