Magyarországon 2024. december végén az egy évvel korábbinál 1,6 százalékkal kevesebb, 1,810 millió vállalkozás szerepelt a nyilvántartásban.
A regisztrált vállalkozások többségét (országosan 72, Budapesten 53, a vármegyékben pedig a 65–87 százalékát) az önálló vállalkozók adták. A vármegyék közül az önállók aránya Békésben volt a legmagasabb, Pest vármegyében pedig a legalacsonyabb – olvasható a statisztikai hivatal „Fókuszban a vármegyék – 2024. I–IV. negyedév” című kiadványában.
A nyilvántartásba vett vállalkozásokon belül az önálló vállalkozók száma 1,4, a társas vállalkozásoké 2,2 százalékkal csökkent a 2023. december végihez képest. Az önálló vállalkozók száma a vármegyék döntő többségében kevesebb lett, a társas vállalkozásoké Csongrád-Csanád és Somogy kivételével szintén csökkent, leginkább Budapesten (4,3 százalékkal).
2024-ben 113,6 ezer újonnan alakult vállalkozást jegyeztek be országosan, 6,3 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben. Ezzel párhuzamosan 143,7 ezer vállalkozás szűnt meg, ami 19 százalékkal több volt – az önálló vállalkozókat érintő adminisztratív változások miatt – a 2023. évihez képest. Az újonnan regisztrált vállalkozások száma Bács-Kiskun kivételével a többi vármegyében és a fővárosban is csökkent, a legnagyobb mértékben Nógrád vármegyében (13 százalékkal). A megszűnt vállalkozások száma Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar és Pest vármegye kivételével mindenhol magasabb volt az egy évvel korábbinál.
A társas vállalkozások 8,8 százaléka, az egy évvel korábbinál 0,8 százalékponttal kisebb aránya állt csődeljárás, kényszertörlés, végelszámolás vagy felszámolási eljárás alatt 2024. december végén. A részarány a vármegyék többségében viszont stagnált vagy emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Az egyéni vállalkozók körében a tevékenységüket szüneteltetők aránya (17,0 százalék) kismértékben nőtt (0,2 százalékponttal).
Ezer lakosra átlagosan 190 darab vállalkozás jutott. A vállalkozási kedv Budapesten volt a legmagasabb (246), Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében pedig a legalacsonyabb (124).
Megjelent az egyik legfontosabb hazai gazdaságfejlesztési eszköz, az egyedi kormánydöntéssel nyújtható támogatások módosított feltételrendszere, amely ismét számos könnyítéssel segíti a vállalkozásokat, és minden korábbinál több lehetőséget biztosít a hagyományos magyar újító szellemnek és az ötletből értéket teremtő kutatás-fejlesztési tevékenység kibontakozásának – hívja fel a figyelmet a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.
A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.