A Demodex egy aprócska, nyolclábú atka, amelynek kb. 65 faja ismert: ezek közül kettőnek – a Demodex folliculorum és a Demodex brevis – az emberi bőr a természetes élőhelye. Vagyis ezek a szőrtüszőatkának vagy arcatkának is nevezett miniatűr potyautasok rajtunk élősködnek
szinte minden felnőtt emberen él egy-egy populáció.
Elsősorban az arcon, de tulajdonképpen a test bármely pontján megtalálhatóak. Teljesen átlátszóak, és túl kicsik ahhoz, hogy szabad szemmel láthassuk őket: körülbelül 0,3 milliméter hosszúak, így legalább öt felnőtt arcatka kellene egymás mellé fektetni, hogy egy átérjék egy gombostű fejét.
A Demodex arcatka nevét a görög kövér és unalmas féreg szavakból kapta, de valójában egyáltalán nem férgek (és annyira nem is unalmasak); hanem pókfélék – a kullancsokkal és távolabbról a pókokkal rokonok.
Belőlünk táplálkoznak
A szőrtüszők belsejében, a szőrszálhoz simulva, arccal lefelé töltik napjaikat, ahol akkor sem láthatnánk őket, ha egy mikroszkóphoz hasonló szemeink lennének. Megeszik a faggyút, a zsíros olajat, amelyet a bőr azért termel, hogy megvédje magát és megóvja a kiszáradástól. A faggyút a faggyúmirigyek gyártják, amelyek aztán a szőrtüszőkbe ürülnek, és bevonják a hajszálat és az arcszőrzetet is. Ezért van az, hogy a legzsírosabb testrészek, például a szem, az orr és a száj körül valószínűleg nagyobb koncentrációban rejtenek atkákat, mint más területeken.
Az atkák körülbelül két hétig élnek. Idejük nagy részét a pórusokban rejtőzködve töltik, de – és ez valóban nem túl gusztusos –
amíg az emberek alszanak, kimásznak a bőr felszínére, hogy párosodjanak, majd visszamennek, hogy lerakják tojásaikat.
Innen tudod, ha túlszaporodtak
Mivel a pórusokban élnek, mosakodással nem lehet őket lesikálni, és egyéb módokon sem lehet megszabadulni tőlük. Mondjuk nem is muszáj feltétlenül, hisz többnyire teljesen ártalmatlanok. Az emberi immunrendszer ugyanis képes kordában tartani a számukat, habár egyeseknél időnként akár gondot is okozhatnak.
Ha túlszaporodnak, az a demodicosis nevű állapotot eredményezi: ami a gennyes szőrtüszőgyulladás egyik radikális, robbanásszerűen kialakuló fajtája, és egy elég jellegzetes és feltűnő, fehéres csillogást eredményez a bőrön. Az állapot viszonylag ritka, és gyakran az immunrendszer problémáival van összefüggésben, például ha valaki transzplantációs műtét után immunszuppresszív gyógyszereket szed, vagy kemoterápiás kezelést kap.
Fotó: Science Photo Library via AFP
Az emberek túlnyomó többségének azonban nincs oka aggodalomra az arcatkák miatt, bár egyes tanulmányok laza kapcsolatot találtak a Demodexek és az olyan betegségek között, mint a rosacea.
Az npr.org-nak nyilatkozó Michelle Trautwein, a San Franciscó-i Kaliforniai Tudományos Akadémia entomológusa több mint 2000 embert vizsgált meg, és mindegyikükön talált arcatkákat: eredményei arra utalnak, hogy a világ különböző részein élő embereknek más-más élősködőjük van. Vagyis szerinte ezek a miniatűr állatok végső „elmondják a felmenőink történetét, valamint az emberi történelem és a népvándorlások történetét is.”
A szakértő szerint általánosságban véve „veszélytelennek mondhatók, hisz mindannyiunk bőrén megtalálhatóak, és úgy tűnik, a legtöbben egész jól együtt élnek velük. Többnyire a családon belül osztozunk rajtuk, és valószínűleg nem sokkal a születésünk után telepszenek meg rajtunk, a szüleinknek köszönhetően. Az arcatka egyértelműen az az állatfaj, amellyel emberként a legszorosabb kapcsolatban állunk, még akkor is, ha a legtöbben nem tudnak róluk, vagy életükben nem látnak egyet sem. Nagyon ősi és bensőséges a viszonyunk, hisz ezek az állatkák egész történelmünk során velünk voltak. Tehát egyidősek a fajunkkal, a Homo sapiensszel”.
