PwC Global Telecom Outlook: Az 5G lesz a domináns mobil szabvány 2026-tól

2025. 04. 02., 19:15

A globális telekommunikációs szektor bevétele 4,3 százalékkal nőtt 2023-ban, elérve az 1100 milliárd dollárt, de továbbra sincs könnyű helyzetben annak ellenére, hogy az 5G-előfizetések várhatóan megnégyszereződnek 2028-ra – derül ki a PwC Global Telecom Outlook felméréséből. Ahogy a világ egyre inkább digitális platformokra támaszkodik, a mesterséges intelligencia és a digitális infrastruktúra kulcsfontosságú szerepet játszhat nem csak a távközlési, de a hálózati infrastruktúra-szolgáltatások jövőjének alakításában is.

A globális telekommunikációs bevételek az infláció alatti mértékben, várhatóan 2,9 százalékos növekedési ütemben (CAGR) bővülhetnek 2028-ig, ugyanakkor az ágazat teljes bevétele a vezetékes és mobil vertikumokban 4,3 százalékkal nőtt 2023-ban, elérve az 1100 milliárd dollárt. 

A barcelonai Mobil Világkongresszus előtt közzétett PwC Global Telecom Outlook kutatás szerint a telekommunikációs ipar lassú kilátásokkal néz szembe a növekvő költségek és verseny, a visszafogott előfizetőszám-emelkedés, valamint a makrogazdasági és geopolitikai tényezők miatt. Bár az ágazatban volumen-növekedés tapasztalható, az egy felhasználóra jutó átlagos bevétel várhatóan 2 százalékkal csökken évente 2028-ig a mobil, a vezetékes szélessávú és a hangszolgáltatások terén.

A felmérés eredményei újragondolásra késztetik a szektor szereplőit, de jelentős különbségek vannak a szolgáltatások és piacok növekedési kilátásai között. Míg a vezetékes szélessávú és mobil előfizetések várhatóan évente 3,8, illetve 4,3 százalékkal nőnek 2028-ig, addig a vezetékes hang előfizetések 1,8 százalékkal csökkennek. Földrajzi szempontból a vezetékes előfizetések 0–6 százalék között nőnek az előrejelzések szerint – a magasabb növekedési piacok közé tartozik India (17,2 százalék), Nigéria (9,2 százalék) és Malajzia (9 százalék).

„Magyarországon nem számíthatunk előfizetőszám-növekedésre. Sokkal izgalmasabb trend a piac konszolidációja és annak hatása a versenyre” – mutatott rá Kerekes Antal, a PwC Magyarország üzleti tanácsadásért felelős cégtársa. „A konszolidáció mellett fontos változás az infrastruktúra leválasztása a szolgáltatókról, mely globális tendencia már teljes mértékben utolérte a hazai piacot is. Ez esélyt teremt a korábbi infrastruktúra-alapú verseny ügyfélfókuszúvá válására, illetve az infrastruktúra-költségek csökkentésére is, bár egyes területeken ennek pont ellentétes hatása jelentkezik, például ott, ahol a két szolgáltatós vezetékes piac a konszolidáció hatására egy szolgáltatóssá válik. Az 5G infrastruktúra fejlettsége adhat további lökést a versenynek a hazai piacon. A magyar ügyfelek evangelizációja tartogat még kihívásokat, ebben komoly restanciája van az országnak, mind a szolgáltatóváltás, mind az elérhető szolgáltatások kihasználása terén” – hangsúlyozta a szakember. 

Az 5G-előfizetések várhatóan megnégyszereződnek

Bár az 5G-szolgáltatások eddig lassan terjedtek, az előfizetések megnégyszereződésére számítanak, a 2023-as 1,79 milliárdról 2028-ra 7,51 milliárdra, az összes mobil előfizetés aránya pedig több mint háromszorosára nő, 18,8 százalékról 64,1 százalékra. Ilyen ütemben az 5G várhatóan 2026-tól válik domináns mobil szabvánnyá. A rögzített vezeték nélküli elérések (fixed wireless access, FWA) lesz a leggyorsabban növekvő szélessávú technológia, 2028-ig 18,3 százalékos átlagos növekedési ütemmel. 

Ilyen körülmények között a tőkeáramlás egyértelműen a vezetékes kapcsolatok, azok közül is leginkább a száloptika felé tolódik. 2023-ban a teljes telekommunikációs tőkeberuházás 2,3 százalékkal csökkent, elsősorban a mobil 5,7 százalékos csökkenése miatt. Az iparági befektetéseknél azonban 2,4 százalékos növekedési ütem várható 2024-től, melyet kezdetben a vezetékes szélessávú, üvegszálas kiépítést célzó beruházások, majd később a mobil CapEx újjáéledése vezérel, ahogy a szolgáltatók felkészülnek a 6G-re. 

Az autóipari és mobilitási szektor hajtja a dolgok internetéhez kapcsolódó szolgáltatásokat 

Nagyrészt az intelligens autók elterjedésének és a mobilitási szektornak köszönhetően a dolgok internetéhez kapcsolódó szolgáltatások (IoT) minden régióban a telekommunikációs iparág üstökösei. A celluláris IoT szolgáltatások világszerte növekednek, az USA és Kína vezetésével. Az autóipar különösen kiemelkedő, mert az elektromos járművek – melyekből 2024-ben világszerte több mint 17 milliót adtak el – a mobil konnektivitást igénylik. Az IoT-bevételek az autóiparban 2023 és 2028 között várhatóan megduplázódnak, elérve a 34,1 milliárd dollárt, ami évi 15,8 százalékos növekedést jelent.

„Ezen a területen a nagy változást az hozhatja, ha a jelenlegi segélyhívási szolgáltatások által hajtott növekedés kiegészül, és nagy sávszélességű, alacsony válaszidejű szolgáltatások irányába mozdul el. Ez egyelőre viszont nem látható, a legtöbb esetben a fejlesztések nem ebbe az irányba hatnak, hanem inkább a járműbe telepített intelligenciát vetítik előre. Így 2028-ig nem számítunk itt fundamentális változásra” – érvelt Kerekes Antal.   

Más szektorok, mint a bányászat és gyártás, szintén alkalmaznak ilyen megoldásokat. Az IoT bevételek leggyorsabban az alkalmazásplatformok és tanácsadási szolgáltatások területén nőnek, míg a távközlési cégeknek kihívást jelent a megoldások hatékony integrálása. Többen különálló IoT üzletágakat indítanak, hogy lefedjék ezeket az igényeket.

Az AI kihasználása még várat magára

Ahogy az új és feltörekvő technológiák átalakítják az iparágat – növelik a kapcsolati szolgáltatások, valamint a digitális infrastruktúra és a befektetések iránti keresletet –, a mesterséges intelligencia (AI) még mindig kihasználatlan a távközlési piacon. Fogyasztói szinten az AI-eszközök és -képességek segíthetik a távközlési szolgáltatókat abban, hogy személyre szabott ügyfélélményt nyújtsanak, növeljék a munkaerő termelékenységét, valamint a mesterséges intelligencia által vezérelt kognitív hálózati műveleti központokat, amelyek valós időben hasznosítható eszközöket és hatékonyságot biztosítanak. 

„A telekommunikációs szereplőknek fel kell gyorsítaniuk az AI-technológiákba történő beruházásaikat és azok alkalmazását ahhoz, hogy átalakítsák költségstruktúrájukat és javítsák az ügyfélélményt. Az AI-gazdaság működtetéséhez szükséges digitális infrastruktúra jelentős lehetőséget teremt az infrastruktúra-szolgáltatók számára, hogy megvalósítsák a következő generációs internetet – az „AI-hálózatot" –, és kielégítsék a növekvő csatlakozási igényt. A távközlési szektor különleges helyzetben van, hogy az üzemeltetésben betöltött tapasztalatánál fogva vezető szerepet töltsön be az AI-hoz köthető ökoszisztéma átalakulásában” – hangsúlyozta Wilson Chow, a PwC globális technológia, média és távközlési tanácsadási üzletágának vezetője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 22., 09:05
A társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet alapján eddig példa nélküli felhatalmazást kapnak az önkormányzatok a betelepülések szabályozására, ami a helyi és környékbeli lakóingatlan-piacokra is hatással lehet – olvasható az ingatlan.com elemzésében, amely a várhatóan július 1-től életbe lévő jogszabály lehetséges lakáspiaci hatásait mutatja be.
2025-04-22 23:05:00
Tájékoztató kampányt indított a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Erdészeti Szakértői Hálózata. Az „Erdőgazdálkodás változó környezetben: eszmecsere a lehetőségekről és a kihívásokról” című rendezvénysorozat célja, hogy segítse az EU Közös Agrárpolitika erdészeti támogatásainak hatékony felhasználását, valamint fórumot teremt a klímaváltozás erdőkre és az erdészeti ágazatra gyakorolt hatásainak megvitatására.
2025-04-22 22:40:04
A tengerészeti iparág referenciaeseményét, a Maritime Business Weeket 2025. május 20-23. között rendezik meg a Konstancai Ipari, Kereskedelmi, Hajózási és Mezőgazdasági Kamara szervezésében.
2025-04-22 20:10:00
A Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma – amelynek tagjai a CBRE, a Colliers, a Cushman & Wakefield, az Eston International, az iO Partners és a Robertson Hungary – közzétette 2025 első negyedévére vonatkozó irodapiaci jelentését.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.
Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.