Létrejöhet egy Amerika nélküli, különálló európai haderő

Néhány hete Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő az Index Kibeszélő című műsorában azt mondta a kérdésre, hogy megszűnhet-e a NATO, hogy szerinte nem szűnik meg, viszont miért ne lehetne felvetni egy másik kérdést, mégpedig azt, hogy lehetne-e mellette létrehozni egy különálló európai haderőt is, Amerika nélkül. Ez a folyamat pedig most felerősödni látszik, hiszen az utóbbi hetekben többször találkoztak az Önkéntesek Koalíciójának tagjai, akik között bizony nem csak európai hatalmakat találunk.

A múlt héten Párizsban ült le tanácskozni 30 ország képviselője, hogy véglegesítsék az Ukrajnának szánt biztonsági garanciákat egy Oroszországgal kötendő jövőbeli békemegállapodás esetére. Az Emmanuel Macron által Önkéntesek Koalíciójának nevezett csoport tanácskozásán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mellett ott volt többek között Keir Starmer brit, Giorgia Meloni olasz és Donald Tusk lengyel kormányfő, valamint Olaf Scholz német kancellár és Cevdet Yilmaz török alelnök.

A találkozó befejezését követő sajtótájékoztatón a francia elnök bejelentette, hogy egy francia–brit küldöttség a következő napokban Ukrajnába utazik, hogy előkészítse, „milyen formátumot ölt majd az ukrán hadsereg”, valamint „a szövetséges országok erőinek esetleges bevetését egy lehetséges békemegállapodás után”. Emmanuel Macron elmondta, hogy ő és Keir Starmer brit miniszterelnök irányítja a nemzetközi koalíció erőfeszítéseit, amelyben jelen van Kanada és részt vesz benne az Európai Unió és a NATO is.

A francia államfő elismerte, az Ukrajnát támogató országok nem egységesek abban, hogy egy esetleges békemegállapodás után csapatokat küldjenek-e az országba. „De az egyhangúságra nincs is szükség” – jelentette ki Macron.

A megállapodás megvan, és mi most továbblépünk és dolgozunk. És így valóban lesz egy megerősítő erő, amelybe több európai ország is bekapcsolódik

– mondta, majd így folytatta: „ Úgy gondolom, hogy a következő három-négy héten belül meglehetősen pontos cselekvési tervünk lesz erre a két kérdésre – az ukrán hadsereg és a biztonsági erők formájára – a követelményekkel, de a hozzájárulókkal is” – jelentette ki a francia elnök az Ukrajnát támogató államok koalíciójának párizsi csúcstalálkozója végén. 

Elhangzott a francia elnök részéről az is, hogy a cél egyértelmű: a béke kivívása, és a legjobb tárgyalási pozícióba kell hozni Ukrajnát, és biztosítani kell, hogy a békemegállapodás szilárd és tartós legyen minden európai számára. Az államfő hozzátette, Ukrajnának volt bátorsága elfogadni a 30 napos tűzszünetet. Az ukrán döntés óta nem érkezett orosz válasz. Újabb részleges és hipotetikus tűzszünetekre vonatkozó feltételek születtek, ugyanakkor napról napra egyre súlyosabbak a csapások.

„Nincs értelme megszüntetni a szankciókat mindaddig, amíg a béke nem állt helyre igazán, és ettől sajnos még messze vagyunk” – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár a csúcstalálkozó végén, úgy ítélve meg, hogy súlyos hiba lenne most ezt megtenni. „Éppen ellenkezőleg, azt beszéltük meg, hogy miként lehetne szigorítani a szankciókat. Megvitattuk a béke helyreállításának terveit, a fegyveres erők mozgósítását és a hadműveleti terveket, legyen szó légi, szárazföldi vagy tengeri hadműveletekről” – erősítette meg Keir Starmer brit miniszterelnök.

Az Index a párizsi találkozó kapcsán megkereste ismét Kis-Benedek Józsefet, hogy mit gondol az egyre komolyabbra forduló, Ukrajna mögött felsorakozó, már egyértelműen nem csak európai, hanem nemzetközi koalícióról. A biztonságpolitikai szakértő szerint az európai értekezlet már egy formálódó szövetséget körvonalaz. Persze kérdés az, hogy milyen lesz a felvetésekre adott orosz válasz, illetve előbb-utóbb Trumpéknak is kell erre valamit reagálniuk.

A nemzetközi támogatást pedig jól példázza, hogy olyan országok is jelen voltak, mint Kanada, Japán, Brazília, vagy éppen Dél-Korea.

A kínai szál

A tájékoztató egy pontján a francia államfő kitért arra,  reméli, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök „nagyon aktív szerepet játszhat” az ukrajnai béke előmozdításában.

„ Tekintettel az Oroszországgal folytatott párbeszédének minőségére, tekintettel a Brazíliával néhány hónappal ezelőtt tett békekezdeményezésére, remélem, hogy Hszi elnök nagyon aktív szerepet játszhat abban, hogy segítsen nekünk a szilárd és tartós béke megteremtésében” – mondta a francia elnök.

Ez azért érdekes, mert a kínai részvétel tulajdonképpen nem új ötlet. „Kollektív biztonsági garanciákat” nyújtva Kína szerepet játszhatna az ukrajnai tűzszünet szavatolásában – ezt vetette fel a kínai hadsereg egyik nyugalmazott tisztje a februári müncheni biztonsági konferencián. Csou Bo már akkor javasolta Kína és India bevonását a békefolyamatokba.

A kínai vezetést pedig egyre inkább aggasztja Washington túlságosan domináns szerepe a konfliktus kezelésében, amivel veszít saját befolyásából Európában és a Kremllel szemben egyaránt. Ugyanakkor ha Peking beleáll és küld békefenntartókat, attól még ápolhatja kapcsolatait Moszkvával, viszont semleges közvetítőként is feltűnhet a külvilág előtt.

Rosszul időzített uniós polgári védelmi kezdeményezés

Szinte az ukrajnai honvédő háború támogatásával egy időben az Európai Bizottság vészhelyzeti stratégiát tett közzé. Az intézkedés részleteit ismertető Hadja Lahbib válságkezelésért felelős uniós biztos kiemelte, mivel az Európai Unió egyre összetettebb válságokkal és kihívásokkal néz szembe, az EU iránymutatásokkal kívánja támogatni a tagállamokat, és javítani Európa képességét az újonnan jelentkező fenyegetések megelőzésére és a reagálásra.

Az intézkedés olyan javaslatokat tartalmaz, hogy  a tagországok lakói halmozzanak fel otthonukban legalább 72 órás túlélést biztosító vészhelyzeti tartalékot. Ehhez rendelkezni kell elegendő vízzel, élelemmel, gyógyszerrel, zsebteleppel, elektromos áramforrással, többfunkciós zsebkéssel, valamint piperecikkel, hogy külső segítség nélkül is képesek legyenek átvészelni egy esetleges válság első néhány napját.

Az intézkedésre reagált Orbán Viktor is péntek reggeli rádiós interjújában. A magyar kormányfő azt mondta, a tagállamoktól azt várják, hogy hajtsák végre ezt. Szerinte a magyar háztartásokban, kamrákban ez nem okoz áthidalhatatlan problémát.

Brüsszel háborúra készül. Ezt komolyan kell venni. Egyelőre nem látom azt, hogy Európát háború fenyegetné

– hangsúlyozta Orbán Viktor. 

És ha már beszélgettünk a biztonságpolitikai szakértővel, akkor szembesítettük, nem lehet, hogy az éppen most bejelentett uniós vészhelyzeti stratégiát sokan egyfajta pánikkeltésnek érzékelték. Kis-Benedek József nem érzi ezt pánikkeltésnek, túl erős megfogalmazásnak tartja, inkább egyfajta általános gondoskodásnak az európai polgárokról. Tisztában kell lennünk azzal, hogy ma már nagyon sokféle veszély leselkedik ránk. A klímaváltozásból eredő szokatlanul szélsőséges időjárás, amely hol hőhullámok formájában jelentkezik, hol pedig villámárvizekkel idéz elő nagyon váratlan vészhelyzetet, amire ajánlatos előre felkészülni.

De ilyen lehet egy országot érő kíbertámadás éppúgy, mint egy természeti csapás nyomán előálló, akár napokig tartó áramkimaradás. A szakértő ezt egy fontos polgári védelmi kezdeményezésnek tartja, ami arra jó, hogy legyünk bizony felkészülve a váratlan helyzetekre.

(Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök az Elysée-palotában, Párizsban, Franciaországban 2025. március 27-én. Fotó: Ludovic Marin / Pool / Reuters)