Növény vagy valami más? - fantasztikus videó született a mindenki által jól ismert élőlényről

2025 / 04 / 02 / Bobák Zsófia
Növény vagy valami más? - fantasztikus videó született a mindenki által jól ismert élőlényről
A Gallery of Soft Matter verseny egyik győztese lett az a videó, amelyben az egysejtű zöldmoszatok életét mutatják be a kutatók.

Egy szem, két kar, zöld szín és a vízben él: a leírás alapján akár a Spongyabob rajzfilm Sheldon J. Planktonjára is asszociálhatnánk, pedig nem róla van szó, hanem egy valódi, teljesen hétköznapi és mégis rejtélyes élőlényről. A Chlamydomonas reinhardtii (egysejtű valódi zöldmoszat) a rendszertani besorolás alapján növény ugyan, de mivel két “karjával”, azaz ostorával rendkívül hatékonyan hajtja magát előre, ezért különös mozgékonysággal éli életét, emellett egy szemmel, jobban mondva szemfolttal is rendelkezik, ami a (nem a növények országába tartozó) páncélos ostorosokéhoz hasonlóan működik, ezért sok tekintetben hasonlít az állatokhoz - pontos viselkedése azonban, mikroszkopikus mérete miatt, nehezen megfigyelhető. A zöldmoszatokat valószínűleg mindenki ismeri, azonban a nagyobb kolóniákat felépítő, egészen apró, körülbelül 10 μm méretű egysejtűek egyenként már alig-alig láthatóak szabad szemmel: a leírások szerint a 10 mikrométer a legalsó határa annak a mérettartománynak, amelyet az emberi szem, segédeszközök nélkül, még érzékelni képes.

A kutatók azonban rendszeresen tanulmányozzák az élővilág legkisebb tagjait is, így a Chlamydomonas reinhardtii titkos életét is sikerült már alaposan feltérképezni. Az Amszterdami Egyetem biofizikusa, Isabelle Eisenmann az Amerikai Fizikai Társaság versenyének, a Gallery of Soft Matternek videó kategóriájában el is nyerte az első helyezést a zöldmoszatokat bemutató felvételeivel, amelyeken az egysejtűek lenyűgöző mintákat eredményező mozgása figyelhető meg. A moszatok szeretik a fényt, viszont a túl sok, túl erős fényhatás károsítja a sejtjeiket, ezért menekülnek előle - ennek érdekében pedig igyekeznek olyan helyre húzódni, ami a legjobb takarást biztosítja.

A petri-csészébe helyezett, és minden oldalról megvilágított élőlények, a felvételek tanúsága szerint, egymás árnyékában keresnek menekvést, ezért kevesebb mint egy perc alatt küllőszerű alakzatba gyűlnek össze, majd még jobban összetömörülve egy központi “pacát” alkotnak. Megfelelő sűrűségben az egysejtűek már nem érzékelik a fény erőteljes hatását, ezért a csoportba szerveződés sokat segít számukra a túlélésben. Eisenmann és kutatótársai a zöldmoszat viselkedését a pingvinekéhez hasonlítja, amelyek szintén egymás szoros közelségét preferálják a negatív hatások elkerülésére, csak a pingvineket nem a túl sok fény, hanem a hideg hajtja a fajtársaik felé.

(Fotó: Dartmouth Electron Microscope Facility, Dartmouth College/Wikimedia Commons)


Így változtat életeket az OTDK: fiatal kutatónők sikertörténetei
Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) több mint verseny – egy életre szóló lehetőség arra, hogy fiatal kutatók bemutassák tehetségüket, fejlesszék szakmai kapcsolataikat és megalapozzák jövőjüket.
Így változtat életeket az OTDK: fiatal kutatónők sikertörténetei
Így változtat életeket az OTDK: fiatal kutatónők sikertörténetei
Két fiatal kutatónő példája bizonyítja, hogy az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) miként formálhatja a szakmai karriert és nyithat kapukat a nemzetközi sikerhez.
Mi ez a fura, fekete obeliszk az 51-es Körzet közepén?
Mi ez a fura, fekete obeliszk az 51-es Körzet közepén?
A torony Las Vegastól mintegy 130 kilométerre északnyugatra helyezkedik el.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!