A Magyar Orvosi Kamara szerint a magyarok saját zsebből átlagosan évente 120 ezer forintot fizetnek az  egészségügyi ellátásért pluszban, mert az akadozó, lassú  állami ellátásban nem kerülnek sorra. 

A kamara szerint a magánegészségügyi költéseknek egy része gyógyszerkiadás, míg más országokban elsősorban csak a kiegészítő szolgáltatásokat, mint például egy kényelmesebb kórházi szobát finanszíroznak saját pénztárcájukból a betegek. 

A kamara kiemelte, hogy bár minden európai országban hozzájárulnak az egyének is az egészségügyi kiadásaikhoz Magyarországon, a teljes egészségügyi ellátásának 30 százalékát saját zsebből fizeti a lakosság, míg az unióban ez az arány 15 százalékot éri csak el. 

Kapcsolódó

Közel ezermilliárdot hagyunk a magánorvosoknál

A hazai magánegészségügy bevétele négy év alatt 40 százalékkal, évi 900 milliárd forintra nőtt. A magánellátást sokan nem tudják igénybe venni, mert szerényebb körülmények között élnek. Ez pedig oda is vezethet, hogy az a beteg, aki nem jut időben orvosi ellátáshoz vagy nem tudja a gyógyszereit kiváltani, annak az ellátása az állami egészségügyben sokkal többe fog kerülni, mint ha időben sorra került volna az állami ellátórendszerben.

Kép: Economx

A MOK kiemeli, hogy a magánszolgáltatóknak fontos szerepe van egy modern, rugalmas egészségügyi rendszerben, de az elsődleges a mindenki számára elérhető állami egészségügy, ahol átláthatók a várakozási idők, és olyan ellátást kapnak a betegek, amit az egészségbiztosító reális áron  finanszíroz. De ehhez több pénzre van szükség. A 2025-ös költségvetésben egészségügyre 3717 milliárd forint jut, 330 milliárd forinttal több mint tavaly.

Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke korábban a Kossuth téren tartott egészségügyért szóló tüntetésen azt mondta: azonnali forrásbővítésre van szüksége az ágazatnak, plusz pénzt kell biztosítani az ügyeletekre, és megmenteni a háziorvosi rendszert. 

A kormánynak évente 500 milliárd forinttal kell növelnie az egészségügyre szánt költségeket, így emelve az ellátás színvonalát

– mondta a köztestület elnöke.

Az  OECD adatai szerint Magyarországon bár az összes egészségügyi kiadás folyamatosan nő, 2021-ben, az egy főre jutó egészségügyi kiadások összege, 1866 euró volt, ami nem érte el az uniós átlag felét sem. Az uniós országok egészségügyi átlag költése 4028 euró volt. Az egészségügyre fordított közfinanszírozás aránya Magyarországon a folyó egészségügyi kiadások 72,5 százalékát érték el, az uniós átlag pedig 81,1 százalékon áll.

A zsebből fizetett közvetlen lakossági hozzájárulások elsősorban a gyógyszerekre és a  járóbeteg-ellátásra mentek. 2021-ben Magyarország összes egészségügyi kiadásának 25-30 százalékát tette ki a zsebből fizetett közvetlen lakossági hozzájárulás mértéke, ami jóval meghaladja a 15 százalékos uniós átlagot.

Magyarországon alacsony az egy főre jutó teljes egészségügyi kiadás. A GDP arányos egészségügyi költés 2021-ben 7,4 százalék volt, 2022-ben pedig tovább csökkent és már csak 6,7 százalékot ért
– erről Sinkó Eszter közgazdász, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának tudományos munkatársa beszélt az MCC III. Future Health Development konferenciáján. 

Úsznak az adósságban a kórházak

Az állami egészségügy most is adósságtengerben úszik, a Magyar Államkincstár (MÁK) legutóbbi adatai szerint február végén 31 milliárd forint tartozása volt az egészségügyi intézményeknek. Az egyetemi klinikák 15,3 milliárd forintos adósságával együtt így 46,3 milliárd forint a teljes február végi  kórházi adósság, mondta az Economxnak Rásky László, az  Orvostechnikai Szövetség főtitkára. 

Csak januárban 19 milliárd forinttal nőtt az adósság, februárban pedig körülbelül 17 milliárddal, sorolta az adatokat Rásky László. Ha az átlagos adósságnövekedés meghaladja a kormány által tavaly beígért havi 12,5 milliárd forintot, akkor év közben további plusz forrásra és kórházkonszolidációra lesz szükség.

A várólistákhoz is hozzá kell nyúlni, ezért a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) a napokban publikált egy új várólista-protokollt, azért hogy a várólistákon lévő betegek száma csökkenjen és elérej a pandémia előtti számokat. 2019-ben 28 ezer beteg várt valamilyen műtéti beavatkozásra, jelenleg pedig több mint 32 ezer beteg van a várólistákon.