Rettegett betegség terjed a magyar munkahelyeken: sok dolgozónál túl későn fedezik fel, bele is halhatnak

Riasztó mértékben megnőtt a munkahelyekkel, munkavégzéssel összefüggő rákos megbetegedések száma szerte Európában - ez világosan kiderül az Eurostat nemrég közzétett adataiból. 2013 óta több tízezer olyan daganatos megbetegedést regisztráltak a kontinens orvosai, amelyeknél egyértelmű volt, hogy azt a beteg a munkaavégzésével összefüggésben szenvedi el, ugyanis így vagy úgy, de kapcsolatba került, illetve akár éveken át dolgozott veszélyes anyagokkal.

Az adatsor ugyan nem tér ki arra, hogy pontosan melyik országban hány ilyen eset volt, de alappal lehet feltételezni, hogy ezt a magyar dolgozók is megérezték a saját bőrükön. Emellett - a Pénzcentrumnak nyilatkozó szakértők szerint - a dolgozók még mindig nem figyelnek oda eléggé a jelekre, alig járnak szűrésekre is, az pedig a saját, hazai adatainkból is kiderül, hogy minden évben több tízezer daganatos beteg van hazánkban - sokan közülük pedig menthetetlenek.

De azt vajon mi okozhatja, hogy a munka szempontjából "jobbnak hitt" Európában tízezrével jönnek az új diagnosztiált esetek? Hogyan figyelhetünk oda mi magunk is a megelőzésre? És mely daganattípusok a leginkább jellemzőek, valamint mi válthatja ki egy munkahelyen? Ezekre kerestük a választ.

A beteg kontinens

2013 és 2021 között évente több ezer olyan daganatos megbetegedést regisztráltak az EU tagállamaiban, amely közvetlenül kapcsolatba hozható azzal, ha valaki folyamatosan veszélyes anyagok közelében, vagy egyenesen ezekkel dolgozott. Tetézi a bajokat, hogy nem csak legfeljebb 2-3 fajta daganatról van szó, hanem sokrétű is lehet a baj, a kevésbé veszélyes, akár jóindulatú daganatoktól kezdve egészen az agresszív, a szervezetet hipergyorsasággal legyűrő, extrém veszélyes daganattípusokig széles a felfedezett és regisztált betegségek skálája.

Látható tendencia a daganatos betegségtípusok aránya is: mint kiderült az Eurostat adataiból, 2013 és 2021 között toronymagasan a tüdőrákból diagnosztizáltak a legtöbbet, de nem sokkal marad el tőle a belső szervekben felfedezzett megbetegedés sem. Összesen több ezer daganatos megbetegedést regisztrálnak minden évben, a vizsgált, 2013 és 2021 közötti időszakban pedig az összesített szám több tízezerre rúg.

Egy városnyi magyar szenved daganattól

A daganatos megbetegedések az egyik vezető haláloknak számítanak hazánkban: például 2020-as adatok szerint a férfiaknál a halálozások 25,1, a nőknél pedig 21,1 százalékát okozta valamilyen daganatos betegség. Történt ez abban az évben, amikor a végül több tízezer halálos áldozatot szedő koronavírus járvány is éppen megjelent, és pusztítani kezdett az országban.

Az alábbi adatsorból kiderül, hogy az utoljára megmért 2023-as esztendőben összesen több mint 70 ezer nyilvántartásba vett, újonnan diagnosztizált daganatos beteg volt Magyarországon.

Összehasonlításul: ez azt jelenti, mintha Érd teljes lakossága egyszerre szenvedett volna valamilyen daganatos betegségben, ugyanis ennek a városnak a lélekszáma a 2022-es népszámlálás adatai szerint éppen 71 ezer fő.

Honnan tudjuk, hogy a munkánktól van?

Általában nagyon nehéz összekötni egy daganatos betegséget a munkakörrel - így fogalmazott lapunknak  Dr. Nagy Marcell, igazságügyi foglalkozás-egészségügyi szakértő.

Van olyan daganatforma, amelyet viszonylag egyértelműen össze lehet kötni a munkakörrel, ilyen például az azbeszttel foglalkozó munkások speciális tüdőrákja. Ugyanakkor azt már nehezebb eldönteni, hogy például egy építőipari dolgozó rosszindulatú bőrdaganatának, melanómájának volt-e köze ahhoz, hogy az illető folyamatosan a szabadban, UV-sugárzásban dolgozott. Az egyértelmű ok-okozati összefüggés hiánya miatt viszonylag ritka az, amikor egy orvos azt gyanítja, hogy foglalkozási eredetű egy adott daganatos megbetegedés. Ez elsősorban olyan esetekben fordul elő, amikor valamilyen nagyon jól  ismert rákkeltő anyaggal dolgozott a beteg (például azbeszt, benzol, króm) 

- mondta Nagy Marcell. Arra is kitért, hogy viszonylag ritka, hogy valaki emiatt indítson kártérítési pert, mivel először annak egyértelmű igazolása szükséges, hogy  a munkakör  és a betegség ok-okozati összefüggésben állnak egymással - ez pedig daganatos betegség esetén nehéz feladat.

Nemcsak Magyarországon, hanem Európában is nagyon aluljelentett a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedés. Ennek egyik lényeges oka, hogy sokszor a daganatok kialakulásának a pontos módját sem ismerjük. Ezen felül az is nagyon megnehezíti a felderítést, hogy sokszor az expozíció és a betegség kialakulása között évek-évtizedek telnek el, így nem nyilvánvaló és egyértelmű, hogy a betegség és egy korábbi munkakör összefügghetnek egymással. A saját szakértői gyakorlatomban nem volt foglalkozási daganatos megbetegedéssel kapcsolatos kártérítési per, hazánkban elég ritkán fordul elő hasonló

- tette hozzá az igazságügyi szakértő.

Így öl meg lassan a méreg

Dr. Nagy Marcell azt is elárulta, hogy egész pontosan hogyan fordulhat az elő, hogy valaki foglalkozás közben lesz súlyos betegségben érintett. Nem véletlen az sem, hogy rengeteg a gégével, valamint a tüdővel összekapcsolható daganatos megbetegedés.

A vegyi anyagok elsősorban belélegzés útján jutnak a szervezetünkbe. Az első hely, ahol ezek a különféle vegyi anyagok, illetve porok, szemcsék lecsapódnak, az az orrüreg, szájüreg és a garat területe, egy része lejut a tüdőbe, de onnan is azért a nagyobb szemcséket a tüdőhámsejtek megpróbálják kiszűrni, kiseperni fölfelé. Alapvetően a garat egy olyan elsődleges bemeneti pont, ahol az arra hajlamos vegyi anyagok, porok megtapadhatnak. Épp ezért nagyon fontos dolog a szájhigiéné, valamint a rendszeres fogászati szűrés, mivel ilyenkor az orvos könnyebben észreveheti, ha valami nem odaillő szájüregi képletet észlel. Szűrővizsgálat hiányában sajnos ezen szájüregi daganatok csak későn kerülnek felismerésre, amikor sokszor már áttéteket is képeznek, vagy túlzottan károsítják a környező szöveteket, így csökken a betegek túlélési esélye.

De hogyan fordulhat elő az, hogy a sokszor fejlettebb nyugat-európai országokban is ennyi a munkakörrel összefüggésbe hozható daganatos megbetegedés? A szakértő rávilágított, hogy bár nagy szórás van még a tagállamok között is, ezt sehol nem lehet teljesen kizárni

Szeretjük azt gondolni, hogy nyugaton minden szép és jó, kolbászból van a kerítés, és minden olajozottan működik. Ezzel szemben vannak olyan országok, ahol nincs is foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat, így pedig könnyen előfordulhat, hogy évekig, évtizedekig nem is találkozik orvossal egy munkavállaló, csak már akkor, amikor beteg. Sok minden függ attól, hogy milyen a szűrőrendszer, ez az egyik legfontosabb és leghatékonyabb eszköz a betegségek megelőzésére. Nagyon fontos az is, hogy milyen az adott országnak a munkavédelmi hatósági környezete, mennyire veszik komolyan a különféle munkavédelmi és környezetvédelmi szabályok betartását. Ott van Németország, ahol az utolsó betűig megpróbálják betartani ezen szabályokat, ez önmagában is már fokozott védelmet biztosít. Száz százalékos védelem azonban nagyon kevés esetben fordulhat csak elő, sem a kollektív intézkedések, sem az egyéni védőeszközök nem biztosítanak általában tökéletes védelmet, hanem csak a fennálló kockázatokat társadalmilag elfogadott szintre csökkentik

- mondta erről Dr. Nagy Marcell. Végezetül azt is hozzátette, hogy nem csak a mérgező, rákkeltő anyagok okozhatnak daganatos betegséget, hanem egyéb tényezők is befolyásolják azok kialakulását. 

Az, hogy milyen vegyi anyag jut be a szervezetünkbe, kialakít-e egyáltalán daganatos betegséget vagy nem, az is nagyon sok mindentől függ: az egyén életmódjától, attól, hogy ő hogyan táplálkozik, milyen káros szenvedélyei vannak, nagyvárosi vagy falusi környezetben lakik, ott milyen a levegő tisztasága, milyen az általános szociális helyzete, egészségügyi állapota, genetikai állapota? Ez egy annyira összetett helyzet, hogy emiatt a veszély mindig is velünk lesz, ez nem feltétlenül egy olyan dolog, amit ki tudunk küszöbölni, és ráadásul ugye a technológia fejlődésével pedig rengeteg új anyag jelenik meg

- zárta gondolatait az igazságügyi szakértő.

Örökletes is lehet, hiába élünk egészségesen

Szabó János, a Rákbetegek Országos Szervezetének elnöke kérdésünkre nem tért ki a munkahellyel, a munkavégzéssel összefüggő betegségek gyakoriságára, a szervezet ugyanis ezt nem követi figyelemmel. Arra azonban válaszolt, hogy most melyek a leggyakoribb rákfajták hazánkban.

A melldaganatoknak az aránya nagyon magas nőknél, de újabban a férfiaknál is növekvő stádiumban van. A vastagbéldaganatoknak a megjelenési aránya szintén rendkívül magas, és ide sorolható a tüdődaganatok aránya is. A kialakulás esetében a genetikai okokat szokták emlegetni, amelyek jelen vannak, illetve a környezeti hatások mindenképpen befolyásolják a kialakulás esélyét és gyakoriságát, illetve egyes embereknél a valószínűségét. Nagyon veszélyes azonban, ha azt mondják, hogy valaki azért lett daganatos beteg, mert nem mozog eleget, gyakran fogyaszt alkoholt vagy dohányzik; eközben lehet, hogy pusztán genetikai oka volt. A rizikófaktort viszont csökkenthetjük akkor is, ha genetikailag hajlamosak vagyunk erre a betegségre. Ha például tudjuk, hogy több tüdődaganatos volt a családban, akkor mi megpróbáljuk elkerülni ezeket a rizikófaktorokat

- mondta a Pénzcentrumnak az elnök. Elmondta azt is, hogy még mindig komoly elmaradásunk van abban, hogy legalább a szűrésekre megfelelő számban és mértékben eljárjunk, ami legalább az időben történő felfedezést, és a minél hamarabbi gyógyulást segíthetné.

Sajnos nem látok nagyobb változást, nagyobb érdeklődést a szűrésekkel összefüggésben, vagy abban mondjuk, hogy többet sportolnának az emberek, tehát a megelőzésre helyeznének hangsúlyt. Nyilván vannak olyan daganatos megbetegedések, amelyek nem függnek össze a megelőzéssel, a prevencióval, de vannak, amelyeknél csökkenthető a rizikófaktor. A rendszeres sport, friss levegőn valótartózkodás, az egészséges táplálkozás, illetve a lelki egyensúlyra való odafigyelés mind segíthetnek a megelőzésben. Van, aki azt mondja, hogy nincs szerves összefüggés a testi megbetegedés és a lelki tényezők között, de én azt gondolom, hogy azért ez létezik. Valamiért mégsem igazán figyelünk arra, hogy a stresszt csökkentsük az életünkben, vagy a stressznek a hatásait, de ilyen például a dohányzás kérdése, szóval ez egy nagyon szerteágazó dolog

- tette hozzá Szabó János. Kérdésünkre azt is elárulta, hogy szerinte ha nem is állami, de a civil szervezetek szintjén, akár lelkileg is segítséget tudjanak nyújtani.

Úgy gondolom, hogy talán a civil szervezeteknek a hatékonyabb támogatása sokat segítene, olyanokra gondolva, akik közel vannak az emberekhez – betegektől akár túlélőkig. Nyilván fontos a plakátok, nagyon fontos a tévés reklámok jelenléte, de felbecsülhetetlen értéke van, amikor közvetlenül az emberekkel beszélgetünk, ott vagyunk az emberek között. Ebben maguk a civil szervezetek a legerősebbek és leginkább hatékonyak: mondjuk egy gyógyult daganatos beteg ül le és beszélget azokkal, akik az út elején járnak, és elmondja, hogy van remény, én is itt vagyok, és betegség után hogyan élem tovább az életemet. Ezek az emberek hitelesen osztják meg a tapasztalataikat, közösséget tudnak alkotni, rendszeresen összejönni, beszélgetni. Én erre fektetnék nagyobb hangsúlyt: minél több időt az emberek között tölteni

- mondta erről Szabó János.

Ha tehát nem is köthető egyértelműen a daganatos betegség ahhoz, hol, mit és hogyan dolgoztunk, a rizikófaktor rengeteg munkahely esetében jelen van, és olyan hely is van, ahol szinte kivédhetetlenül. Megelőzni és magunkon segíteni azonban mi magunk és képesek vagyunk, ehhez azonban komoly önkontroll, odafigyelés szükséges.