Újabb telepeken jelent meg a ragadós száj- és körömfájás. Két Győr-Moson-Sopron vármegyei szarvasmarha telepen igazolta a ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) vírus jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriuma Nébih). A Darnózseli és Dunakiliti településeken található állományokban április 1-jén azonosították a klasszikus tüneteket, a fertőzöttséget 2-án reggel a laboratóriumi vizsgálatok is megerősítették. A helyi hatósági szakemberek megkezdték a szükséges járványvédelmi intézkedéseket.

A Darnózseli településen lévő telepen 1000, míg a Dunakilitintalálható gazdaságban 2500 szarvasmarhát tartanak.

Dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos haladéktalanul elrendelte a telepeken lévő szarvasmarhák vakcinázását, hogy azok felszámolásáig a vírusürítés minimálisra csökkenjen. A kitörések közül a hatóság védő- és megfigyelési körzetet állít fel, amelyekben a szigorított előírások lépnek életbe. A járványügyi nyomozás elindult. Ennek során a hatósági szakemberek mindenekelőtt a fertőzött telepekkel kapcsolatban álló kontaktgazdaságok felkutatására koncentrálnak, de a fertőzés lehetséges forrását is vizsgálják.

Lapunk megkereste a Nébihet azzal kapcsolatban, hogy eddig összesen hány gazdaság és hány ezer állat érintett, amint megérkezik a válasz, frissítjük cikkünket.

A kártérítéstől a konteóig

Magyarország agrárminisztere bejelentette, hogy már megjelent a kormányzati segítségnyújtást lehetővé tevő rendelet, amely alapján anyagi támogatásban részesülhetnek a ragadós száj- és körömfájás betegséggel sújtott gazdálkodók. Nagy István hozzátette, mindent meg kell tenni azért, hogy a vírus felszámolását követően gyorsan megtörténjen a létesítmények újratelepítése, hogy a magyar állattenyésztés újra prosperáljon.

A kormány támogatását illetően erős kritikát fogalmazott meg az ellenzéki Mi Hazánk párt, szerintük jócskán meg kellene emelni a leölt állatok után járó támogatást, ami most a valós érték töredéke. Azt is közölték, hogy az állatok leölése csak az „utolsó utáni lehetőség” kell, hogy legyen, a fertőzött marhák és juhok között ugyanis csak kétszázalékos az elhullási mutató, a vírust hordozó egyedek húsában, tejében pedig hőkezeléssel megölhető az emberre amúgy sem veszélyes kórokozó. 

A párt álláspontja szerint „a járvány nyilvánvalóan a globális hálózatok, a globális maffia egy újabb húzása”. A Mi Hazánk ugyanazokat az ellentmondásokat látja, mint a „a Covid nevű világprojekt kapcsán”. 

Közölték továbbá, hogy

valószínűleg nem a véletlen műve az, hogy Magyarországon és Szlovákiában ütötte fel a fejét ez a járvány. A ritka betegség abban a két országban jelent így meg, amely szilajul ellenáll Ukrajna uniós csatlakozásának

– jelentették ki.

Szlovákiában már katonák felügyelik a rendet

A helyzet Szlovákiában a legsúlyosabb, emiatt hétfőn Robert Fico már rendkívüli kormányülést is tartott. A miniszterelnök bejelentette, hogy 10 millió eurót különített el a kormány a száj- és körömfájással kapcsolatban eszközvásárlásra és az intézkedések végrehajtására.

„A másik javaslat a hivatásos katonák bevonása az intézkedések betartatásába, a közrend biztosításába a határokon, illetve a kijelölt épületek őrzésébe. Szükség van erre a lépésre, mivel a hírek nem túl kedvezőek”

– közölte. Fico szerint ezer szarvasmarha leölése 7-10 millió euró költséget jelent az államnak. 

A szlovák Bumm SK hírpotál közlése szerint a kormányfő azt is elmondta, hétfőn telefonon beszélt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, és felhívta a figyelmét, hogy a betegség továbbterjedése Szlovákiából és Magyarországról összeurópai problémává válhat. „Nagyon közel van a cseh és az osztrák határ. Ezért megállapodtunk az EB elnökével, hogy rövid időn belül tájékoztatom a kárpótlási javaslatainkról. Már most 60 millió eurós kárról beszélünk, és szerintem még nőni fog” – zárta Fico. 

A csehek hermetikusan lezárják magukat

Csehországban egyelőre egyetlen száj- és körömfájás esetet sem mutattak ki az ellenőrzések, de tekintettel a súlyos járvány közeli, szlovákiai gócpontjára a cseh hatóságok szigorítják a megelőző védőintézkedéseket. Egyelőre nem szükséges a vészhelyzet kihirdetése, de

Szlovákiából, Magyarországról, Alsó Ausztriából és Burgenlandból hétfő éjféltől tilos egyes állati termékek behozatala, a határátkelőknél komoly ellenérzést végeznek.

Várhatóan keddtől ellenőrizni fogják a dél-morvaországi farmokon a tejet, mert a tejben jelenik meg a legkorábban a betegség. Az ellenőrzések minden olyan gazdaságra vonatkoznak, ahol száznál több tehenet tartanak.

Kamionkereket fertőtlenít egy védőruhás tűzoltó a csehországi Mosty u Jablunkova és a szlovákiai Svrcinovec településeknél levő határátkelőhely cseh oldalán 2025. március 27-én
Kamionkereket fertőtlenít egy védőruhás tűzoltó a csehországi Mosty u Jablunkova és a szlovákiai Svrcinovec településeknél levő határátkelőhely cseh oldalán 2025. március 27-én
Kép: MTI / EPA, Lukas Kabon

Jana Cernochová cseh védelmi miniszter bejelentette, hogy javaslatára a kormány szerdai ülésén határozatot fogad el a katonák nagyobb mértékű bekapcsolódására a száj- és körömfájás behozatala elleni védekezésbe, ahogy azt a dél-morvaországi gazdák kérték.

Marek Vyborny cseh mezőgazdasági miniszter arra hívta fel a farmerek figyelmét, hogy a közelgő húsvéti ünnepek előtt semmi esetre se hozzanak be Szlovákiából fiatal kecskehúst és bárányhúst, ahogy az eddig a régióban megszokott volt.

Az ellenőrzésekbe a következő napokban a cseh hadsereg állategészségügyi munkatársai is bekacsolódnak. Csehország a határon már korábban ellenőrizni és fertőtleníteni kezdte a Szlovákiából és Ausztriából érkező teherkocsikat. A miniszter közölte, hogy ezután ezeket az ellenőrzéseket is megszigorítják, illetve kiterjesztik más határátkelőkre is.

Így kezdődött minden

A ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) 2025 márciusában jelent meg újra Magyarországon, több mint 50 év után. A betegséget először egy kisbajcsi szarvasmarha-telepen azonosították, ahol 1400 állatot tartottak. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma megerősítette a vírus jelenlétét, ami azonnali hatósági intézkedéseket vont maga után a betegség terjedésének megakadályozása érdekében. 

Az országos főállatorvos szigorú intézkedéseket vezetett be, beleértve a fogékony állatfajok és termékeik szállításának tilalmát. A járványügyi nyomozás során 3 km-es védőkörzetet és 10 km-es felügyeleti körzetet alakítottak ki az érintett gazdaság körül, ahol megkezdték a fogékony állatok számbavételét és szűrővizsgálatát.

A betegség rendkívül fertőző, főként hasított körmű állatokat érint, mint a szarvasmarha, sertés, juh és kecske.

Tünetei közé tartozik a láz, étvágytalanság, nyálzás és hólyagok megjelenése a szájban és a lábvégeken. Bár emberekre nagyon ritkán terjed át, az állatállományokban gyors terjedése miatt súlyos gazdasági következményekkel jár.