100 amerikai szenátorból ötven támogatta az Oroszország elleni elsődleges és másodlagos szankciókról szóló kétpárti törvényjavaslatot, arra az esetre

ha Moszkva nem hajlandó az ukrajnai békéről tárgyalni, vagy keresztbe tesz a folyamatoknak. 

A Bloomberg értesülése szerint szerint a terv elképesztő mértékű, 500 százalékos büntetővámot alkalmazna azokkal az országokkal szemben, amelyek orosz olajat, kőolajtermékeket, földgázt vagy uránt vásárolnak. Az Oroszországból származó urán vásárlói ezen felül további szankciókkal néznének szembe.

Emellett megtiltanák az amerikai pénzintézetek számára, hogy az orosz kormánnyal kapcsolatban álló cégekbe fektessenek be, az amerikai állampolgároknak pedig nem engedélyeznék az orosz államkötvények vásárlását.

A lap megjegyzi, hogy az ilyen szankciók bevezetése valószínűleg „komoly konfrontációt” váltana ki Indiával és Kínával (az orosz olaj két legnagyobb fogyasztójával), és nehéz helyzetbe hozná Európát, amely továbbra is orosz földgázra támaszkodik

– értelemszerűen ez Magyarországnak is keményen odacsapna, hiszen az Egyesült Államok legnagyobb kereskedelmi partnerei között vagyunk, főleg ami a kivitelt illeti. 

Kép: KSH/MTI

A törvényjavaslat egyébként kétpárti: 25 demokrata és 25 republikánus támogatta.

A szenátus uralkodó nézete szerint Oroszország az agresszor, és ennek a szörnyű háborúnak és Putyin agressziójának most véget kell vetni, a jövőben pedig meg kell fékezni

– írták a törvényjavaslat szerzői, akik szerint mindkét teremben elsöprő többséggel lelhet támogatásra, ha a Kongresszus republikánus vezetői végül engedélyezik a szavazást. Arról egyelőre nincs információ, hogy erre mikor kerülhet sor.

Az ügy előzménye, hogy Donald Trump alaposan kiakadt azon, hogy Vlagyimir Putyin megkérdőjelezve az ukrán elnök legitimitását, ideiglenes ENSZ-felügyelte kormányzást javasolt Ukrajnában. Az amerikai elnök  válaszul, 25 százalékos másodlagos vámokkal fenyegette meg az orosz olajexportot, ha Oroszország hibájából nem születik tűzszüneti megállapodás. Trump azt is mondta, hogy ha ez egy hónapon belül nem történik meg, akkor életbe lépteti az oroszok elleni vámokat is.

Persze nem csoda, hogy fogy a a türelem: Donald Trump amerikai elnök a januári hivatalba lépése óta a háború gyors befejezését szorgalmazza, de csapatának Oroszországgal és Ukrajnával folytatott tárgyalásai még finoman szólva sem hoztak áttörést.

Közben a Fox News újságírója, Jackie Heinrich arról számolt be, hogy információi szerint Trump alaposan „csalódott” az orosz elnökben. Heinrich szerint a Fehér Ház „agresszív szankciók” lehetőségét fontolgatja, amelyek egyszer és mindenkorra lecsapnának Oroszország „árnyékflottájára” is, amely a korlátozásokat megkerülve, továbbra is olajat szállít szerte a világban. 

Ki gondolta volna: Moszkva időhúzásra játszik

Az orosz fél hozzáállását jól példázza, hogy Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes kedden kijelentette, hogy Moszkva nem fogadhatja el az ukrajnai tűzszünetre vonatkozó amerikai javaslatokat anélkül, hogy az nem foglalkozik a háború „kiváltó okaival”

„Nagyon komolyan vesszük az amerikaiak által javasolt modelleket és megoldásokat, de nem is tudjuk elfogadni azokat olyan formában, ahogy vannak” – mondta Rjabkov az orosz külügyminisztérium International Affairs című folyóiratában megjelent interjúban.

Hogy melyek is ezek a kiváltó okok, az azért egy kissé megfoghatatlan fogalom - vagy inkább a fő buktató. Orosz szemszögből ugyanis ez az újabb hidegháború nem az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktusban fogant, hanem a kollektív Nyugat agresszív magatartásából.

Ez aztán kiváló ürügy arra, hogy rétestésztaként nyújtsák el a láthatólag területszerző háborút. 

Pedig a Trumppal folytatott várva-várt telefonbeszélgetése során Putyin ígéretet tett arra, hogy ideiglenesen leállítja az ukrán energetikai létesítmények elleni támadásokat. Rövidesen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megszólalt - de már akkor jelezte, hogy nem érdemes hinni az ígéreteknek. Az ukrán polgári infrastruktúra elleni támadások azóta is folytatódtak. 

Putyin – a telefonbeszélgetés napján – a nagyvállalatok képviselőivel tartott zárt találkozón világossá tette, hogy a konfliktus gyors megoldására nem kell számítani. Mint arról a Kommerszant beszámolt, egyebek mellett kijelentette, ha Kijev nem ismeri el a Krímet és „az új területi realitásokat” Oroszország részeként, Moszkva folytatja az offenzívát Odessza és más ukrán területek ellen.

Drasztikus átalakulás előtt a Gazprom: történelmi a bukás

Nagy bajban van a Gazprom orosz energiaóriás, amely a háború óta súlyos veszteségeket szenvedett el. Mint a mellékelt ábra mutatja, mostanra ürülhettek ki végleg a tartalékok, és Putyin elnök „aranytojást tojó tyúkjának” a túlélés érdekében radikális lépéseket kell tennie. >>>

Hogy a belengetett szankcióktól illetve a kilátásba helyezett brutális büntetővámoktól mennyire ijedtek meg Moszkvában az még nem teljesen világos. Mindenesetre Kirill Dmitrijev, Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik vezető tárgyalóembere a CNN szerint még a héten Washingtonba utazik, hogy találkozzon Steve Witkoffal, a Trump-kormányzat vezető tisztviselőjével. A lap szerint „megbeszéléseket folytatnak majd az Egyesült Államok és az Oroszország közötti kapcsolatos megerősítéséről”, miközben természetesen „az ukrajnai háború befejezésére törekszenek”.

Útra kel Putyin házipénztára is

A Harvardon végzett Dmitrijev az orosz RDIF befektetési vagyonalap vezérigazgatója, és a Biden-kormányzat – akárcsak Putyint – őt szankcionálta őt az orosz ukrajnai invázió miatt. Az amerikai pénzügyminisztérium 2022-ben azt írta, hogy „Putyin és baráti köre régóta támaszkodik az RDIF-re és Dmitrijevre, hogy külföldön, többek között az Egyesült Államokban gyűjtsön anyagi forrásokat”.

Ahogy a CNN is írja, azóta, hogy Oroszország 2022-ben megtámadta Ukrajnát, Dmitrijev látogatása az első alkalom, hogy magas rangú orosz tisztviselő Washingtonba utazik. Mi több, ahhoz, hogy az Egyesült Államokba utazhasson, az amerikai kormány ideiglenesen feloldotta a Dmitrijev elleni szankciókat, hogy a külügyminisztériumtól vízumot kaphasson. Az információt a egyelőre sem a Fehér Ház, sem a Kreml nem kívánta megerősíteni. 

Ha lehet hinni az Trump környezetéből származó értesüléseknek, Trump kezdi elveszíteni a bizalmát - már ami Putyint illeti, és nagyon fogy a türelme Oroszországgal szemben. Ám hasonlóan frusztrálnak tűnik akkor is ha Volodimir Zelenszkij szóba kerül: nemrég azzal vádolta az ukrán elnököt, hogy „próbál kihátrálni” a két ország által tárgyalt ásványkitermelési üzletből, és hozzátette, Zelenszkijnek „nagy problémákkal” kell szembenéznie, ha nem írja alá a megállapodást.

Kapcsolódó