A Miniszterelnökségi Sajtóiroda már tavaly júliusban leszögezte: bár
Magyarország elfogadta az ICC alapokmányát, annak kihirdetése az Alkotmánybíróság korábbi állásfoglalása miatt nem történt meg, így az nem vált a magyar jogrend részévé. Ennek következtében a bíróság döntései Magyarországon jogilag nem végrehajthatók.
A kérdés akkor vált különösen aktuálissá, amikor a 2024. május 22-ei kormányülésen Gulyás Gergely, Tuzson Bence és Bóka János miniszterek azt a feladatot kapták, hogy készítsenek előterjesztést a miniszterelnök számára Magyarország ICC-ből való kilépésének lehetséges következményeiről.
A kormányzati lépést az motiválta, hogy az ICC főügyésze elfogatóparancsot kért több Hamász-vezető, valamint Benjamin Netanjahu és Joáv Galant izraeli védelmi miniszter ellen.
Az ügyészség állítása szerint a Gázai övezetben elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt indult az eljárás.
Az ICC végül novemberben kiadta az elfogatóparancsokat, arra hivatkozva, hogy az izraeli vezetés szándékosan korlátozta a humanitárius segélyek bejutását Gázába, és katonai akcióik során civil célpontokat is támadtak. Az ügy különösen érzékeny politikai kérdéssé vált, mivel az ICC 2023-ban már elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen is – az ukrajnai háborús bűnök miatt –, ám Putyin azóta nem látogatott Budapestre.
Ezzel szemben Netanjahu szerdán Budapestre érkezik, hogy tárgyalásokat folytasson Orbán Viktorral, így
Magyarország válhat az első ICC-tagállammá, amely gyakorlatban semmisnek tekinti a bíróság döntését.
A fejlemény nemcsak nemzetközi jogi, hanem külpolitikai és belpolitikai vitákat is gerjeszthet: kérdés, hogy egy ilyen látogatás milyen következményekkel járhat Magyarország megítélésére az EU-ban és a nemzetközi közösségben.