Lesújtó megállapításokkal zárult a Magyar Autóklub tavaly novemberben kezdett átfogó vizsgálata a hazai közlekedési szokásokról, a közlekedők szabályismeretéről és szabálykövetéséről.
Az autóklub a kutatás céljáról azt írta:
„Kérdéseink arra irányultak, hogy a közlekedők mennyire vannak tisztában az alapvető szabályokkal, és milyen gyakran tartják be azokat. Célunk az volt, hogy jobban megértsük a szabályszegések mögötti okokat, és rámutassunk arra, milyen területeken van szükség további tudatosságnövelő intézkedésekre.”
A felmérés eredményei alapján a válasz egyszerű: minden téren szükség van a fejlesztésre, változtatásra.
A kutatás készítői a KSH 2024-es baleseti statisztikájából indultak ki, mely szerint 14.634 személyi sérüléssel is járó közúti közlekedési baleset történt az ország útjain. Ebből 4741 történt az elsőbbségadási szabályok be nem tartása, megsértése miatt, 3966 esetben volt a gyorshajtás a baleset fő oka, 2555-ben pedig a kanyarodás, 619 esetben pedig az előzés szabályainak a figyelmen kívül hagyása.
5698 sérüléses balesetet okoztak a gyalogosok; ezek döntő többségében ők maguk sérültek meg.
További 2185 esetben „egyéb” okokból történt baleset. Az „egyéb” kategóriába tartozik többek között a figyelmetlenség, a nem megfelelő követési távolság, az ittas vezetés.
Arra már korábban is több felmérés rámutatott, a hazai utakon történt balesetek jelentős hányada megelőzhető lett volna a szabályok alaposabb ismeretével és betartásával, körültekintőbb vezetéssel. Bár egy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen végzett kutatás szerint a balesetet okozók általában jobban ismerik (ismerték) a szabályokat, mint a vétlen áldozatok, a Magyar Autóklub mostani kutatása arra figyelmeztet, még a jogosítvánnyal rendelkezők KRESZ-tudása is hagy kívánnivalót maga után.
A felmérésben résztvevők első körben egy egyszerű forgalmi helyzetet kaptak:
Két kerékpáros haladt az út szélén egymással ellentétes irányba egy kereszteződés felé. Útvonalukra merőlegesen egy személygépkocsi volt látható. A kérdés azt volt: mi a helyes áthaladási sorrend?
A helyes áthaladási sorrend ebben az egyenrangú útkereszteződésben a jobbkéz-szabály alapján: A, C, B.
Az eredmény több mint elgondolkodtató!
A jogosítvánnyal rendelkezők fele sem adott helyes választ, a rendszeresen kerékpárral közlekedőknek pedig közel kétharmada adott rossz megoldást.
- A válaszokból arra lehetett következtetni, hogy a legtöbben vagy nem ismerték a vonatkozó közlekedési szabályt,
- vagy nem tudták, hogy pontosan melyik szabályt kell alkalmazni, vagy nem tekintették a két kerékpárost a közlekedés egyenrangú résztvevőjének az autóssal, és ennek megfelelően válaszoltak.
Tekintettel arra, hogy a felvázolt forgalmi helyzetben két védtelen közlekedő és egy autó találkozásakor kellett a szabályos (és a szabályok betartása esetén biztonságos) áthaladási sorrendet meghatározni, belegondolni is rossz, milyen következménnyel járhat, ha a rossz választ adók vezetik az autót, vagy éppen azzal a kerékpárral közlekednek, amelyiknek elsőbbséget kell adnia az autónak…
A kutatásban résztvevőknek mindössze csak a 22,7%-a jelentette ki azt, hogy „úgy gondolja, ő mindig betartja a közlekedési szabályokat”.
Ugyanakkor a válaszadók 72%-a ismerte el, hogy időnként túllépi az adott helyen érvényes sebességkorlátozást, 27%-a vallotta be, hogy vezetés közben szokott mobilozni, 17%-a olykor a piroson is áthajt, minden negyedik sofőr szokott saját bevallása szerint irányjelzés nélkül előzni, kanyarodni, és százból négy sofőr még azt is elismerte, néha a kötelező haladási iránnyal szemben is behajt az egyirányú utcába.
Mindösszesen a válaszadók kevesebb mint 15 százaléka jelentette ki, hogy soha semmilyen szabályszegést nem követ el.
