Kiderült, évek óta hamisak a magyar szegénységi adatok

2025. április 2. Nemzetközi kutatók vizsgálták, hogy az Európán végigsöprő inflációs hullám miként hat a gyerekszegénységre. A tanulmány végül magyar adatok nélkül jelent meg, mert kiderült: a KSH által produkált számok megbízhatósága erősen kérdéses. A Válaszonline utánajárt, mi lehet ennek hátterében.

A UNICEF, az ENSZ gyermekszegénységgel foglalkozó firenzei székhelyű szervezetének kutatói 2023 nyarán készítettek egy tanulmányt. Azt vizsgálták, hogy az Európán végigsöprő inflációs hullám miként hat a gyerekszegénységre. A magyar adatoknál azonban megakadtak, mert azt látták, nálunk a szegénységi küszöb fölött egy hajszállal nagyon-nagyon sok gyermekes család jövedelme csoportosul. – írta le a Valaszonline.hu. A UNICEF tanulmánya végül úgy jelent meg, hogy a jegyzetek közé odaírták, a tanulmány az összes uniós ország adatait tartalmazza Magyarország kivételével.
 
Természetes módon nem alakulhattak így a KSH jövedelmi szegénységi adatai – kommentálta Németh Zsolt, a KSH korábbi elnökhelyettese Tátrai Annamária és Gábos András, az említett cikkel együtt megjelent tudományos elemzését. Utóbbi azt mutatja meg, hogy a KSH évek óta olyan szegénységi adatokat közöl, amelyek felvetik a szakmai tévedés vagy a manipuláció lehetőségét. A 2010 és 2017 között a KSH-nál vezető pozíciót betöltő statisztikus szerint nulla a valószínűsége annak, hogy ilyen sokaknak éppen „egy hajszálnyival” a szegénységi küszöb fölött legyen a jövedelme.
 


Mivel Magyarországon 2016 óta csak a KSH adatgyűjtése áll rendelkezésre a jövedelmi szegénység vizsgálatához – olvasható a tudományos elemzésben –, félő, hogy a 2017 óta minden évben észlelhető adatproblémák tévútra vihetik a magyarországi szegénységkutatást, és ezzel együtt a szakpolitikai döntéseket is. Sőt a megfigyelt rendellenességek, melynek híre már a nemzetközi felhasználói közösséget is elérte, sértheti a statisztikai adatgyűjtés szakmai elveit, valamint hazánk uniós kötelezettségvállalásait is, hiszen fontos uniós stratégiák célindikátoráról van szó.

A cikkben felidézik, hogy Huszár Ákos a Társadalmi Riport 2022-es kötetében jelezte: 2015-ben a háztartások 9 százalékénál, 2019-ben pedig a minta 13 százalékánál, vagyis minden nyolcadik háztartásnál magasabb a nettó jövedelem, mint a bruttó. Hasonlóra a korábbi KSH adatbázisokban nem talált példát. Nehéz is lenne, ez azt jelentené ugyanis, hogy az emberek egy része Magyarországon nem fizeti az adót, hanem kapja. Kérésükre a kutatók folytatták az adatsort és azt találták, 2020-ban már a minta 28 százalékát (!) érintette ez a jelenség.

Érdemes elolvasni a Válaszonline teljes cikkét is

Szerző: Azenpenzem/Valaszonline
Címkék:  statisztika, KSH, szegénység, UNICEF, tanulmány, elemzés

Kapcsolódó anyagok

• 2025.04.04 - Erre még a pesszimisták sem számítottak a magyar ipari adatokban
• 2025.04.03 - Visszautasítja a vádakat, de átvizsgálja szegénységi adatait a KSH
• 2025.03.31 - Már 668 ezer forint a bruttó átlagkereset
További kapcsolódó anyagok
2025.03.12 - A kimutatott többszöröse is lehet a drágulás
2025.03.10 - Tényleg nő a lakossági költekezés? Érdemes a számok mögé is nézni
2025.02.04 - Az MCC kutatója szerint megszűnt a szegénység Magyarországon
2023.11.08 - A számok is bizonyítják: nő a szegénység Magyarországon
2023.09.27 - Világszerte szegényebbek lettek az emberek