A dokumentum épp ezért javasolta az úgynevezett „tükörklauzulák” bevezetését minden jövőbeli kereskedelmi megállapodásba.

Miközben Európa lassan ráébred, hogy saját védelme nem lehet kizárólag amerikai garanciákra építve, több uniós tagállam is drasztikusan megemelte katonai kiadásait. Magyarország ebben a folyamatban meglepő tempóban halad előre: tíz év alatt több mint kétszeresére nőtt a GDP-arányos védelmi ráfordítás, amivel már az EU élmezőnyébe kerültünk. A kérdés azonban az: pusztán a költés elegendő-e, vagy valódi stratégiára is szükség lesz, ráadásul nem csak nemzeti, de EU-s szinten is?
2023-ban az Európai Unió tagállamai összesen 227 milliárd eurót költöttek védelmi célokra, ami az összes állami kiadásuk 2,7%-át tette ki – derül ki az Eurostat frissen közzétett adataiból. Ez a ráfordítás a teljes EU-s GDP 1,3%-ának felelt meg.
Bár hosszabb távon a védelmi kiadások aránya csökkent – 1995-ben még az összes állami költés 3%-át fordították erre a célra, 2023-ban már csak 2,7%-át –, az elmúlt években ismét növekedés látszik. 2021-ben például még csak 2,4% volt ez az arány, 2022-ben 2,5%, míg 2023-ban elérte a 2,7%-ot.
A legfrissebb statisztikák a kormányzati kiadások funkció szerinti megoszlása alapján készültek (COFOG), és jól tükrözik a geopolitikai feszültségek – különösen az orosz–ukrán háború – nyomán növekvő védelmi ráfordításokat.
A legtöbbet Lettország költötte, Magyarország a mezőny elején
Az uniós országok közül Lettország fordította GDP-arányosan a legtöbbet védelemre, 3,1%-ot. Őt követi Észtország (2,7%), Litvánia (2,5%), Görögország (2,2%), valamint Lengyelország (2,1%). A középmezőny élén szerepel Magyarország is, 1,9%-os GDP-arányos kiadással, holtversenyben Ciprussal.
Franciaország, Dánia és Svédország egyaránt 1,8%-ot költött GDP-arányosan védelemre 2023-ban. A lista másik végén Írország található, ahol csupán a GDP 0,2%-át fordították katonai célokra. Málta (0,4%), Luxemburg és Ausztria (egyaránt 0,6%) szintén az unió legkevesebbet költő országai közé tartoznak ezen a területen.
Az összesített adatokból azt láthatjuk tehát, hogy minél közelebb van egy ország Oroszországhoz, annál többet fordít a hadseregére. Az éllovas országok közül Lettország és Észtország konkrétan szárazföldi határral rendelkezik Oroszország mellett. De a lengyeleket történelmi tapasztalataik is minden bizonnyal arra késztetik, ügyeljenek saját védelmükre.
Finnország, aki pedig a legnagyobb szárazföldi határral rendelkezik európai országként Oroszországgal, annyira nem iparkodik. A finn védelmi költések ilyenképpen éppen csak hogy az EU-s átlag fölött vannak, ők a GDP-jük 1,4 százalékát fordították katonai célokra.
Magyarok a fegyverkezés élén
Ahogy a 2023-as számot látjuk, látszik, hogy Magyarország immáron inkább élen áll a fegyverkezésben az EU-ban, semmint hátul kullogna. De nem volt ez mindig így, 10 évvel ezelőtt, 2014-ben az ország a GDP-jének mindössze 0,6 százalékát költötte a hadseregre. Ez 2007-re felkúszott 1,1 százalékra, de egy év alatt vissza is esett 0,9 százalékra. Ahonnan azonban 2022-re 1,4, majd még egy nagyobb ugrással 2023-ra 1,9 százalékra emelkedett.
A magyar védelmi kiadások emelkedése viszont EU-s viszonylatban igazából majdnem rekorder lett. GDP-arányosan ugyanis ezalatt az időszak alatt csupán Lettország növelte jobban kiadásait, ők 244 százalékkal. Ugyanakkor Magyarország egyből utánuk a második, a maga 217 százalékos növekményével, ami után a harmadik litván adat már csak 150 százalékos emelkedést tud felmutatni.
Érdekesség, hogy az oroszokkal kiemelten hosszú szárazföldi határral rendelkező Finnországnak a vizsgált időszakban igazából nem növekedett a katonai költése. Az is érdekes, kiváltképp e vészterhes időkben, hogy az EU-ban volt 5 olyan ország is, ahol csökkentek ezek a kiadások. Ilyen volt csökkenő sorrendben: Görögország, Portugália, Szlovákia és Málta. Valamint az az Írország, aki 10 év alatt GDP-arányosan konkrétan felezte védelmi költéseit. Ezek az adatok jól tükrözik a régiónként eltérő biztonságpolitikai kitettséget és az állami prioritások különbözőségét.
Mit mutat a magyar fegyverkezés mértéke?
A 2023-as adatok alapján egyértelmű: Magyarország ma már nem a sereghajtók közé tartozik a védelmi kiadások terén, hanem egyenesen a fegyverkezési élbolyba ugrott. Ez a növekedési ütem ráadásul európai viszonylatban is szinte példátlan.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Ez azt mutatja, hogy a magyar kormány tudatos és agresszív haderőfejlesztési pályára állt, ami több szempontból is értelmezhető:
- Geopolitikai válaszreakció: A 2022-ben kitört orosz–ukrán háború élesen újraértékelte a védelmi prioritásokat. Bár Magyarország nem határos Oroszországgal, az orosz agresszió regionális következményei és a NATO-n belüli elvárások egyaránt erősítették a nyomást.
- Haderőmodernizációs kényszer: Az elmúlt években elindult Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében jelentős eszközbeszerzések és infrastrukturális beruházások történtek – ezek GDP-arányosan is komolyan megemelték a katonai költést.
- Szövetségi szerepvállalás erősítése: A NATO-n belül egyre komolyabb elvárás, hogy a tagországok a GDP 2%-át védelmi kiadásokra fordítsák. Magyarország ehhez közelít, ami politikai és katonai szempontból is üzenetértékű lehet a szövetségi partnerek felé.
A jövő katonai kérdései
A jelenlegi adatok alapján Magyarország hamarosan elérheti vagy meghaladhatja a NATO által elvárt 2%-os szintet, és ezzel formálisan is a legelkötelezettebb szövetségesek közé kerülhet. Az viszont kérdés, hogy ez a növekedési ütem fenntartható-e középtávon, különösen a gazdasági növekedés lanyhulása és a költségvetési mozgástér szűkülése mellett.
Egy másik fontos kérdés: a mennyiségi növekedést követi-e a minőségi előrelépés? A haditechnikai fejlesztés önmagában nem garancia a hatékony védelemre – szükséges mellé a személyi állomány képzése, a logisztikai háttér fejlesztése, valamint a társadalmi támogatottság és a haderőn belüli morál erősítése is.
Új korszak előtt Európa védelme
Az orosz–ukrán háború 2022-es kitörése radikális fordulatot hozott az európai biztonságpolitikában. Míg a hidegháborút követő évtizedekben a kontinens legtöbb állama rendszeresen elmaradt a NATO által elvárt 2%-os GDP-arányos védelmi költési szinttől, ma már egyre több ország kényszerül arra, hogy újraértékelje katonai képességeit és nemzetbiztonsági prioritásait.
A háború közvetlen hatásain túl azonban egy mélyebb stratégiai felismerés is zajlik: Európa túlságosan ráépült az Egyesült Államok védelmi ernyőjére, miközben saját önálló képességei fragmentáltak, részben elavultak és nagyrészt alulfinanszírozottak maradtak.
Mitől tart valójában Európa?
- Az amerikai védelmi jelenlét kérdésessé válása: A Trump-éra és az Egyesült Államok belpolitikai irányváltásai rávilágítottak arra, hogy Európa nem építheti örökké biztonságát a NATO vezető hatalmára. Egy esetleges republikánus fordulat a 2024-es amerikai választások után akár a transzatlanti védelempolitika megbillenését is eredményezheti.
- Az orosz fenyegetés tartóssága: Még ha a háború Ukrajnában véget is ér, Oroszország továbbra is fenyegetést jelenthet a posztszovjet térség stabilitására, és ezen keresztül az EU keleti szárnyára. A balti államok, Lengyelország és Románia nem véletlenül reagáltak a leggyorsabban.
- Az európai hadiipar széttagoltsága: Míg az USA egységes, hatékony és versenyképes hadiiparral rendelkezik, az európai hadiipar nemzeti érdekek mentén széttöredezett, és lassan reagál a keresletnövekedésre. Közös beszerzések, szabványosítás, és határon átnyúló együttműködés nélkül nehéz felvenni a tempót.
Tényleg jobb lesz így a haderő?
A védelmi költségek növekedése nem garantál automatikusan jobb katonai teljesítményt. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a legnagyobb kihívás az, hogy:
- a plusz forrásokat ne pusztán beszerzésre, hanem képzésre, fenntartásra, digitális képességek fejlesztésére fordítsák;
- csökkenjen az eszközök közötti kompatibilitási káosz, ami a NATO-n belüli hadműveleti koordinációt is akadályozza;
- valódi stratégiai autonómiát teremtsen Európa, különösen olyan területeken, mint a légvédelem, műholdas hírszerzés vagy dróntechnológia.
Merre tarthat Európa védelempolitikája?
Az elkövetkező években az várható, hogy:
- A növekvő védelmi költségvetések politikailag továbbra is indokolhatók maradnak, legalábbis 2030-ig.
A közös európai védelmi projektek – mint a PESCO vagy az EDF (European Defence Fund) – fokozatosan erősödnek, de áttöréshez politikai bátorság is kell. - A NATO-n belüli súlypont az USA helyett fokozatosan az EU felé tolódik – de ehhez az európai tagoknak nemcsak többet kell költeniük, hanem jobban is kell működniük együtt.
Pénz van, de stratégia is kell
Az adatokból és a politikai tettekből is az látszik tehát, Európa végre komolyan veszi saját biztonságát, és pénzt is hajlandó hozzá rendelni. Ám a döntő kérdés nem az, hogy mennyi a GDP-arányos katonai kiadás, hanem az, hogy az új forrásokból képes lesz-e a kontinens valóban működőképes, modern és integrált védelmi képességeket építeni.
Ekképpen a jövő Európájának katonai ereje nem a számokon, hanem a hatékonyságon fog múlni.

"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Kiderült, hogy melyik a magyarok kedvenc húsfajtája
A baromfihúsok a legnépszerűbbek a Lidl magyar vásárlóinak körében - derül ki az áruházlánc közleményéből.
-
A SPAR Magyarország a kiemelkedő minőség elkötelezettje (x)
A SPAR Magyarország 6 terméke már viseli a KMÉ-védjegyet, amely a minőség és a fogyasztói bizalom garanciája az élelmiszerpiacon.
-
Jövőépítés pénzügyi stressz nélkül – Így segít a Fundamenta valóra váltani a lakásálmokat (x)
Ismét mozgásba lendült a lakáspiac, a lakhatás kérdése aktuálisabb, mint valaha. Az ingatlanárak az egekbe járnak, mi lehet mégis a megoldás?
Green Transition & ESG 2025
AI in Business 2025
Biztosítás 2025


