Megtudtuk a részleteket: így néz ki a kormány AI-mesterterve

Miért döntöttek úgy, hogy Magyarországnak mesterséges intelligencia stratégiát kell létrehoznia?

A történet 2018-ban kezdődött, amikor egy kínai út során a mesterséges intelligencia témájáról kérdezett meg engem Orbán Viktor miniszterelnök. Ezt követően elkezdtük feldolgozni a témakört, ami végül elvezetett a nemzeti MI stratégia kidolgozásához. Elvégeztük az alapozó feladatokat, létrehoztuk a szükséges jogi hátteret az adatok felhasználásához. Megalapítottuk a Nemzeti Adatvagyon Ügynökséget az adatok gazdasági hasznosítására. Emellett célul tűztük ki egy szuperszámítógép beszerzését, ami az MI alkalmazások futtatásához szükséges, és az oktatási rendszerbe is beépítettük az MI ismereteket. Célként fogalmaztuk meg, hogy legalább egymillió ember ismerkedjen meg az MI-vel, és 100 ezren szerezzenek valamilyen képesítést is ezen a területen. Ezek a projektek jól haladtak, bár 2021-22-ben az energiaválság és az orosz-ukrán háború miatt kissé háttérbe szorultak.

Dr. Palkovics László

, mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos

Dr. Palkovics László 2025 február 25-e óta a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos. A korábbi technológiai és ipari miniszter a BME Közlekedésmérnöki Karán végzett mérnökként. Ezt kö

Tovább

Dr. Palkovics László 2025 február 25-e óta a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos. A korábbi technológiai és ipari miniszter a BME Közlekedésmérnöki Karán végzett mérnökként. Ezt kö… Tovább

Mi indokolta most az MI témakör újbóli előtérbe kerülését?

Egyrészt a nemzetközi fejlemények, például Donald Trump bejelentése az 500 milliárd dolláros MI fejlesztésekről. Másrészt megjelentek olyan modellek, mint a ChatGPT, majd később a DeepSeek R1 modellje, amely viszonylag kis erőforrásigénnyel is komoly eredményeket ér el. Ezek a fejlemények felerősítették az MI jelentőségét, a kormányzaton belül is számos minisztérium kezdett el MI alkalmazásokkal foglalkozni.

Mi a célja a kormánybiztosi kinevezésének, milyen mandátumot, feladatokat kapott?

A cél az volt, hogy legyen egy dedikált felelőse az MI témakörnek a kormányzaton belül. Fontos hangsúlyozni, hogy a kormánybiztosi pozíció nem miniszteri szintű, a mesterséges intelligencia nem egy minisztérium, hanem az egész kormány ügye.  Az én feladatom ennek az ügynek a képviselete és a fejlesztések ösztönzése lesz. A munkámat a miniszterelnök irányítja, ami valószínűleg a téma jelentőségét fejezi ki. A kormánybiztos kormányzati előterjesztéseket készíthet, részt vehet a közigazgatási folyamatokban és szabadon egyeztethet bárkivel.

Milyen egyeztetések zajlottak eddig?

Az elmúlt hetekben megkezdtük az egyeztetéseket a kormányzaton belül. Kértem a minisztereket, hogy jelöljék ki az adott minisztériumban azt a szakembert, akivel le tudjuk bontani a mesterséges intelligencia ügyét. Az első egyeztetés Pintér Sándor belügyminiszterrel történt, hiszen az egészségügyben és a rendvédelemben is sok AI-alkalmazás van. Egyeztettünk az energetikai rendszerekről, az igazságügyi minisztériummal, az NGM-mel, illetve arról is szó volt, hogyan tudjuk a magyar kkv-kat támogatni. Ezen kívül egyetemekkel, kutatóintézetekkel, piaci szereplőkkel, mint például a BMW-vel is tárgyaltunk.

Milyen eredményeket várnak ezektől a tárgyalásoktól?

Az egyik első kimenet egy magyarországi AI kompetenciatérkép lesz, amely megmutatja, hol, milyen területen, milyen szintű kompetenciákkal rendelkezünk, hol találhatók alkalmazások, alkalmazásfejlesztések, ipari megoldások.

Milyen tapasztalatokat szereztek a BMW-nél?

Ez a találkozó tanulságos volt abból a szempontból, hogy egyfajta félelem alakult ki a robotizációval szemben, hogy a gépek elveszik a munkánkat.

A jó hír az, hogy nem vesznek el munkát, csak azt, amit most nekünk kellene végeznünk, pedig veszélyes vagy nehéz feladat. Viszont új munkahelyek és pozíciók jönnek létre.

Ráadásul jelenleg Magyarországon nem munkaerőtöbblettel, hanem munkaerőhiánnyal küzdünk. Emellett vannak olyan munkavállalók is, akik különböző okok miatt nem tudnak megjelenni a munkaerőpiacon: őket továbbképzéssel, edukációval lehet beterelni a munkaerőpiacra.

Hol tart most a frissített mesterséges intelligencia stratégia kidolgozása?

A korábbi stratégia átdolgozása 2024 folyamán az NGM vezetésével elkezdődött, ezt a folyamatot most felgyorsítottuk. Ebben a munkában a legfontosabb partnerünk a Mesterséges Intelligencia Koalíció, amely több mint 500 céget tömörít. Bekértük munkacsoportoknak a módosítási javaslatait és készül a megújított stratégia, amit egy csapat dolgoz fel ezekben a napokban. Április elején már olyan állapotban lesz, amit egyeztetni tudunk, utána pedig a kormány elé terjesztjük a stratégiát. Bízom benne, hogy a téma jelentősége miatt ez gyorsan át is fog menni.

Milyen időtávra tervezik a stratégiát, melyek a fő elemei?

A terület gyors fejlődése miatt nem öt évre tervezünk, hanem legalább évente szeretnénk áttekinteni, és ha kell, sűrítjük a felülvizsgálatot. A technológia fejlődése ugyanis szédületes sebességgel rendezi át a piaci viszonyokat. A stratégiának két fő eleme van: az alapozó pillérek és a konkrét projektek. Az alapozó pillérekre példa a nemzeti adatvagyon hasznosítása. Ehhez törvényi módosításokra is szükség van, például, hogy az adatkérés automatikus legyen. A konkrét projekteknél pedig lesznek törvénymódosítások, pályázatok a cégek számára.

Az általános stratégiákat tekintve az Egyesült Államok a lovak közé dobta a gyeplőt, Kínában állami támogatásokkal ösztönzik az AI-fejlesztését, Európa erősen szabályoz. Mi kit követünk ebben?

Az EU AI szabályozását követjük, ami szerintem nem fogja gátolni a magyarországi alkalmazások létrehozását és elterjesztését.

Inkább az adatok biztosításában kell rugalmasabbnak lennünk. Az EU-s szabályozás kijelölte a magas kockázatú alkalmazásokat, például az emberek pontozását, megkülönböztetését nem lehet mesterséges intelligenciával végezni. De a szabályozás a hasznos alkalmazásokat nem fogja akadályozni.

Milyen fejlesztések várhatók a szuperszámítógépek terén?

Jelenleg van egy 5 petaflopsos debreceni szuperszámítógépünk kutatási célokra, és 2022-ben nyertünk egy pályázatot egy további 20 petaflopsos bővítésre, aminek 35%-át az EU, 65%-át a magyar kormány finanszírozza.

Ez egy 20-40 milliárd forintos beruházás lesz, várhatóan a Wigner kutatóközpont területén lévő gépterembe kerül majd ez a szuperszámítógép.

Ez állami tulajdonú gép lesz, és garantálnunk kell a teljes kihasználtságát.

Milyen pénzügyi ösztönzőkre számíthatnak a cégek az AI-fejlesztések kapcsán?

Lesznek specifikus ösztönzők a mesterséges intelligencia területére, például az ide települő külföldi vállalatoknál növelnénk a támogatási intenzitást, ha AI rendszereket telepítenek. A széleskörű alkalmazás a cél, nem csak a gyártás. A kkv-knál is preferálnánk az AI-t használó cégeket. Fontos az oktatásban, az állami rendszerekben való alkalmazás is, a digitális állam kiépítése most jobb eszközökkel valósítható meg, mint néhány évvel korábban. A kutatás támogatása AI-eszközökkel szintén kiemelt terület. A források lehetnek állami, EU-s vagy magánforrások, tárgyalunk bankokkal, befektetőkkel is, mert az AI jó üzlet lehet.

A jelenleg szűkösnek mondható költségvetési források is megnyílhatnak erre a célra?

Azt gondolom, hogy fontos érv a mesterséges intelligencia fejlesztések mellett, hogy az AI-ba fektetett forintok hatása sokkal nagyobb, mint amit más területen ugyanannyi pénz elköltésével lehet elérni.

Én nagyon bízom benne, hogy erre fogunk pénzt találni, ezen a területen korábban még miniszterként hatékonyan tudtam eljárni.

Kiemelt fontosságú a meglévő K+F források összehangolt felhasználása, valamint MI startupok inkubálása. 2030-ig például 200 mesterséges intelligencia alapú startup elindulását szeretnénk látni.

Milyen időtávon mekkora hozzáadott-értéket teremthet a technológia Magyarországon?

Az MI használat terjedése okozta gazdasági növekedés a 2030-as GDP-előrejelzésekhez viszonyítva a régiónkra nézve 11,5%-os, míg globális szinten 14%.

Ehhez képest Magyarország 15%-os célt határoz meg, vagyis a régiós és a globális szintet meghaladó növekedést.

Saját AI-modelleket fejleszt Magyarország vagy meglévőket használ majd?

Mindkettő fontos: ha magyar adatokon kvalifikált modelleket tudunk eladni, az jó üzlet lehet, de akár meglévő modelleket is használhatunk magyar adatokkal validálva. Mindenképp szeretnénk támogatni az AI alkalmazásokat előállító hazai cégeket, mert ezen a területen nincs versenyhátrányunk.

Hogyan áll Magyarország nemzetközi összehasonlításban az AI területén?

Vannak területek, ahol jól állunk, például az OTP nyelvi modellje a legnagyobb magyar korpusszal rendelkezik. Bizonyos speciálisan magyar témákban ez pontosabb lehet, mint a globális modellek. De összességében egy ekkora országnak racionalizálnia kell az erőforrásait, esetleg regionális együttműködésben kell gondolkodni a fejlesztéseknél. Szerintem mi pont ott tartunk, mint a környező országok, de fontos cél a stratégiában, hogy a környező országok között egy komolyabb pozíciót érjünk el.

Hogyan állnak a globális AI-versenyben a környező országok, illetve Európa?

Az Európai Unió generálisan nem áll jól, részben a túlságosan töredezett adatbázisok miatt. Ezért született meg az a döntés az EU-ban, hogy tenni kell valamit, különben le fogunk maradni, erről szól az EU AI-factory projektje, amely keretében európai kollaboráción keresztül generatív AI alkalmazások készülnek.  

Milyen alkalmazások készülhetnek Magyarországon?

Például az oktatás különböző szintjein, az iskolai és egyetemi képzésben kiváló megoldásaink vannak. Bármilyen tudásanyagot - legyen az előadás vagy könyv - fel tudunk dolgozni interaktív formában. Zalaegerszegen indítottunk egy projektet a munkaerőhiány kezelésére, amelybe olyan embereket vontunk be, akik a munkaerőpiac peremére szorultak. Olyan rendszert fejlesztettünk, ami feldolgozza a vállalati tudásanyagot, szabályokat, majd erről egy avatár tart előadást, mellette prezentáció fut a lényegi részekkel, ábrákkal, animációkkal, és kérdéseket is fel lehet tenni.

Az Igazságügyi Minisztérium fejleszti egy másik hasznos rendszert: a magyar jogszabályokat feltanítottuk egy nagy nyelvi modellnek. Ennek most a nem nyilvános béta verziója fut, de az év második felére tervezzük a nyilvános béta verzió elindítását. Ez a rendszer képes emberi nyelven válaszolni jogi kérdésekre, legyen szó cégalapításról, építési engedélyről vagy fogyasztóvédelemről.

De az AI a magyar kkv-k gazdasági támogatásában is segíthet: létrehozható olyan AI-asszisztens, ami reggel tájékoztatja a vállalatvezetőt a tőzsdei helyzetről, időjárásról, energiafelhasználásról, pénzügyi adatokról. Emellett alkalmazható a hírfogyasztásban, közlekedési rendszerekben, energetikában is.

Hogyan jelenik meg a mesterséges intelligencia az egyetemeken és a szakképzésben?

Már 2015-ben elindítottuk az első mesterséges intelligencia mesterszakot az ELTE-n angol nyelven, illetve egy hasonlót a műszaki egyetemen autonóm rendszerek témában. Most tervezzük alapszakok indítását is ezen a területen. Debrecenben például BSc és gyakorlatorientált képzések is indulnak. Emellett zajlik egy közös mesterszak kialakítása is az egyetemek együttműködésében.

A szakképzés szintjén is megjelenítjük ezt a témát, illetve tervezzük rövid ciklusú, 6 hónapos mikrokredit képzések indítását is különböző szakterületeken. Emellett készítünk egy  hat órás általános ismeretterjesztő tananyagot is a mesterséges intelligenciáról, amit széles körben elérhetővé teszünk.

Portfolio Financial IT 2025

AI-boom, fintech innovációk, digitális transzformáció - Merre tart a bankszektor digitális fejlődése? Erről lesz szó május 27-én a Portfolio Financial IT konferenciáján! Regisztráció és részletek itt!

Információ és jelentkezés

Címlapkép: Palkovics László Fotó: Stiller Ákos

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.