„Magyarország elfogadta a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) alapokmányát, de az erről szóló nemzetközi egyezményt alkotmányossági okokból nem hirdette ki, így az nem lett a magyar jogrend része. Ezért Magyarországon ma nem hajtható végre semmilyen intézkedés a Nemzetközi Büntetőbíróság döntéseivel kapcsolatban” – válaszolta kérdéseinkre a Miniszterelnökségi Sajtóiroda tavaly júliusban. Lapunk azután fordult a kabinethez, hogy megtudtuk: a 2024. május 22-ei kormányülésén Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Tuzson Bence igazságügyi miniszter és Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter azt a feladatot kapta, hogy
A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze két nappal korábban elfogatóparancsot kért –Hamász-vezetők mellett – Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökre, valamint Joáv Galant védelmi miniszterre a 2023. október 7. (a Hamász Izrael elleni támadása) óta elkövetetett háborús és emberiesség elleni bűncselekményekért. A bíróság végül novemberben adta ki az elfogatóparancsot arra hivatkozva, hogy az izraeli vezetők korlátozták a Gázai övezetbe szánt humanitárius segélyek, az élelem szállítását, illetve hogy a hadsereg civil célpontokat is támadott a palesztinok lakta területen.
Az ICC emellett 2023 márciusában elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen is, mondván, felelős az Ukrajnában elkövetett háborús bűnökért.
De amíg az orosz elnök budapesti látogatása az ukrajnai háború megindítása óta nincs napirenden, az izraeli kormányfő szerdán Budapestre érkezik, hogy Orbán Viktorral tárgyaljon. Így Magyarország lehet az első tagország, ahol nem szereznek érvényt az ICC döntésének.
