Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Rontania kellett a kormánynak egy sor fontos idei gazdasági előrejelzést az év első hónapjainak adatai és folyamatai miatt.
Miért fontos ez? A 2025-ös hivatalos célszámok kezdettől fogva egészen mostanáig messze voltak az elemzői konszenzustól, amely soha nem volt annyira optimista, mint a kormány várakozása. Utólag azonban mégis a piaci jóslatok tűnnek reálisabbnak.
Előzmények: tavaly szeptember végén Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, a kormány célja 2025-re és 2026-ra az, hogy a GDP növekedése 3-6 százalék között legyen.
Három hét múlva Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már finomított ezen: 2025 eleje és 2026 vége között növekszik majd fokozatosan 3-ról 6 százalék közelébe a GDP-növekedés.
Ugyanekkor 2025-re még csak 3,2 százalékos átlagos inflációt jósolt a miniszter, illetve megismételte, hogy 2028-ra 1 millió forintos bruttó átlagfizetést szeretnének elérni, az ennél kicsit kisebb rendszeres*prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli bruttó bér 50 százaléka lenne a minimálbér, utóbbi ráadásul 1000 eurónak felelne majd meg.
A 2028 vége szintén némi lazítást jelentett a miniszterelnök korábbi kijelentéséhez képest, amely szerint már „2-3 éven belül” tervezték ezeket a béradatokat elérni.
Miért fontos ez? a Varga Mihály által átvett jegybank március végén jóval rosszabb 2025-ös célszámokat tett közzé (pdf), mint a költségvetést tavaly megtervező Pénzügyminisztérium, amelyet akkor még szintén Varga Mihály vezetett. E szerint az MNB 2025-re már 4,5-5,1 százalékos inflációt, és csak 1,9-2,9 százalékos GDP-növekedést vár.
Nagy Márton hétfőn már szintén 4,5 százalékos várható idei inflációról beszélt, és a GDP-növekedési előrejelzést 2,5 százalékra rontotta. Ezek már az elemzői konszenzus (1,8-2,5 százalékos GDP-növekedés és 5-5,5 százalékos infláció) optimista végén vannak, legalább nem nagyon messze attól – írta a Portfolio.hu.
A kormány újabban már nem beszél sokat a bérdinamikáról, de a friss januári adatok szerint a minimálbér egyelőre csak 45,5 százaléka a rendszeres bruttó átlagbérnek. Az előbbit általában csak év elején, egyszer növeli a kormány, utóbbi azonban folyamatosan változik a piaci viszonyok szerint.
Felülnézet: sorozatban már a harmadik év volt így 2024, amikor a kormány jelentősen mellélőhetett a növekedési előrejelzésével (persze ezt majd csak a végleges adat ismeretében jelenthetjük ki), de ahogy a korábbi gyűjtésünkből kiderült, hogy 2020-ban és 2021-ben sem sikerült eltalálni a valódi növekedés, bár ezek az előrejelzések kevésbé voltak pontatlanok, mint a frissebbek.
Reakció: Virovácz Péter, az ING elemzője kérdésünkre azt mondta, a jelenlegi feszes munkaerőpiaci viszonyok között majdhogynem lehetetlen a minimálbérrel az 50 százalékos arányhoz közelíteni. Az átlagbér ugyanis nagyjából a minimálbérrel együtt mozog, így a köztük lévő különbség arányaiban nem csökken.
Csak erősen lazuló munkaerőpiac mellett lenne reális az 50 százalékos arány elérése, de a megugró munkanélküliséget nyilvánvalóan senki sem tarthatja célnak.
Tágabb kontextus: Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az RTL Híradónak nyilatkozva a múlt héten „kínosan lassúnak” nevezte a gazdasági növekedést, és felvetette, hogy emiatt elképzelhető, hogy újra is kell tárgyalni a tavaly novemberben elfogadott hároméves bérmegállapodást.
Nagy Márton hétfőn azt mondta, nem kell újratárgyalni a bérmegállapodást, mert a vártnál magasabb infláció miatt jobban emelkedhetnek a (nominális) bérek, az alacsonyabb gazdasági növekedés viszont ezt visszafoghatja, a kettő pedig kiegyenlítheti egymást.
Kisebb GDP-növekedés nagyobb inflációval társulva azonban egyéni szinten egyértelműen kedvezőtlenebb lesz a lakosságnak.
Előbb érkezett meg az árrésstop hatása, mint a szakértők várták. Vagy nagyon gyorsan gyűjtött adatokat a KSH, vagy áprilisban még nagyobb árcsökkenés jön.
Lemondott az inflációkövető áremelésről a kormány nyomására a távközlési piac három meghatározó szereplője és a vezető kereskedelmi bankok is, hogy elkerüljék az élelmiszer-kiskereskedelemben bevezetett árrésstophoz hasonló szektorális intézkedéseket.
Féléves mélypontra süllyedt a magyar háztartások állampapír-állománya februárban, miközben jelentős pénz áramlott a befektetési alapokba – írta a Bank360.hu a Magyar Nemzeti Bank friss adatait elemezve.
Törvényjavaslatot nyújt be Lázár János építési és közlekedési miniszter annak érdekében, hogy az állami beruházásoknál feltárhassák a teljes vállalkozói láncot, „egészen addig, aki a nyelét fogja a lapátnak”.
Jelentősen csökkentheti a hosszabb távon amúgy is apadó szarvasmarha-, sertés- és juhállományt Magyarországon az egyre nagyobb aggodalmat okozó ragadós száj- és körömfájás.
A 2008-as válság óta csak a covid-járvány kezdetén és az orosz-ukrán háború kirobbanását követően láthattunk olyan pánikreakciókat a tőzsdéken, mint ma, illetve már múlt csütörtök-pénteken is.
Többéves mélypont közelébe süllyedt az olaj ára az amerikai vámintézkedések nyomán bizonytalanná váló gazdasági környezetben, és az árcsökkenést a váratlanul intenzív olajkitermelés is fokozza. A benzinkutakon mégis drágulás következhet, ha az orosz energiahordozókat vásárló országokra vonatkozó 500 százalékos vámot elfogadja a kongresszus.
A háborús gondolkodás, a kockázatok kiszámítása nagyobbat lendíthet a klímaváltozás elleni erőfeszítéseken, mint az összes eddigi próbálkozás együttvéve.