Brüsszel a saját kárán tanulta meg: Trump diktál, nem egyeztet

Azt hittük, Trump csak a szokásos üzleti nyomásgyakorlást alkalmazza, és ha látja, hogy nő az LNG-vásárlás, megenyhül. Tévedtünk

– mondta a híroldalnak egy neve elhallgatását kérő brüsszeli diplomata. Azt is hozzátette:

Kölcsönös előny helyett egyoldalú diktátum.

Trump már tavaly decemberben világossá tette, mit akar: Európa vásároljon még több amerikai olajat és gázt, „hogy kiegyenlítse a kereskedelmi mérleget”. Ellenkező esetben, ahogy fogalmazott, „vámok jönnek, mindenre”.

Brüsszel úgy érezte, ismeri a játszmát. Az első Trump-elnökség idején már működött a stratégia: az EU több amerikai terméket vásárol, Trump pedig meghátrál. Ezért Ursula von der Leyen az ismételt megválasztását követő napokban összehívta szakértői csapatát, hogy előkészítse az energiaügyi tárgyalásokat. A cél egyértelmű volt: gyors, jóhiszemű megállapodás az LNG-import növeléséről.

A prioritás az volt, hogy beszéljünk, közös érdekeket keressünk, és készen álljunk a tárgyalásokra

– fogalmazott az Európai Bizottság egyik szóvivője. A szándék tehát megvolt. Az elmúlt években az EU – különösen Oroszország ukrajnai háborúja óta – jelentősen megnövelte az amerikai LNG-importját. 2022 óta megháromszorozódott a vásárlás, és Trump hivatalba lépése után újabb rekordszintre nőtt.

A számok tehát önmagukért beszélnek: Európa már így is bőségesen vásárolta az amerikai gázt.

Ennek ellenére Trump nem hátrált. A brüsszeli diplomaták frusztráltan számoltak be arról, hogy valójában még csak érdemi tárgyalásokig sem jutottak el az amerikai kormánnyal. És miért? Az érintettek szerint elsősorban a Trump-adminisztráción belüli szervezetlenség, a fontos pozíciók hosszú ideig betöltetlenül hagyása, valamint a washingtoni bürokrácia bénító működése akadályozta érdemben az egyeztetések előrehaladását.

Nem tudjuk, kivel kellene tárgyalni. A Fehér Házban és a külügyminisztériumban sincsenek a helyükön a kulcsemberek. Akiket kineveztek, gyakran nem azok, akik valóban döntenek

– mondta egy uniós diplomata márciusban. További bonyodalmat okozott, hogy Trump kormánya nem az EU-val mint egységgel, hanem a tagállamokkal kívánt egyeztetni. Ez aláássa az Unió kereskedelempolitikai egységét, amelynek középpontjában Brüsszel áll. Egy bennfentes forrás egész konkrétan így fogalmazott:

Trump úgy tekint az EU-ra, mint akadályra, amely elválasztja őt attól, hogy bilaterális alapon, közvetlenül gyakoroljon nyomást az egyes országokra.

Ezt a problémát áthidalva, külön több EU-tagállam, köztük Franciaország, Németország és Olaszország, közvetlenül is jelezte az amerikai vezetésnek, hogy hajlandók további LNG-vásárlásokra. Az USA azonban semmilyen konkrét ajánlatot nem tett arra nézve, mit kapna cserébe Európa. Nem volt világos, mit kér, és mit kínál Trump.

Nincs már sok mozgásterünk

– jelentette ki Robert Habeck német alkancellár, rámutatva, hogy országának LNG-importjának 90 százaléka már így is amerikai forrásból származik. Eközben az EU klímacéljai miatt egyre nagyobb nyomás nehezedett Brüsszelre az uniós tagállamok és zöld szervezetek részéről. A hosszú távú amerikai LNG-szerződések kritikusai attól tartanak, hogy az EU ezzel évtizedekre a fosszilis energiák rabjává válik.

Az EU-nak a fosszilis energia megszüntetésére kellene koncentrálnia, nem új piacokat keresni

– figyelmeztetett Kai Mykkänen finn energia- és környezetvédelmi miniszter. Mindezek ellenére a Bizottság februárban egy tervet mutatott be az energiaárak leszorítására, amelyben szerepelt az amerikai LNG-import támogatása – akár az amerikai infrastruktúra közvetett finanszírozása árán is:

Habár a politikai tárgyalások eredménytelenek maradtak,

a piaci folyamatok önmagukban is az USA felé terelik az EU-t.

Hiszen a 2024–25-ös téli szezon hideg és kevésbé szeles időjárása miatt az Európai Unió gáztárolói a korábbi évekhez képest jelentősen lemerültek, jelenleg már 34%-os töltöttségen alatt vannak, ami 2022 óta a legalacsonyabb érték. Az EU tagállamoknak a jelenlegi szabályozás alapján (bár ezt vizsgálják jelenleg) november 1-jéig 90%-ra kellene feltöltenie a tárolókat, ehhez azonban idén tavasszal és nyáron jóval több, mintegy 57,7 milliárd köbméter gázt kellene beszerezni, ami 25,8 milliárd köbméterrel több az előző évinél: ami akár 250 extra LNG-szállítmányt is jelenthet.

Európa idén még több amerikai LNG-t fog vásárolni. Nem geopolitikai megfontolásból, hanem mert egyszerűen szüksége van rá, és az amerikai kínálat nő

– mondta Laura Page, a Kpler vezető gázpiaci elemzője.

Az Egyesült Államok időközben új LNG-terminálokat helyezett üzembe Louisiana és Texas államokban, így a kínálat is bővült:

Akadnak még, akik nem adták fel a reményt:

A kérdés az, mennyire komolyan kell venni Trump vámfenyegetéseit. Sokszor ez inkább tárgyalási nyitány, nem végső döntés

– véli Ajay Parmar, az ICIS árupiaci elemzője. 

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images