Hiába a hágai elfogatóparancs, sem Putyint, sem Netanjahut nem tartóztatják le Budapesten

Mint megírtuk, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerda este érkezik Magyarországra, hogy találkozzon Orbán Viktor miniszterelnökkel. A budapesti találkozót nem befolyásolja a 2024 novemberében kiadott elfogatóparancs sem, amelyet a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) adott ki Netanjahu ellen a gázai népirtás miatt. A törvényszéki ügyész egyébként még nem emelt vádat az izraeli kormányfő ellen.

Az ICC azzal indokolta az elfogatóparancs kiadását Benjamin Netanjahu és Joav Gallant volt védelmi miniszter, valamint a Hamász terrorcsoport vezetői ellen, hogy észszerű okuk van azt feltételezni, hogy Netanjahu és Gallan háborús, valamint emberiség elleni bűncselekményeket hajthattak végre, amikor korlátozták a Gázai övezetbe szánt humanitárius segélyek szállítását, valamint hogy az Izraeli Védelmi Erők (IDF) civil célpontokat is megtámadtak a palesztin enklávé elleni invázió alkalmával. A bíróság közleménye szerint „megalapozott okot” talált arra, hogy Netanjahu büntetőjogi felelősséget viseljen háborús bűncselekményekért, köztük „az éheztetés mint hadviselési módszer” és „az emberiség elleni bűncselekmények, a gyilkosság, az üldözés és más embertelen cselekmények” miatt.

Az ICC elutasította Izrael fellebbezését, amelyben a bíróság joghatóságát vitatta.

Izrael sem ratifikálta az egyezményt

Ami a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróságot illeti, 1998-ban az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretein belül hozták létre a Római Statútumot, amely 2002. július 1-jén lépett hatályba, és ekkor kezdhette meg működését a büntetőbíróság, amelynek az Európai Unió mind a 27 tagállama tagja. Ellenben negyvenegy ország – közöttük Kína, Oroszország, Izrael és az Amerikai Egyesült Államok – nem ratifikálta az egyezményt.

Az ICC emberiesség vagy háborús bűncselekmények, illetve agresszió esetén jár el. De csak akkor,

• ha elmarad a hazai felelősségre vonás, vagy
• csak látszólagos, a cselekmény súlyát el nem érő, formális elmarasztalás történik.

A statútum tizenhat különböző, emberiesség elleni bűncselekményt sorol fel, közöttük például az emberölést, a népirtást, a rabszolgaságot, a lakosság deportálását vagy erőszakos kitelepítését, a kínvallatást és a prostitúcióra kényszerítést. A statútum 8. cikkelye határozza meg a háborús bűncselekményeket attól függően, hogy a fegyveres konfliktus nemzetközi, azaz országok közötti, vagy nem nemzetközi, azaz lázadó csoportok vagy állami és nem állami fél közötti. Összesen 74-féle ilyen háborús bűncselekményt különböztet meg a dokumentum.

„Politikai eszközként használják”

A Netanjahu ellen kiadott elfogatóparancsot több politikus is élesen kritizálta. Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter nevetségesnek nevezte a döntést, azonban ha Netanjahu Ausztriába utazna – tette hozzá –, akkor a hatóságok kénytelenek lennének őrizetbe venni. Az akkori amerikai elnök, Joe Biden is felháborítónak minősítette az elfogatóparancsot, mondván, nem lehet egyenlőségjelet tenni Izrael és a Hamász közé, és elítélte, hogy a bíróság egy kalap alá vette a Hamász-vezért és a két izraeli politikust.

Annak idején, a büntetőbíróság lépésére, az Orbán-kormány is azonnal reagált, amikor a Miniszterelnökségi Sajtóiroda így nyilatkozott:

Az emberiesség elleni bűncselekményekkel foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróság az elmúlt időszakban több ügyben nem jogi, hanem egyértelműen politikai döntést hozott, ezzel aláásva a szervezet tekintélyét. Magyarország elutasítja, hogy politikai eszközként használják a nemzetközi bíróságokat.

Sajtóértesülések szerint két nappal később Orbán Viktor feladatba adta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek, Tuzson Bence igazságügyi és Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszternek, hogy vizsgálják meg, milyen következményekkel járna, ha Magyarország kilépne a Nemzetközi Büntetőbíróságból.

Gulyás az orosz elnök letartóztatásáról

Bármennyire is hihetetlen, de a Római Statútum szövegét magyar nyelven a mai napig nem hirdették ki hazánkban. (Erről korábban itt írtunk.)

Hogy akkor most mi van a statútummal? Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter két éve, 2023 márciusában arra a Kormányinfón feltett kérdésre, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyészének elfogatóparancsára letartóztatnák-e Magyarországon Vlagyimir Putyint, azt válaszolta:

Magyarországon a magyar jogrendnek tudnak érvényt szerezni, ez alapján nem tudnák letartóztatni az orosz elnököt, mert nincs kihirdetve az ICC-statútum.

Hozzátette: dualista alapon állunk, nemzetközi egyezmény elfogadása önmagában nem válik a belső jog részévé, csak ha kihirdetik, ami azért nem történt meg, mert a magyar Alaptörvénnyel ellentétes az egyezmény.

(Borítókép: A Nemzetközi Büntetőbíróság székhelye Hágában 2024. szeptember 20-án. Fotó: Nicolas Economou / NurPhoto / Getty Images)