Attól lett világhírű, hogy papírra vetette lányszöktetéseit és szerelmi kalandjait

Casanova emlékiratai 3500 oldalból állnak. Életének történéseit jóval túl a 60-on, 1791 és 1798 közt vetette papírra, főként saját szórakoztatására. Állítólag naponta tizenhárom órát dolgozott a kéziraton. Azzal sem könnyítette meg a fordítók, köztük a magyar Kolozsvári Grandpierre Emil dolgát, hogy memoárját nem anyanyelvén, olaszul, hanem franciául írta, benne rengeteg olaszos szófordulattal, nyelvi leleménnyel.

Ezzel együtt kimondottan volt érzéke az íráshoz, sőt a humor, az önirónia sem állt tőle távol:

Anyám 1725. április 2-án, húsvét napján hozott világra Velencében. Előző nap erősen vágyott a rákra. Nagyon szeretem a rákot. A Giacomo Girolamo névre kereszteltek. Nyolc és fél éves koromig hülye voltam.

Apját már korán elveszítette, anyját látszatra nem, csakhogy a „Zanetta”, illetve „La Burinella” becenevű színésznő szinte minden idejét Európa különböző színházaiban töltötte. Így aztán a kisfiú nevelése nagyanyjára, Marziára hárult.

A sajtlexikon túljárt az eszén

Tizennyolc éves korában katonának állt, majd elkezdett utazni – írja a Giacomo Casanova, az író című tanulmányában Magyari Gábor. Huszonegy évesen az inkvizíció börtönbe zárta, de sikerült megszöknie. Voltaire volt a nagy példaképe, meg is említi, hogy egy ízben nála vendégeskedett. A további kalandok rendkívül színesek és izgalmasak: lányszöktetés, pénzhamisítás, párbajok. Casanova viszonylag hosszú időt töltött börtönben, egész pontosan hat évet. És hogy mi volt a bűne, ami miatt ült?

A bűnöm az volt, hogy éjszakánként látogattam az alkirály ribanc barátnőjét.

A szerelem művészetén túlmenően konyított az irodalomhoz, a filozófiához, az orvosláshoz, a csillagászathoz, a geológiához, a metafizikához és az adórendszerhez is. Emellett foglalkozott matematikai, geometriai, irodalomkritikai és nyelvészeti problémákkal is. Még egy sajtlexikon írásába is belevágott, de félbehagyta, mert arra a következtetésre jutott, hogy meghaladja az erejét. Tudott vívni, táncolni, kártyázni, no meg értett a nők nyelvén.

Fő műve, az Életem története című emlékirata csodával határos módon túlélte a történelem viharait, még Lipcse második világháborús bombázását is. A hányatott sorsú kéziratot 2010-ben a Francia Nemzeti Könyvtár vásárolta meg, majd digitalizálta.

A magyar kapitány szeretője

A legenda szerint Casanova járt Magyarországon is. Ezt azonban semmilyen bizonyíték nem támasztja alá, bár egy félresikerült tabáni leányszöktetéséről született történet mégis csak önálló életre kelt. Mindenesetre – legalábbis Fenyő Miksa leírása szerint – egyik útján elszerette egy latinul beszélő magyar kapitány barátnőjét:

Ezen az útján ismerkedik meg Henriette-el is, és éli át vele legszebb, leggyöngédebb szerelmi történetét. Egy reggel nagy lármára ébred szállodájában, a lárma okát tudakolja, és a vendéglőstől azt a felvilágosítást kapja, hogy a szomszéd szobában egy magyar kapitány lakik egy fiatal nővel, a szent inkvizíció sbirrjei most rájuk törtek, hogy házassági levelüket követeljék, ha a levél nincs meg, becsukják őket. Casanova segítségükre siet, kiszabadítja őket kellemetlen helyzetükből, megbarátkozik a magyar kapitánnyal, aki csak latinul beszél és beleszeret barátnőjébe, Henriettebe. Henriette, akinek származását Casanova sohasem tudta meg, kalandos módon Rómában került a kapitányhoz, ennek ruháiban jár s beszélni egyáltalán nem tud vele, mert francia. A magyar kapitány, ki hazafelé tart, átengedi Henriettet Casanovának és ez igazi állhatatosságot tanúsít szerelmében.

Itt a vége, fuss el véle!

(Borítókép: Giacomo Girolamo Casanova olasz kalandor és író portréja egy fiatal nővel. Fotó: Leemage / Corbis / Getty Images)