Ez lehet az ígéret földje a magyar gazdaság számára, ám locsolni kellene

Ahogy arról korábban beszámoltunk, „rejtett”, ám jól látható potenciál hever a magyar gazdaság előtt a versenyképességének javítása érdekében. A startupokban rejlő lehetőségek kiaknázása ugyanis eddig nem ismert sebességbe kapcsolhatná a hazai vállalati szektort, pozitív hatást kifejtve ezáltal a magyar gazdaság egészére.

Ám a startupokon, vagyis az induló vállalatokon belül is van egy szegmens, amely jelentős kitörési pontot jelenthet a gazdaság számára. Ráadásul a Magyarországot gyakran kritikaként érő összeszerelő jelleg helyett egy – divatos kifejezéssel – hozzáadott értéket képviselő területről van szó, amely nagy lépés lehet a vágyott tudásalapú gazdaság felé vezető úton. Ez nem más, mint a MedTech (Medical Technologies), vagyis olyan induló vállalatok, amelyek valamilyen egészségügyi technológiai újítást hajtanának végre.

Ehhez természetesen induló tőke szükséges, itt jönnek képbe az olyan vállalatok, mint Magyarország legnagyobb startupbefektetője, a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) is jegyzett STRT, amelynek befektetési igazgatóját kérdeztük az itthon egyelőre gyerekcipőben járó szegmensről.

Mi az a MedTech?

Mielőtt azonban erre rátérnénk, ugorjunk vissza az alapokhoz, és nézzük meg, mit is takar pontosan a MedTech kifejezés. Röviden: az egészségügy és a technológia metszéspontját. Idetartozik minden olyan technológia, eszköz, szoftver vagy rendszer, amelyet gyógyításra, egészség javítására, betegségek megelőzésére, diagnosztizálására, kezelésére vagy nyomon követésére használnak. Ilyen például:

• Orvosi eszközök (például MRI, pacemaker, diagnosztikai eszközök)
• Digitális egészségügyi megoldások (például telemedicina, okoseszközök)
• Egészségügyi szoftverek (például betegadat-kezelő rendszerek, mesterségesintelligencia-alapú diagnosztikai rendszerek)
• Mobilalkalmazások egészségügyi célokra

„A MedTech alapvetően három fő kategóriára osztható: a szűkebb értelemben vett MedTech az orvosi eszközök fejlesztésére koncentrál, a HealthTech a digitális egészségügyi megoldásokra és folyamatoptimalizálásra fókuszál, míg a BioTech a gyógyszerkutatást és az ehhez kapcsolódó technológiai innovációkat foglalja magában” – mutatott rá Langmár Péter, az STRT befektetési igazgatója. Az általa sorolt kategóriák nem mindig különíthetők el élesen, hiszen egy adott fejlesztés érintheti mindhárom területet, különösen akkor, ha mesterséges intelligenciát vagy automatizációs megoldásokat alkalmaz – tette hozzá.

Egy MedTech startup általában egy orvosi problémára keres innovatív megoldást. Ez lehet egy új diagnosztikai eszköz, egy hatékonyabb kezelési módszer vagy egy digitális egészségügyi szolgáltatás. Ezek a startupok gyakran akadémiai vagy egyetemi kutatásból indulnak, és kezdetben jellemzően tudósok vagy orvosok vezetik őket.

Az ígéret földje, ám locsolni kellene

A MedTech egyéb szempontok mellett azért is jelenthet jelentős gazdasági kitörési lehetőséget, mert a magyar felsőoktatás és kutatói háttér kifejezetten erős ezen a területen. Elég, ha csak neves orvosi egyetemeinkre gondolunk, amelyek nemcsak a hazai szakembereket képzik, hanem jelentős számú külföldi hallgatót is vonzanak. „Ez megfelelő alapot biztosítana egy tudásalapú iparág felépítéséhez. Ennek ellenére Magyarországon a startup-ökoszisztéma és az induló vállalkozásokba fektetett kockázati tőke aránya számottevően elmarad az uniós átlagtól, ami akadályozza az egészségügyi technológiai innovációk kibontakozását (is)” – hangsúlyozta Langmár Péter.

Az EU-ban a kockázatitőke-befektetések 14,4 százaléka kerül MedTech, HealthTech vagy BioTech vállalkozásokba, míg Magyarországon ez az arány csupán 8 százalék.

Ezen túlmenően a magyar startup-ökoszisztéma egészében is alulfinanszírozott, az egy főre jutó kockázatitőke-befektetés messze elmarad az észt, izraeli vagy nyugat-európai mutatóktól, nem beszélve az Egyesült Államokról

– mondta Langmár Péter.

Az észt és izraeli példák rámutatnak, hogy megfelelő támogatási és befektetési környezet esetén egy kis ország is képes globálisan versenyképes innovációs központtá válni.

„Magyarország számára a MedTech egy ígéretes lehetőség lehetne, azonban ehhez több tőkére, innovációbarát szabályozásra és egyetemi támogatásra lenne szükség. Elengedhetetlen a finanszírozás növelése, a kutatókból vállalkozóvá váló szakemberek támogatása, valamint az állami és magánbefektetések egymást támogató fellépése, vagyis a matching financing” – jelezte a szakember.

Az országban működő orvosi kutatóintézetek és egyetemek ideális helyszínt és megfelelő infrastruktúrát biztosíthatnának a MedTech startupok számára. Az iparág dinamikus globális növekedést mutat, az egészségügyi rendszerek digitalizációja és az új terápiás lehetőségek iránti kereslet folyamatosan növekszik. Az AI-alapú diagnosztikai eszközök, a robotsebészet és a digitális egészségügyi nyilvántartások térhódítása egyre inkább felértékeli a területet.

Türelmes befektetők szüretelhetik le a gyümölcsöket

A MedTech startupok esetében a megtérülés hosszabb időt vesz igénybe, mint egy hagyományos szoftveres vállalkozásnál. Egy átlagos szoftverstartup akár 2-5 éven belül piacra léphet és 5-10 év alatt robbanásszerűen növekedhet, míg MedTech esetében ez az időtáv 10-15 évet is felölelhet. Ennek több oka is van. Egyrészt az egészségügyi innovációk esetében hosszú klinikai tesztek szükségesek, hiszen egy új orvosi eszközt vagy gyógymódot csak alapos validáció után lehet bevezetni a gyakorlatba. Másrészt az engedélyeztetési folyamatok rendkívül összetettek és országonként eltérőek.

A MedTech startupok tipikusan három fázison mennek keresztül:

• Kutatási-fejlesztési szakasz – az ötlet kidolgozása és az első prototípus létrehozása.
• Klinikai validáció és engedélyeztetés – hosszadalmas tesztelési és szabályozási folyamat, amely akár több évig is eltarthat.
• Piaci bevezetés és skálázás – az egészségügyi rendszerekbe való beépülés és a nemzetközi terjeszkedés.

Emiatt a MedTech startupokhoz olyan befektetők szükségesek, akik hosszú távra terveznek, és türelmesen kezelik a kezdeti időszak tőkebevonási és fejlesztési nehézségeit.

A MedTech startupok korai szakaszában a befektetések összege több ezer, nem ritkán több millió euró között mozog (ami egy átlagos startupbefektetés összege Magyarországon), a későbbi fázisokban azonban már 100 milliós nagyságrendű invesztícióra is szüksége lehet, különösen a klinikai vizsgálatok és a nemzetközi piacra lépés során. Langmár Péter rámutatott:

Mivel Magyarországon mind az induló, mind a növekedési szakaszban kevés a tőke, sok ígéretes magyar startup kénytelen külföldi befektetőket keresni, ami miatt gyakran külpiacokra fókuszálnak.

Az USA-ban például több a tőke, egységes a piac, több az egészségügyi költés, és egységes engedélyeztetés adja a felhajtóerőt. Az EU-n belüli a széttagolt szabályozás nehezíti a finanszírozási lehetőségeket.

Vannak követendő példák

Langmár Péter felhívja a figyelmet: a startupszektorban fontos egy-egy sikersztori bemutatása, az ezáltali tudás megosztása a piac többi szereplőivel. Bár ezen a téren van hová fejlődni, a MedTech – sőt, a HealthTech – területén vannak olyan vállalkozások, amelyek sikeres fejlesztéseket végeznek.

• Ilyen a MEROVA Health, mely HealthTech-ként preventív központot, adattárat épít cukorbetegség, inzulinrezisztencia és prediabétesz fókusszal, hogy a megfelelő monitorozással és betegtámogatással a betegség súlyos szövődményei (mint például a láb amputációk ) megelőzhetők legyenek.
• Hasonlóan jelentős fejlesztés a Genomate, amely mesterséges intelligencia segítségével képes személyre szabott onkológiai kezeléseket ajánlani a betegek genetikai profilja alapján.
• Vagy ott a CardioSight, egy szívsebészeti eljárásokat segítő technológia, amely kamerás megoldásokkal támogatja az orvosi beavatkozásokat.
• Míg a GenuForm AI egy térdporc-transzplantáció optimalizálására létrehozott mesterséges intelligencián alapuló szoftver.

Ezen projektek fele már Amerikában bejegyzett anyavállalattal működik.

A MedTecheknél egyre fontosabb szerepet kapnak az automatizált, adatvezérelt rendszerek, amelyek lehetővé teszik az orvosi döntések gyorsabb és pontosabb meghozatalát. Az egészségügyi technológiák másik lényeges aspektusa a hordozható, személyre szabott megoldások, amelyek lehetővé teszik, hogy a betegek saját otthonukban is figyeljék egészségi állapotukat, például okosórák és viselhető szenzorok segítségével.

Egy egész iparág épülhetne ki

Az ehhez hasonló befektetések a Magyarországra irányuló potenciális egészségturizmus felfutásához is kapcsolódhatnak. Az ország jelenleg is népszerű célpont fogászati és más orvosi kezelések terén, azonban érdemes lenne ezt a területet olyan módon fejleszteni, hogy a magyar fejlesztésű egészségügyi technológiák is beépüljenek a szolgáltatásokba.

Kulcsfontosságú az adatok védelme

Az egészségügyi kutatások során kiemelten fontos szempont az adatvédelem, az egészségügyi adatok kifejezetten érzékeny információnak számítanak. A GDPR és más adatvédelmi előírások miatt különösen nagy figyelmet kell fordítani a betegek személyes adatainak biztonságára. „Fontos a prudens, biztonságos adatkezelés. Ugyanakkor a GDPR szigora versenyhátrányt jelent a lazább amerikai szabályokhoz képest, hiszen nehezebben lehet adathoz jutni. Elvileg itthon hamarosan felhasználó lesz az EESZT-adatbázis innovációs fejlesztésre, kutatásra, ami nagyon jó irány. Anonimizált publikus adat kell, amelyen keresztül az AI-adatbázis is fejleszthető” – mondta Langmár Péter.

A nem megfelelő adatkezelés súlyos következményekkel járhat, erre példa a 23andMe DNS-tesztelő vállalat botránya. A cég értéke adatszivárgás hatására jelentősen csökkent, végül pedig csődöt jelentett. Mindez jól mutatja, hogy a MedTech startupok számára alapvető fontosságú, hogy megfelelő kiberbiztonsági megoldásokat alkalmazzanak, és biztosítsák az érzékeny egészségügyi adatok védelmét – hívja fel a figyelmet.

Az adatvédelem mellett a jogi és etikai kihívások is meghatározók egy új MedTech termék piacra dobása során. A startupok számára az egyik legnagyobb akadályt az orvosi engedélyeztetési folyamatok jelentik. És bár a szabályozás EU-szintű, de az egyes országokban ettől eltérhetnek, emiatt lokálisan más a biztosítási rendszerbe történő bekerülési lehetőség. Emellett Európában jelentősen lassabbak és bürokratikusabbak, mint az Egyesült Államokban.

mivel az FDA (az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala) által biztosított engedélyezési rendszer gyorsabb és nagyobb piachoz biztosít hozzáférést, mint az EU-ban alkalmazott különböző nemzeti előírásoknak való megfelelés.

„A felhasználóbarát egészségügyi szoftverek fejlesztése során az egyik legnagyobb kihívás az orvosi és betegigények összehangolása. Az orvosok számára fejlesztett rendszereknek gyakran klinikai pontosságot kell biztosítaniuk, míg a betegek által használt alkalmazásoknak egyszerűen kezelhetőnek kell lenniük. Az AI és az automatizáció helyes alkalmazása ezért kritikus kérdés ebben a szektorban” – hívta fel a figyelmet Langmár Péter a mesterséges intelligencia jelentette lehetőségekre, egyben kihívásokra.

(Borítókép: Christopher Furlong / Getty Images)