Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint a kiskereskedelem fontos eleme magyar gazdaságnak, az elmúlt három évben átlagosan minden 1 százaléké bruttó hozzáadott érték növekedéshez a kereskedelem közel 0,5 százalékkal járult hozzá - írja a Portfolio. A szektorban 340 ezer ember dolgozik, naponta több millió vásárlási tranzakció történik és 14-16 ezer milliárd forint értékben vásárolnak az emberek évente.
A költségvetés finanszírozását - többek között - éves szinten közel 25 milliárd forint élelmiszerlánc-felügyeleti díj, 97 milliárd forint népegészségügyi termékadó, 300 milliárd forint kiskereskedelmi adó, 1700 milliárd forint fogyasztáshoz kapcsolódó jövedéki adó befizetése biztosítja - írja a szervezet.
Ennek ellenére nagyon sok korlátozó tényező nehezíti főleg a kiskereskedelmi vállalatok működését -
teszik hozzá. Az Országos Kereskedelmi Szövetség élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatai, az Aldi, az Auchan, a Lidl, a Penny, a SPAR és a Tesco a következő kérésekkel, javaslatokkal fordulnak a magyar kormányhoz:
- A magyar vásárlók megérdemlik, hogy valós képet kapjanak a kereskedelmi munkáról, így elkerülhető többek között a profitalapú infláció kommunikációja, amelyet a vállalatok árazási gyakorlatával hoznak összefüggésbe, vagy az árrés és a profit tendenciózus összemosása.
- A profit és az árrés nem ellenség - ezek a piacgazdaság alapjai, ez alól az élelmiszer-kiskereskedelem sem lehet kivétel.
- Számos kiskereskedő az utóbbi években veszteségesen, vagy csökkenő, kis mértékű nyereséggel működött, amely éppen azt támasztja alá, hogy nemhogy extra profit nem érhető el a szektorban, de a szabályozás következtében profit sem, vagy kevés.
- Az elszabaduló élelmiszerinflációnak számos oka van, de biztosan nem a kiskereskedők túlzó árazása. Ezzel a kormányzat is tisztában van, mert többen is részletesen feltárták az élelmiszer-ellátási lánc problémáit.
- Mindeközben a magyar vásárlók évek óta azt is látják, hogy kedvenc boltjaik folyamatos kormányzati támadásnak vannak kitéve, kiskereskedelmi adóval, árstoppal, kötelező akcióval, árrés szabályozással, negatív hangvételű kommunikációval. A vásárlók pedig szeretik ezeket a boltokat.
A hat kiskereskedelmi lánc a hatósági szabályozás hatására nem akarja más termékek árát felemelni, mert azzal növelnék az inflációt
- hangsúlyozzák, hozzátéve, hogy az elmúlt hetekben a kiskereskedők megint elmentek a falig, amikor a kormány megkeresésére az árrésük terhére ajánlatot tettek, de nem kezelték őket partnerként.
Az OKSZ szerint a belső fogyasztás és a vásárlói bizalom csak akkor áll helyre, ha béke lesz a kiskereskedelmi fronton is. A szervezet kiemeli: a kereskedők nem tudják még jobban összehúzni a nadrágszíjat, és nem kívánnak munkatársakat elbocsátani. Továbbá nem szeretnék megállítani a beruházásokat, abbahagyni a fejlesztéseket és nem akarnak az import felé fordulni, a magyar szállítókat kívánják továbbra is támogatni.