A tenziós fejfájás - Hogyan kezelhető?

A tenziós fejfájás a leggyakoribb fejfájástípus, tompa, szorító, kétoldali fájdalom jellemzi, és általában nem jár hányingerrel vagy fény- és hangérzékenységgel (ellentétben a migrénnel). Bár nem olyan súlyos, mint a migrén, gyakorisága és tartóssága miatt jelentősen ronthatja az életminőséget.

Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a tenziós fejfájás okait, gyógyszeres kezelését (megelőző és rohamoldó szereket), valamint az alternatív és kiegészítő terápiás lehetőségeket.

A tenziós fejfájás lehetséges okai

A tenziós fejfájás pontos kiváltó oka nem teljesen ismert, de számos tényező hozzájárulhat a kialakulásához:

• Izomfeszültség és stressz – A nyak, a váll és a fej izmainak tartós feszülése is okozhatja.
• Helytelen testtartás – Hosszú ideig tartó ülőmunka, előrehelyezett fejtartás (pl. számítógéphasználat közben).
• Alváshiány és fáradtság – Az elégtelen vagy rossz minőségű alvás növeli a fejfájás kockázatát.
• Mentális terhelés – Szorongás, depresszió és érzelmi stressz provokálhatja a rohamokat.
• Koffeinfogyasztás – Mind a túlzott koffeinfogyasztás, mind a koffeinmegvonás előidézheti a fejfájást.
• Alkoholfogyasztás
• Környezeti tényezők – Erős fények, zaj, időjárás-változás is kiválthatja.

A tenziós fejfájás lehet epizodikus (kevesebb mint 15 nap/hó) vagy krónikus (legalább 15 nap/hó több mint 3 hónapon keresztül).

A rizikófaktorokat azért is fontos ismerni, hogy elkerülhessük közülük, amit lehet, ezzel is csökkentve a fejfájás jelentkezésének esélyét.

Diagnosztika

Ha Önnek krónikus vagy visszatérő fejfájásai vannak, orvosa a kezelés előtt megpróbál azonosítani a fejfájás hátterében álló okokat.

• A fájdalom jellemzése. Orvosa sokat megtudhat abból, ahogy Ön leírja a fejfájását, ide értve a súlyosságát, a fejfájás helyét, gyakoriságát, időtartamát és bármilyen más, egyidejűleg fennálló tünetet.
• Vizsgálatok. Ha Önnek szokatlan vagy valamire gyanús fejfájása van, orvosa vizsgálatokkal igyekszik feltárni a háttérben álló esetleges betegségeket (pl. daganat, kóros értágulat). A két leggyakoribb és leghasznosabb vizsgálómódszer a komputertomográfia (CT) és a mágneses rezonancia vizsgálat (MRI).
• Fejfájásnapló vezetése. Nagyon hasznos, ha legalább két hónapon keresztül fejfájásnaplót vezet, amelyben rögzíti fejfájása jellegét, súlyosságát, helyét és időtartamát. Jegyezze azt is fel, hogy ilyenkor milyen gyógyszert vett be. A fejfájásnapló segítségével könnyebb megállapítani a fejfájás típusát, és a fejfájást provokáló tényezőket.

Gyógyszeres kezelés

A tenziós fejfájás kezelése két fő csoportra osztható:

1. Rohamoldó kezelés – A fájdalom csillapítása, amikor a fejfájás már kialakult.
2. Megelőző kezelés – A rohamok gyakoriságának és súlyosságának csökkentése.

Rohamoldó kezelés

A cél a fájdalom gyors enyhítése. Erre alkalmas gyógyszerek a:

• Fájdalomcsillapítók: A fájdalomcsillapítók leggyakrabban használt csoportja, az úgynevezett nemszteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok). Ibuprofen (200-400 mg), naproxen (250-500 mg), diclofenac, acetilszalicilsav, paracetamol (500-1000 mg dózisban alkalmazható, enyhébb fájdalom esetén hatékony), a noraminofenazon tartozik még ebbe a csoportba.

A paracetamolnak ritkán alakul ki mellékhatása, hosszú távú alkalmazása, vagy egyszerre bevett nagy mennyisége azonban (felnőttnél 4 g fölött) májkárosodáshoz vezethet. Az acetilszalicilsav, az ibuprofen, a naproxen és a noraminofenazon gyógyszereknek szerencsére nincs májkárosító hatásuk, az első három azonban gyomorfájdalmat és hosszú távon gyomorfekélyt, utóbbi pedig az arra érzékenyeknél immunrendszeri károsodást hozhat létre.

A receptköteles, nemszteroid gyulladáscsökkentők közé tartozik a nagy hatáserősségű indometacin. Mellékhatásként émelygés, hasmenés, székrekedés, has- vagy gyomorfájdalom, gyomorvérzés és fekélyek alakulhat ki.

Az emésztőrendszeri mellékhatásokat ki lehet védeni, ha a nemszteroid gyulladásgátlókat étkezés közben vagy után veszik be.

Kedvelt és hatékony fájdalomcsillapító még a metamizol is, ennek mellékhatása arra érzékenyeknél agranulocitózis lehet.

• Kombinált készítmények: Az acetilszalicilsav és a paracetamol gyakran egymással, illetve koffeinnel, vagy valamilyen szedáló (álmosító) gyógyszerrel van kombinálva. A kombinációs készítmények hatékonyabbak lehetnek, mint a tiszta szerek. Bár számos kombinációs készítmény hozzáférhető recept nélkül is, a fájdalomcsillapító és szedatívum kombinációi receptkötelesek, mert ezekhez hozzá lehet szokni. Ne szedje ezeket a gyógyszereket heti két napnál többször, és rendszeresen járjon vissza orvosához ellenőrzésekre! Vény nélkül elérhető kombinált fájdalomcsillapítók: a paracetamol + koffein ; acetilszalicilsav + paracetamol + koffein tartalmú szerek.

Ha többféle készítményt is be kíván venni, keresse ki az esetlegesen előforduló azonos hatóanyagokat és ezek mennyiségének összegével számoljon! Általánosságban korlátozza a fájdalomcsillapítók szedését, maximum heti két napra. Csak akkor vegyen be gyógyszert, ha azt mindenképpen szükségesnek érzi, és a lehető legkisebb hatékony dózist használja fájdalom csillapítására. A fájdalomcsillapítók túlzott használata ugyanis maga is fejfájáshoz vezethet, vagy más módon károsítja az Ön egészségét. Mindezek mellett a fejfájás-csillapítóknak is vannak mellékhatásai, ezek közül bizonyos mellékhatások súlyosak is lehetnek. Természetesen, ha Ön receptköteles gyógyszert szed, elsősorban orvosa utasításait kövesse!

• Izomlazítók: Abban az esetben alkalmazhatók, ha izomfeszültség áll a háttérben. Tizanidin, tolperison, baclofen hatóanyagokat használhatjuk erre leggyakrabban.

• Egyéb gyógyszerek: Azok a betegek, akik egyidejűleg migrénben és epizódikus tenziós fejfájásban is szenvednek, triptán tartalmú készítmények segítségével mind a két típusú fejfájást enyhíteni tudják. Kábító fájdalomcsillapítók ritkán használatosak a fejfájás kezelésére mellékhatásaik és függőséget okozó tulajdonságuk miatt.

A fájdalomcsillapítók rendszeresen szedve veszítenek hatékonyságukból. Ha Ön rendszeresen szed gyógyszert, ide értve a vény nélkül kapható gyógyszereket is, mindenképp beszélje meg ezek előnyeit és hátrányait orvosával. Fontos továbbá, hogy a gyógyszeres kezelés nem helyettesíti a gyakran a fejfájás hátterében álló stressz kivédését.

Megelőző gyógyszerek

Bizonyos időnként szedett gyógyszerek segítségével csökkenthető a fejfájásos rosszullétek gyakorisága és súlyossága. Orvosa írhatja fel ezeket, ha Önnek heti két alkalomnál gyakrabban van fejfájása vagy a tenziós fejfájást nem tudja gyógyszer nélkül leküzdeni. Orvosa megelőző gyógyszereket javasolhat akkor is, ha a fejfájása három-négy óránál tovább tart, vagy ha a fájdalom életminősége jelentős csökkenéséhez vezet.

• Antidepresszánsok: Az orvos antidepresszánst is felírhat a tenziós fejfájás megelőzésére, különösen annak krónikus formájában. Ezek a gyógyszerek nem fájdalomcsillapítók, a fájdalomérzékelő idegpályákra hatnak, csökkentve a fejfájás intenzitását és gyakoriságát. Ezek az agy bizonyos molekuláinak (pl. szerotonin) a szintjét befolyásolják. Nem kell, hogy valaki depressziós legyen ahhoz, hogy ezek a gyógyszerek jótékony hatásúak legyenek.

Triciklusos (vagy klasszikus) antidepresszánsok: A triciklikus antidepresszánsok, ide értve az amintryptiline-t és a nortryptiline-t, gyakran használt gyógyszerek a tenziós fejfájás kezelésében, mind az epizódikus, mind a krónikus forma megelőzésében hatékonyak. Az amitryptiline az egyik leghatékonyabb szer a krónikus tenziós fejfájás megelőzésére. Olcsók, de sok mellékhatásuk van: aluszékonyság, hízás, szájszáradás, homályos látás, székrekedés és vizelési nehezítettség. Idősebbeken emellett zavartság is kialakulhat triciklusos antidepresszánsok szedése mellett.

Szelektív biogén amin (szerotonin, dopamin, noradrenalin) visszavétel gátló: A paroxetine, a venlafaxine és fluoxetine kevesebb mellékhatást okoznak, mint a triciklusos antidepresszánsok, azonban kevésbé hatékonyan előzik meg a fejfájás kialakulását. Depresszióval társuló fejfájás esetén különösen előnyösek.

• Egyéb gyógyszerek: A tenziós fejfájás megelőzésében használt egyéb gyógyszerek közé tartoznak egyes epilepszia kezelésére használt szerek (pl. topiramate, gabapentine) és egyes izomrelaxánsok (pl. tizanidine). Ha Önnek migrénszerű panaszai vannak, orvosa a migrén megelőzésére használt gyógyszereket is felírhatja, például béta-blokkolókat vagy kalciumcsatorna-blokkolókat. A botox (botulinum toxin) injekciót krónikus tenziós fejfájás esetén alkalmazhatják, főként izomfeszültség okozta fájdalomnál.

A megelőző gyógyszerek megfelelő hatásának kialakulásához általában néhány hétre van szükség, ezért ne essen kétségbe, ha a gyógyszer szedését követően nem tapasztal azonnal változást. Szükség lehet különböző gyógyszerek kombinálására is.

Fontos tudnia, hogy a koffein, vagy a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók túlzott használata csökkentheti a megelőző gyógyszerek hatékonyságát. A megelőző gyógyszerek maximális hatékonyságának megtartása érdekében a fájdalomcsillapító használatot szorítsa vissza, amennyire csak tudja.

Alternatív, kiegészítő terápiák

Vitaminok és étrend-kiegészítők

A magnézium izomlazító hatású, csökkentheti a fejfájást. Jótékony hatású a riboflavin (B₂-vitamin) és a koenzim Q10 szedése is.

Gyógynövények

Fűzfakéreg (természetes acetilszalicilsav-forrás); gyömbér (gyulladáscsökkentő hatású) és borsmentaolaj (helyi alkalmazásra, homlokra vagy halántékra kenve) lehet segítségére. Levendulaolaj (inhalálva vagy halántékra kenve) hasznos lehet.

Fizikoterápia és manuális kezelések

Hasznos a masszázs (különösen a nyak- és vállizmok lazítása), az akupunktúra (csökkentheti a fejfájás gyakoriságát), és akár a csontkovácsolás (chiropraktika) is.

Hosszú távú megoldás: életmódváltás

Bár a gyógyszerek segítségével átmeneti enyhülés érhető el, a tenziós fejfájás kezelésének legjobb módja az életmódbeli változtatás.

Fontos a megfelelő alvás: legalább 7-9 óra minőségi alvás javasolt.

A helyes testtartás is segíthet a megelőzésben: az ergonomikus munkakörnyezet kialakítása, és a rendszeres nyújtás ezt támogatja.

Mivel a dehidratáció gyakran fejfájást vált ki, figyeljen a folyadékbevitelére!

Napi 30 perc rendszeres testmozgás: pl. séta, úszás, biciklizés vagy jóga csökkentheti a rohamok számát. Ha már kialakult a fejfájás, a torna ebben is segíthet. Bizonyos esetekben viszont maga a mozgás is kiválthatja a fejfájást, ezért mindenképp beszéljen orvosával, ha ilyet tapasztal. Ilyenkor javasolt lehet fizioterapeuta bevonása, akivel olyan tornagyakorlatokat tanulhat meg, amelyek speciálisan az Ön igényeire alakítottak.

A túlzott koffeinfogyasztás és a koffeinmegvonás is fejfájást okozhat, így tanácsos mérsékelnie koffeinfogyasztását!

Kezelje a stresszt! A rendszeres mozgáson túl, különböző módszerek segítségével, csökkentheti életében a stresszt. Többek között a biofeedback, neuromodulációs eszközök, pl. Cefaly (egy elektromos idegstimulációs eszköz) és a különböző relaxációs technikák is jótékony hatásúak.

A biofeedback segítségével a test bizonyos válaszait tanulja meg szabályozni a fájdalom csökkentése érdekében. A biofeedback foglalkozások során olyan készülékre csatlakoztatják rá Önt, amely monitorozza és visszajelez Önnek a szervezet különböző funkcióiról, így az izomfeszülésről, a szívfrekvenciáról és a vérnyomásról. Megtanulhatja az izmait ellazítani, lelassítani a szívritmusát és légzését és olyan ellazult állapotot érhet el, amelyben sok esetben a fájdalmat el lehet múlasztani, illetve meg lehet előzni a kialakulását. Kérdezze meg orvosát, hogy szerinte segítene-e Önnek egy ilyen program.

A kognitív viselkedésterápia segítségével megtanulhatja a stressz kezelését és ezáltal csökkentheti a fejfájások gyakoriságát és súlyosságát.
A további relaxációs technikák közé tartozik a légzésterápia, a jóga, a meditáció, a progresszív izomrelaxáció, mely utóbbi során egyik izomcsoportot a másik után feszíti meg, majd ernyeszti el mindaddig, amíg a teljes test el nem lazul. A relaxációs módszereket csoportban, illetve otthon is elsajátíthatja könyvek vagy videó alapján. Ezek közül számos jótékony hatású lehet gyerekek esetén is.

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szerzőink: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus és Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos