Sztojka Attila: A digitalizáció ma már nem lehetőség, hanem elkerülhetetlen valóság

A digitalizáció ma már nem lehetőség, hanem elkerülhetetlen valóság – jelentette ki Sztojka Attila, a Belügyminisztérium társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkára II. Svájci–Magyar Együttműködési Programról szóló sajtótájékoztatója elején.

Az államtitkár szerint éppen ezért a magyar állam modernizációs törekvései középpontjába helyezi a digitális eszközök tudatos és célzott alkalmazását. Kiemelte, hogy a digitális világ térhódítása növelheti a társadalmi különbségeket, ha nem kezelik megfelelően.

A hátrányos helyzetű közösségek számára különösen fontos, hogy megkapják azokat az eszközöket, amelyekkel aktív és teljes értékű tagjai lehetnek a modern társadalomnak

– mondta, hozzátéve, hogy a program végrehajtásának 70%-a a hátrányos helyzetű térségekben valósul meg.

A digitális kompetenciafejlesztést kulcsfontosságúnak nevezte, mivel „nem csupán eszközhasználatról szól, hanem egy új szemléletmód elsajátításáról is”, amely lehetővé teszi, hogy az emberek biztonságosan és tudatosan vegyenek részt az online világban.

A Svájci–Magyar Együttműködési Alap keretében indított program 4,1 milliárd forintos keretösszeggel valósul meg, amelynek során több mint 12 ezer ember kap közvetlen digitális képzést, és 94 pályázat részesül támogatásban.

A program közvetlen munkahelyteremtő hatása is jelentős, hiszen 120 digitális asszisztens alkalmazását is jelenti

– tette hozzá.

Azonban a program nem csak az abban elhelyezkedőknek segíthet munkahelyet találni, mivel a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok munkaerőpiaci esélyeinek javítása érdekében indult el egy nagyszabású képzési program.

A program elsődleges célja, hogy az érintettek piacképes tudást szerezzenek, amellyel javíthatják elhelyezkedési esélyeiket

– hangsúlyozta Sztojka Attila, aki úgy látja, hogy a hátrányos helyzetűek számára az oktatás és a képzés jelenti az egyik legfontosabb kitörési lehetőséget.

A kormány digitális intézkedéseihez kapcsolódva említette a KRÉTA-rendszert és az EESZT-t is, amelyek az oktatás és az egészségügyi szolgáltatások modernizálásában játszanak szerepet, és ezek használatára is megtanítják a képzésben részt vevőket. Az államtitkár végül kiemelte, hogy „a magyar kormány elkötelezett abban, hogy a digitalizáció ne mélyítse, hanem csökkentse a társadalmi különbségeket”, és a mostani program ennek egyik bizonyítéka.

A képzések árának 85 százalékát a Svájci Államszövetség állja

Tóth Judit, az Európai uniós Fejlesztések Koordinációjáért Felelős helyettes államtitkár beszédében kiemelte, hogy „a svájci–magyar együttműködési program második időszakának átfogó célkitűzése a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése”, valamint a két ország közötti kapcsolatok erősítése. A program keretében Magyarország 87,6 millió svájci frankot (nagyjából 35 milliárd forintot) kapott fejlesztésekre.

A Belügyminisztérium három programban vesz részt, köztük a hátrányos helyzetű emberek digitális kompetenciájának fejlesztésében, amelyet programoperátorként hajt végre. Az erről szóló támogatási megállapodást 2023. december 14-én írták alá, amely részletesen szabályozza a program szakmai és adminisztratív feltételeit.

A teljes mostani projekt 4,9 milliárd forintból valósul meg, amelynek 85%-át a Svájci Államszövetség, 15%-át Magyarország finanszírozza. A program két részből áll: az egyik a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság kiemelt projektje, amelynek támogatási összege 815,9 millió forint, a másik a pályázati felhívás, amelyre 2024. augusztus 16. és október 30. között lehetett jelentkezni 3,37 milliárd forintos keretösszeggel.

124 pályázat érkezett be, amelyből egy független értékelő bizottság választotta ki a legjobbakat

– mondta, hozzátéve, hogy 94 pályázat nyert támogatást, míg 16 tartaléklistára került. A támogatási szerződések előkészítése jelenleg is zajlik, és a projektek 2028 végéig valósulhatnak meg.

A programban részt vevők nemzetközileg elismert számítógép-használati bizonyítványt is szerezhetnek

Horváth János Sándor, a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság (TEF) főigazgatója beszédében kiemelte, hogy a Svájci–Magyar Együttműködési Program keretében megvalósuló digitális esélyteremtés célja „a digitális szakadék csökkentése, különösen a hátrányos helyzetű csoportok, köztük a romák körében”. A program két főpillérre épül: az egyik a digitális szolgáltatóhelyek kialakítását és megerősítését, a másik pedig a célcsoport digitális kompetenciájának fejlesztésére összpontosít, amelyet a TEF valósít meg.

A főigazgatóság országosan 15 ezer fő bevonását tervezi a digitális készségeket fejlesztő képzésekbe.

A képzés további célja a gyakorlati, azonnal hasznosítható tudásátadás biztosítása

– emelte ki a vezérigazgató, aki szerint a résztvevők megtanulják használni az olyan alapvető digitális platformokat, mint az Ügyfélkapu, az EESZT, a KRÉTA-rendszer vagy éppen az online bankolási rendszerek.

A képzések több szinten zajlanak:

• 10 órás digitális állampolgári program, amely az alapvető online ügyintézést mutatja be,
• 30 órás digitális írástudási modul, amely segít a mindennapi digitális megoldások elsajátításában, például az online bankolásban vagy az internetes piacterek használatában,
• 180 órás ICDL-képzés, amely mélyebb digitális tudást biztosít és nemzetközileg elismert számítógép-használati bizonyítványt ad.

Utóbbival kapcsolatban Horváth János Sándor az Index kérdésére kiemelte, hogy elsősorban a képzés során megszerzett tudás jelent versenypiaci előnyt a képzésben részt vevő munkakeresőknek, azonban sok esetben nem elég a tudás, hanem azt bizonyítaniuk is kell az álláskeresőknek, amire kiválóan alkalmas az ICDL-képzés által kiadott bizonyítvány.

A TEF a képzéseken túl helyi digitális segítő instruktorokat is felkészít, akik „a legegyszerűbb dolgokban is támogatják a tanulókat, például az eszköz bekapcsolásában vagy használatában”.

A program hatása túlmutat az egyéni tanuláson, valódi társadalmi változást is szolgál

– hangsúlyozta a főigazgató. A digitális kompetenciák fejlesztése hozzájárul a generációk közötti esélykülönbségek csökkentéséhez, a munkavállalási lehetőségek bővítéséhez és az oktatásban való részvétel növeléséhez, így segítve az önállóbb, kiszolgáltatottságtól mentes élet elérését.

Digitális szolgáltatási pontok jöhetnek létre a hátrányos helyzetű településeken

Egri Józsefné Ilona, a Kállósemjéni Diákokért és Ifjakért Egyesület elnöke is kiemelte, hogy a digitális kompetenciafejlesztés nagy lehetőség a hátrányos helyzetű térségekben élők számára.

„Nagyon fontos, hogy olyan közösségeket, olyan célcsoportokat érjünk el, akik egyébként másfajta támogatásokból nem részesülhetnek” – hangsúlyozta az elnök, aki elmondta, hogy a program célja nemcsak a digitális készségek fejlesztése, hanem „segítő, bátorító támogatás nyújtása” is, amely pályaorientációs képzésekkel és motivációs tréningekkel is kiegészül.

A projekt három évig tart, ez idő alatt az önkormányzat támogatásával digitális szolgáltatási pontokat alakítanak ki, ahol a résztvevők képzéseken vehetnek részt, és folyamatos támogatást kapnak. Kiemelt figyelmet fordítanak az internetbiztonságra és a digitális eszközök biztonságos használatára, hogy a családok minden tagja – gyerekek, felnőttek és idősek – magabiztosan tudjon eligazodni a digitális világban.

A program fontos eleme az ECDL-képzés, amelynek lehetősége külön örömmel tölti el az egyesületet.

Milyen jó volt, hogy tanárnő annak idején szorgalmazta, hogy csináljuk meg az ECDL-vizsgákat

– idézte a résztvevők pozitív visszajelzéseit. A program révén több mint 150 ember kapcsolódhat be a képzésekbe, így a digitális készségek fejlesztése mellett egy bizalmi kapocs és védőháló is kialakul a közösségben.

Egri Józsefné Ilona szerint a program hosszú távú hatással bír: „Három év után is bízunk benne, hogy meg fog maradni, hiszen ezek a digitális szolgáltató pontok eszközökkel együtt továbbra is rendelkezésre állnak.”

A képzés és a támogató szolgáltatások segítik a résztvevőket abban, hogy lépést tudjanak tartani a gyorsan változó digitális világgal, és önállóbb, magabiztosabb felhasználókká váljanak.